Móni hiába fordult a kórházhoz utólag, a traumatikus szülésélményét relativizálták, a panaszát pedig lesöpörték az asztalról. Ő azonban nem adta fel, a TASZ segítségével perre vitte az ügyét, hogy ne csak neki, de más nőknek se kelljen hasonló traumát elszenvedni a szülészeten.
Karsai Dániel meghalt, de sok mindent hagyott ránk. Most rajtunk a sor, hogy méltóképp megőrizzük az ő örökségét. Maradjunk bátrak, harcoljunk saját eszközeinkkel a bíróságokon, a társadalmi vitákban, a nyilvánosság előtt az életvégi döntések szabadságáért, hogy Dániel öröksége ne halványulhasson el!
A 2022-es országgyűlési választások után a bíróságok nem találták jogsértőnek a vakcinaregisztrációs e-mail-címek kampánycélra való felhasználását. De az, hogy az adatokat az európai parlamenti képviselők választása során is felhasználták, új lehetőséget nyitott a visszaélés kimondatására.
Hatalmas a káosz az iskolakezdés óta, és a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatára is számos kérdés érkezett a mobiltilalom gyakorlati részleteiről. Ezek közül válaszoljuk meg most a legfontosabbakat.
Mi változik? Lényegében semmi, csak a tanárok érezhetik azt, hogy még az eddigieknél is rövidebb pórázra fogják őket, egy újabb kérdésben igyekeznek korlátozni a mozgásterüket.
Szeptember elsejétől életbe lép az a rendelet, ami egyebek mellett korlátozza a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A kormány ismét a tiltás eszközéhez nyúlt, de a szabályozás így is ad mozgásteret a pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak.
Aránytalan szigorral büntetné az ügyészség a TASZ ügyfelét, aki két évvel ezelőtt gázmaszkban tiltakozott az erdők tarvágása ellen egy budapesti tüntetésen. Az ő esete egyértelműen megmutatja, hogy a hasonló eljárásokkal a tüntetők kedvét próbálják elvenni a véleménynyilvánítástól.
A magyar emberek továbbra sem kérhetnek segítséget az életük befejezésehez, ha azt saját megítélésük szerint nem tudják méltóságukat megőrizve folytatni. Szinte minden országban, ahol az eutanázia legális, a társadalmi igény késztette a döntéshozókat az életvégi döntések kiterjesztésére, ezért fontos, hogy a társadalmi párbeszéd Magyarországon is elkezdődött, az embereket megmozgatta a méltó halál gondolata.
Másfél évvel ezelőtt hat tanárt rúgtak ki a XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnáziumból azért, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. Ők nem hagyták annyiban a dolgot és beperelték emiatt a tankerületet. Az ítélethirdetésre várva Horváth Brigitta és Rábai János mesélte el, hogyan élték meg az azóta eltelt időszakot.
Választási visszaélés előkészítését leplezte le a Partizán. Egy hangfelvételen a helyi politika befolyásos szereplői tervezgetik azt, hogy hogyan manipulálják majd a választási kerülethatárokat Egerben. Ami a beszélgetésből kiderül, nemcsak a választás tisztaságát sérti, de felveti bűncselekmény gyanúját is.
Ahogy közeledik a választás, általában sűrűsödnek a politikai témájú közvélemény-kutatások, az ilyen hívások pedig időnként olyan embereket is elérnek, akiknek a száma semmilyen nyilvános adatbázisból nem elérhető.
A választások kapcsán általában csalásokról, tehát bűncselekményekről lehet hallani, de nem csak így lehet torzítani a végeredményt. Akár csalásról, akár visszaélésről van szó, több lehetőséged is van, hogy fellépj ezek ellen!
A TASZ legújabb rövidfilmje betekintést ad Gábor, egy fogyatékossággal élő ügyfelünk életébe, az önállóságáért folytatott küzdelmébe, és abba, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a párkeresés során az, aki egy intézetben él.
