A mai nap nem csak Obama-elnök újraválasztása miatt történelmi pillanat az Egyesült Államokban, hanem azért is, mert az elnökválasztással párhuzamosan az USA három államában is népszavazást tartottak arról, hogy legális termékké tegyék-e a kannabiszt. Ebből kettőben - Washingtonban és Coloradóban - az igenek győztek. Bár a szövetségi drogtörvény ezután is hatályban marad, ezzel megkezdődött a drogtilalom vége, és nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is, hiszen eddig Amerika játszotta a világ drogellenes rendőrének szerepét.
Coloradóban az A-64 javaslatról szavaztak, amely 1 uncia (28 gramm) mennyiség alatt törvényesen birtokolhatóvá teszi a marihuánát a 21 éven felüli polgárok számára, és államilag üzemeltett marihuána-ültetvényeket hoz létre, amelyek az állami adóhatóság felügyelete alatt működő feldolgozóknak és boltoknak adhatják el a növényt. Az még nem végleges adatok szerint az igenek 53%-ot kaptak.
Washingtonban az I-502-es törvényjavaslatról szavaztak a polgárok, amely az alkoholhoz hasonló szabályozást vezet be a kannabisz esetében is, azt az állami szeszellenőrzési hatóság fogja a kezében tartani, a termesztés, feldolgozás és forgalmazás itt is állami engedéllyel rendelkező vállalkozások kezébe kerül a bűnszervezetek kezéből. Az igenek itt 55%-ot kaptak az első eredmények szerint. (A népszavazási kezdeményezésekről bővebben a Drogriporteren olvashatsz!)
Vajon mi a jelentősége ezeknek a népszavazásoknak?
Először is, hosszú évtizedek óta először kerül sor a marihuána legális szabályozására az Egyesült Államokban. Bár a gyógyászati célú marihuána-tartást már 17 államban szabályozták, itt most a nem gyógyászati célú fogyasztásról van szó. Bár a szövetségi drogtörvény ezután is hatályban marad, és ez tiltja a marihuána puszta megszerzését és tartását is, amikor az egyes államok megkezdték legálissá tenni az alkoholt, az már a szövetségi alkoholtilalom végét is jelentette.
Másodszor, ezek a népszavazások komoly figyelmeztetést jelentenek a szövetségi hatóságoknak és Obama elnöknek is. Bár az Obama-kormány elvetette a drogellenes háború retorikáját, a szövetségi drogellenes hatóság és a szövetségi ügyvédek még mindig háborút folytatnak a marihuána ellen, a börtönök még mindig pitiáner kábítószeres bűncselekményeket elkövető emberekkel vannak túlzsúfolva, és igen erős börtönlobbi áll a tilalom fenntartása mögött. A közvélemény azonban már nem támogatja ezt a háborút, és vége azoknak az időknek, amikor egy politikus olcsón népszerűséget vásárolhatott magának a drogpolitikai keménykedéssel vagy az olyan primitív szlogenek ismételgetésével, mint a "just say no". Obamának is ideje átgondoloni a drogpolitikáját.
Harmadszor, a drogpolitikai reformszervezetek értelmezése szerint ezek az állami törvények szögek nem csak az amerikai, de a nemzetközi drogtilalom koporsójában is. Az ENSZ ma már rendkívül elavult szemléleten alapuló kábítószer-egyezményeit az USA gründolta a huszadik század közepén, és hosszú évtizedekig az USA játszotta a világ drogellenes rendőrének szerepét. Most viszont éppen az USA vált a globális drogtilalmi konszenzus megszegőjévé – eközben Európában és Latin-Amerikában egyre erősödnek a kritikus hangok, immár a politikai vezetők körében is. Az USA-ba irányuló marihuána-kereskedelem nagy részét azok a mexikói kartellek irányítják, akik 2006 óta vérbe és lángba borították Közép-Amerikát és több tízezer ember halálát okozták – ők örülnek a legkevésbé annak, ha az Egyesült Államok a saját kezébe veszi a marihuána feletti kontrollt.
Sárosi Péter
TASZ