Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a jászberényi ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyfelünkkel szemben, aki a nyilvánosság előtt korrupt állatnak nevezte a falujának polgármesterét. Most ismét jó hírünk van, a záhonyi rendőrségről már nem is került az ügyészséghez az az ügy, amelyben az ügyfelünk a záhonyi vámosok gazdagodását firtatja.
Ügyfelünk egy országos hírportál cikkét kommentelte regisztrált felhasználói nevével. A cikk egy csempész cigaretta fogásról szólt, az ügyfelünk ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte több csempész szállítmány jön be, mint amennyit elfognak a hatóságok és ebből bizonyos vámtisztviselők meggazdagszanak. Ennek következményeként az egyik érintett vámtisztviselő jelzésére megindult a nyomozás rágalmazás ügyében.
Nem árt tudni, hogy, az irányadó jogszabály alapján, még egy ilyen, nem túl fajsúlyos ügyben is pár nap alatt, minden kérdés nélkül adta ki az IP címhez tartozó személyes adatokat a rendőrségnek az ügyfelünk mobilszolgáltatója. Így az álnév mögötti személyt meg tudták hallgatni a nyomozók.
Az ügyben azzal érveltünk, hogy az állami intézményeknek és azok vezetőinek kötelessége tűrni az erős kritikát is. Ráadásul az ügyfelünk nem állított konkrét tényt. Amit írt, az arról szólt, hogy a korrupció jelen van a záhonyi vámosok körében. Az ilyen véleményekre nem szabad büntetőjogi úton reagálni, hiszen a társadalomnak egyáltalán nem érdeke az, hogy elfojtsák a kritikus közbeszédet. Sőt, éppen az mindannyiunk érdeke, hogy minél szélesebb körben, minél többen beszéljenek arról, ha valahol felmerül a korrupció gyanúja. A hatóságoknak ilyen esetekben nem a büntetőjoghoz kell nyúlniuk, ha meg akarják védeni magukat, hanem fokozni kell az átláthatóságukat. Vizsgálatot elrendelni, ahol tisztázódhatnak a gyanús ügyek és gazdagodások, betekintést engedni a civileknek a hatóságok munkájába vagy más utat választania polgárok megnyugtatására. A probléma ugyanis nem az, hogy egy polgár kimondja a véleményét, hanem az, amiért ezek a vélemények kialakulnak. Ezen pedig csak az egyes helyzetek tisztázásával lehet javítani.
Az ügy pikantériája volt, hogy az ügyfelünk a kommentjében nevén nevezte az osztályvezetőt. A nyomozó hatóság azonban elfogadta azt az érvünket, hogy az osztályvezető neve az adott szövegkörnyezetben egyértelműen az állami hatóságot szimbolizálja és nem érinti a vezetőt mint magánszemélyt.
A rendőrség álláspontjával nem tudnánk jobban egyetérteni: szerintük egy demokratikus jogállamban
a hivatalos személyeknek adott esetben el kell viselniük a kemény kritikát is, az alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás és tényállítás köre esetükben tágabb, mint más személyeknél. A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadalom egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek.
A kommentben megfogalmazott vélemény a rendőrség szerint “nem minősül bűncselekménynek, mivel [a kommentelő] alkotmányos jogával élve nyilvánította ki szabad véleményét.” Ezért a rendőrség a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.
Ez már a második olyan ügyünk a közelmúltból, amelyben a nyomozati szervek kellő súllyal veszik figyelembe a polgárok szólásszabadságát. Reméljük, ez a gyakorlat tovább folytatódik, így majd egyre többen merik megfogalmazni a véleményüket, hogy az állami szervek meghallhassák azt és valódi megoldásokat találhassanak a felmerült problémákra. Ha ez így lesz, már biztosan nem hiába indítottuk pár évvel ezelőtt Politikuss kampányunkat a szabadabb közbeszédért.
Az ügyfelünket Szegedi Zsolt ügyvéd képviselte a rendőrségi eljárásban.
Szabó Attila
Photo credit: wiredforlego on VisualHunt / CC BY-NC