Miután Orbán Viktor tavaly októberben a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy a magyar kormány nem engedélyezi a palesztinpárti tüntetéseket, a rendőrség sorra tiltotta meg az ilyen gyűléseket. Az, hogy ez a Kúria és az Alkotmánybíróság szerint is rendben van, súlyos következményekkel jár.
A TASZ ügyfelének munkájára több mint húsz évig semmi panasz nem volt, de a minisztériumnak nem tetszett a Nagy Mártont ábrázoló mém. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy nem volt jogszerű a kirúgása, sőt többmilliós kártérítést is megítélt neki.
A gyerekek méltóságát súlyosan sérti, ha a politikai díszletként használják őket. Magyarországon mégis virágzik a politikai pedofília, ezért megmutatjuk, hogy mit lehet tenni ez ellen.
A fideszes képviselők által benyújtott törvénymódosítás olyan, mintha a bicskei bántalmazás ügyét szimbolizálná a törvényalkotás szintjén: hallgat a traumatizált gyermekekről, eltussolja a bántalmazók bűneit, és megfélemlíti a gyermekekért áldozatosan dolgozó szakembereket.
Ilyenkor kiszélesednek a véleménynyilvánítás határai, még az átlagosnál is bátrabban szólalhatunk meg a közügyekben.
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az uniós jog átláthatatlan, szövevényes és nem fontos a mindennapi életünkben, pedig ha jól használjuk, igenis fontos pajzsunk lehet!
Mi történik akkor, ha még az Alkotmánybíróság szerint hiába sérti az egészséges környezethez való jogot az erdőirtás, arra hivatkozik az ítélet, hogy a benzinkút építés is fontos? A TASZ jogászai a Nyitvatartás című podcastben beszéltek arról, hogy mi köze a zöld ügyeknek az emberi jogokoz, és hogy hogyan lehet azokat hatékonyan képviselni.
15 évig működött önállóan az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amely független és bátor hatóságként hatékonyan védte a diszkrimináció áldozatait.
Aztán besorolták az ombudsmani hivatal alá...
A politikai pedofília változatlanul virágzik Magyarországon, az Európai parlamenti és az önkormányzati választásokat megelőző kampány szombati indulása miatt pedig a választási szabályok megsértése is felmerülhet.
Idén egyszerre tartanak Európai Parlamenti és önkormányzati választásokat Magyarországon. A demokrácia ugyanakkor nemcsak egy nap, ezért fontos, hogy már a választási kampányban is megdolgoztassuk a jelölteket, ebben is segítünk!
A bíróságokon dől el, hogy az ember elidegeníthetetlen, veleszületett jogosultságai többek legyenek annál, minthogy magasztosan megfogalmazott dokumentumokban leírják, hogy tiszteletben kell őket tartani és meg kell védeni. Az alapvető jogok az igazságszolgáltatás révén lesznek többek ködös kívánalmaknál, a bíróságok teszik olyan jogosultságokká őket, amik a hatalommal szemben egy-egy polgár által is kikényszeríthetők. A jogvédők pedig abban segítenek, hogy ez a kikényszerítés meg is valósuljon.
Karsai Dániel alkotmányjogász - akit gyógyíthatatlan betegséggel diagnosztizáltak - az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult annak érdekében, hogy lehetősége legyen a méltó halálról való döntésre. Független szakértői beavatkozásunkban kiállunk amellett, hogy azoknak is joga van a méltó halálra, akik ezt a kezelések visszautasítása révén nem gyakorolhatják.
2023. őszén újrarajzolták számos település önkormányzati választási térképét. A Választási Földrajzzal (VF) együttműködve figyelemmel kísértük a változásokat, és ahol jogellenességet tapasztaltunk, ott segítettük az érintetteket jogaik védelmében.
Sokan gondolkodnak most azon az országban, hogy a köztársasági elnök körül kialakult botrány elég-e ahhoz, hogy változás legyen. Az egyik legnagyobb tekintélyű elemző, Tölgyessy Péter alig két hónapja még azt mondta a Partizánon, hogy változást nagy valószínűséggel csak a globális rend átalakulása hozhat Magyarországon. Szerintünk a változás belülről is előmozdítható, csak módszeres, stratégikus civil építkezés kell hozzá.
