„A lakosság szolgálatában” végzett megfigyelő tevékenység leple alatt etnikai, nemzeti hovatartozás alapján félemlítenek meg gyerekeket, zaklatnak felnőtteket egyenruhások Magyarbánhegyesen. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a rendőrség nem védené meg a helybélieket.
A TASZ kamerájának több magyarbánhegyesi arról számolt be az ősszel, hogy gyermekeik is megszenvedik a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) falubeli jelenlétét. Az SZJPE helyi szervezetének egyik tagja azt mondta két cigány származású gyereknek: „mit szólnátok, ha nem lenne apátok”. Szintén a szebbjövőértesek próbálták meg kirángatni egy román származású férfi kezéből kisfiát, amikor otthonában felkeresték. A helyi romák arról panaszkodnak, az SZJPE egyenruhásai gyakran az utcán is, minden alap nélkül feltartóztatják őket. Vajda Norbert, a szervezet magyarbánhegyesi vezetője szerint azonban ők csak követik a cigányokat, a bűncselekmények elkövetőit tartóztatják fel, ami állampolgári jog.
Az SZJPE helyi szervezete egy 2011. március 28-i gyilkosság után alakult és szállt rá a helyi cigány kisebbségi vezető családjára. Ez még saját rasszista logikájuk szerint is érthetetlen, hiszen a bűncselekményt egy nem cigány nem helyi lakos követte el – V. Mihályt tavaly májusban jogerősen 10 év börtönbüntetésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla. Benkő Edina, a pultosként dolgozó áldozat lánya a TASZ-nak úgy nyilatkozott, nagyon sajnálja, hogy Magyarbánhegyesen idáig fajult a helyzet a romák és az SZJPE között. „Ezt apukám halálával akarják összefüggésbe hozni, pedig ehhez az egésznek semmi köze.” Az általunk megkérdezett roma és nem roma lakosok egyetértettek abban, hogy a békési településen nincs probléma a közbiztonsággal, egyikük büszkén mutogatta munkatársainknak az utcán lakat nélkül álló kerékpárokat. Több nyilatkozó – romák és nem romák egyaránt – azt is elmondják videónkban, hogy a többségi és kisebbségi lakosok békében élnek egymás mellett a településen.
A helyi SZJPE vezetője szerint ezzel szemben „ki kell mondani, hogy a legnagyobb probléma a cigánysággal van”. Ezért tevékenységüket annak betiltása után is folytatják, a szabályok meglehetősen cinikus megkerülésével. Formaruhának nevezett egyenruhájukról például elhagyták a „polgárőr” feliratot, ténykedésüket pedig járőrözés helyett megfigyelő szolgálatnak nevezik. Vezetőjük ugyanakkor kameránk előtt ismerte el, hogy pontosan ugyanazt csinálják, mint korábban, amikor a jogszabályok még nem szankcionálták önmagában a jogellenes közbiztonsági tevékenységet.
Az SZJPE neve a gyöngyöspatai cigányellenes „járőrözés” során vált országszerte ismertté. Azóta rendszeres szervezője, illetve tagjai rendszeres résztvevői szélsőjobboldali, cigányellenes demonstrációknak. Videónkban illusztrációként használunk a gyöngyöspatai járőrözésről, a devecseri és miskolci Jobbik-tüntetésekről készült felvételeket az SZJPE ideológiájának demonstrálására.
Kifejezetten a Gyöngyöspatán történtek megismétlődésének megelőzésére került a büntető törvénykönyvbe bevezetésre egy új bűncselekmény, a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése (217.§). Eszerint aki
„a) olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy
b) a közbiztonság, közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Aki pedig közbiztonsági tevékenységet jogellenesen végez, szabálysértést követ el. Az új szabálysértési tényállást, ami 2011. április 23-tól hatályos, szintén a gyöngyöspatai események hatására vezették be. Eszerint (új szabálysértési törvény 171.§) „aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, szabálysértést követ el”.