Koczka István matektanár, egy egyházi fenntartású intézményben tanít. Önkéntesként regisztrált Ferenc pápa magyarországi látogatására, majd egy meglepő levelet kapott: nemzetbiztonsági kockázatot jelent ezért nem vehet részt az eseményen. Arra, hogy miért már nem kapott választ.
Egy olyan generáció tapasztalja meg éppen most, hogy az aljasságnak van politikai következménye, akik még nem láthattak ilyet a saját hazájukban. A változáshoz hosszú távon aktív polgárok kellenek, az ő kiállásuk segíthet megtörni a közéletben uralkodó apátiát. Nem állunk meg addig, amíg a gyerekeket traumatizáló, és a hatalom aljasságának teret engedő rendszer meg nem változik!
A rendőrség már negyedik éve rutinszerűen megtiltja a Várba bejelentett kitörésnapi demonstrációkat, pedig egy gyűlés tiltása gondos mérlegelést igényelne. Nem tiltásokkal kellene felvenni a harcot a kirekesztő ideológiákkal szemben, hanem az ellenvélemény artikulálásával, a nyilvánosság erejével.
Elfogadta az Országgyűlés a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának új szabályait. A változtatás alaptörvény-ellenes, ugyanis nem tartja tiszteletben azt az alapvető követelményt, hogy ilyen röviddel a választások előtt már nem lehet módosítani a szabályokon.
Sok olyan perben képviselünk ügyfeleket, amelyek jelentősége túlmutat azon, hogy nekik segítséget nyújtunk: a perrel nemcsak az ügyfelünk helyzetén akarunk javítani, azon túlmutató célokat is szolgál, hogy vállaljuk az ügyét. De az ilyen ügyeknél észnél kell lenni: a nagyobb cél érdekében nem áldozhatjuk fel azokat, akik sérelemmel fordulnak hozzánk segítségért. Az alábbiakban bepillantást adunk abba, hogy hogyan dolgozunk, és hogy a kormányzat részéről jövő, sokat tárgyalt nehézségeink mellett mik azok az igazán fontos szempontok, amikre figyelnünk kell a munkánk során.
Éveken keresztül kaptunk bántó üzeneteket egy közelünkben lakó dühös polgártól. A legtöbb így szólt: “Hazámat áruló gazemberek!” Az üzenetek gyógyszeres dobozok belső oldalára voltak írva. Ez a történet nem az üzenetek szerzőjének személyéről szól, hanem arról a társadalomról, amiben élünk és amitől nagyon sokan szenvedünk.
A közhatalommal rendelkező és a közügyekben érintett magánszemélyek tűrési kötelezettsége magasabb, mint a többi polgáré. Most egy ludasi ügyben mondta ki a Gyöngyösi Járásbíróság, hogy nem bűncselekmény az a Facebook komment, ami szerint „Az egész önkormányzat egy rakás szar! A szart meg el kell hordani.”
Ezekben a hetekben állapítják meg az önkormányzati választókerületek határait. Ez alapvetően befolyásolja a választások eredményét és az egyenlő választójogot, mert így van olyan település, ahol majdnem háromszor annyit ér a legkisebb választókerületben élők szavazata, mint a legnagyobb kerület lakóié.
A Direkt36 segítségével komoly lépést tettünk az eltitkolt kórházi fertőzések feltárásának ügyében. Mi ebben az állam felelőssége?
Nézd meg az oktatási mozgalomról szóló rövidfilmünket, amelyben résztvevő pedagógusok, civilek, diákok és szülők történetein keresztül ismerheted meg a demokratikus érdekérvényesítés lehetőségeit és kihívásait!
Magyarországon jelenleg csak kétharmados parlamenti többséggel lehet népszavazást kezdeményezni. Ezzel a népszavazás, mint demokratikus véleménynyilvánítási eszköz teljesen elvesztette a jelentőségét?
Milyen más lehetőségekkel tudunk élni, ha szeretnénk érvényesíteni az érdekeinket?
Pert nyertünk ügyfelünk, Rita képviseletében, akit azért rúgtak ki, mert egészségügyi okokból nem vette fel a Covid-oltást. A bíróság most kimondta, hogy a munkáltató jogsértő módon járt el, amikor egészségügyi állapota ellenére az oltás felvételére akarta kötelezni és annak hiányában elbocsátotta.
A rendőrség szerint jogellenes volt a szeptember 15-i tüntetést követően a résztvevők Karmelitához vonulása, a fiatalok a rendőrsorfalat lökdösték és balesetveszélyt okoztak, ez indokolta a beavatkozást. Jogi megfigyelőink jelen voltak a Várban péntek este, így közvetlen tapasztalataink vannak arról, milyen hibákat vétett a rendőrség pénteken, és hogyan tájékoztatják félre a történtekről a közvéleményt.
Népszavazással dönthettek a pilismaróti polgárok a településre tervezett sóderbánya sorsáról, és a szavazók 87 százaléka nemet mondott a környezetpusztító beruházásra.
Bár a státuszváltás csak januártól lép életbe, a törvény már szeptemberben érezteti a hatását. A státusztörvény nemcsak a pedagógusokra lesz hatással az új tanévben, hanem a diákokra és a szülőkre is. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A legkiszolgáltatottabb helyzetben a tömegintézményekben elhelyezett gyerekek és fogyatékos felnőttek élnek, ezek ugyanis a rendszerszintű bántalmazás melegágyai. Kozma Ákos, az Alapvető Jogok Biztosa ahelyett, hogy feladatát végezve védené az itt élők jogait, lírai leírásokat gyárt jelentéseiben és a gondozottakat bírálja.
A státusztörvény elfogadásával a kormány beismerte, hogy nem akar javítani a pedagógusok helyzetén és az oktatás színvonalán. Másfél évvel a pedagógustiltakozások kezdete után az érintettekkel közösen kidolgozott, átfogó oktatási reform helyett inkább törvénybe foglalták a rossz gyakorlatokat.
A szigorú szabályokat könnyen a tiltakozók elhallgattatására lehet használni, ezért fontos tudatosítani ezeket.
Több strasbourgi bírósági döntés után májusban az Európai Parlament Pegasus-bizottsága is elmarasztalta Magyarországot azért, mert a hazai titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek. A TASZ új filmje azt járja körbe, hogy miért alakult így, hogy a titkosszolgálatok könnyen politikai fegyverré válhatnak a hatalom kezében.
A helyszíni megfigyelésünk tapasztalatai alapján a rendőrség továbbra is ellenségként tekint a diákok tiltakozására, még ha péntek este kevesebb erőszakot is alkalmazott velük szemben, mint korábban.
Három éve kitartóan tiltakoznak a pilismaróti polgárok a városba tervezett sóderbánya ellen, a civil összefogás most meghozta eredményét. A döntő fordulatot a nemrég engedélyezett népszavazás hozhatja el a bánya ügyében: a helyi polgárok így közvetlenül tudnak dönteni a környezetkárosító beruházásról.
A Karmelitánál zajlott tüntetések kapcsán még azok közül is sokan a rendőrök oldalára álltak a tüntetőkkel szemben, akik egyébként szimpatizálnak a tiltakozókkal és követeléseikkel. Fontos, hogy a rendőrség csak azt teheti meg, amire a törvény felhatalmazza, ez igaz a kényszerítőeszközök bevetésére és a fellépés módjára is. Ahogy a rendőrség védekezésében felhívta rá a figyelmet, a könnygáz valóban nem válogat, válogatnia tehát a rendőröknek kellett volna a rendelkezésére álló eszközök között, amikor fel akarták oszlatni a tüntetést.
Szerdán a Miniszterelnökség épülete előtt a rendőrség aránytalanul és indokolatlanul vetett be könnygázt és tonfát a tiltakozó kiskorúak ellen. A tüntetésen végig jelen voltak jogi megfigyelőink, az előállított fiatalok mellett pedig egész éjjel ott volt az ügyvédünk.