Az SZJPE-ről és nyilvánvaló összefonódásáról más szélsőséges szervezetekkel (Új Magyar Gárda, Jobbik) számos információt közöltünk gyöngyöspatai árnyékjelentésünkben (pdf). Magáért beszél az alábbi szórólap is, amit Magyarbánhegyesen osztogatnak.
A büntetőeljárásról szóló törvény 127.§ (3) szerint a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a rendőrséget értesíteni – ez az a szabály, amit videónkban a magyarbánhegyesi SZJPE-vezető tevékenységük legitimálásaként (állampolgári jogként) emleget. Rendkívül fontos, hogy a fenti szabály kizárólag bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyekre vonatkozik. A tettenérés azt jelenti, hogy rajtakapnak valakit azon, amint éppen bűncselekményt követ el. Azért mondjuk ezt ilyen szájbarágósan el, mert sajnos előfordul, hogy nemcsak rasszista álpolgárőrök, hanem a bíróság is félreértelmezi az idézett szabályt.
Magyarbánhegyesről akkor kereste meg először a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, Csurár Lajos a TASZ-t, amikor a videóban is elhangzó eset történt, vagyis a helyi szebbjövőértesek megállították, amint többedmagával egy lovaskocsin közlekedett, amin fát szállítottak. Nem sok intelligencia kell annak mérlegeléséhez, hogy ez tettenérésnek minősül-e vagy sem. Attól még, hogy előítéletes személyek azt gondolják, hogy ha egy cigány embernél fa van, akkor azt ő csak lophatta, a fenti eset nem válik tettenéréssé, és civilek nem tartóztathatják fel jogszerűen azt, aki a lovaskocsin ül.
A rendőrség mégis partnere volt az ügyben a Szebb Jövőértnek, és Csurárék ellen lopás gyanújával eljárást indított. Ezt később megszüntették, mert bebizonyosodott, hogy az alpolgármester valóban engedélyt adott nekik a fa elvitelére. Csurár Lajos feljelentést tett közbiztonsági tevékenység jogellenes végzése miatt a szebbjövőértesek ellen, ám az ügyben eljáró Battonyai Városi Bíróság sajnálatos módon félreértelmezte a jogszabályokat, mert a fent idézett, csak tettenérés esetén alkalmazható rendelkezésre hivatkozva megszüntette az eljárást, jogorvoslatra pedig nem volt lehetőség.
Ezt az esetet megelőzően, és azt követően is számos alkalommal zaklatták a helyi SZJPE tagjai a Csurár családot és másokat is, ahogy az videónkból is kiderül.
Mint az köztudott, a gyöngyöspatai események miatt az ügyészség pert indított a SZJPE feloszlatása iránt. A Gyulai Városi Bíróság 2012. július 25-én kihirdetett I. fokú ítéletében elutasította a keresetet, vagyis nem tartotta indokoltnak feloszlatni az egyesületet. A per II. fokú tárgyalását 2013. március 25-én tartják a Szegedi Ítélőtáblán. Az ügyészség azért indítványozta a feloszlatást, mert az egyesület tagjai 2011 tavaszán Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon egyenruhában és alakzatban vonultak, fenyegetően léptek fel a helyi romákkal szemben, ezzel megsértették a romák emberi jogait.
Egy dolog, és persze fontos kérdés, hogy a bíróság hogyan fog dönteni az egyesület feloszlatásáról a folyamatban lévő polgári perben. Ettől függetlenül vizsgálandó azonban azoknak a büntetőjogi felelőssége, akik SZJPE-tagként szerveznek, illetve végeznek „megfigyelő” tevékenységet egyes településeken, így pl. Magyarbánhegyesen. A TASZ ezért segít a helyieknek feljelentést tenni.
A jogellenes közbiztonsági tevékenységet szankcionáló szabályokat tudomásunk szerint a rendőrség Miskolcon, 2012. november 30-án alkalmazta először az SZJPE tagjaival szemben.
Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője és Teczár Szilárd, a TASZ önkéntese