Egyetlen gyerek megbetegedése elég, hogy az egész osztály karanténba kényszerüljön, a felügyeletet pedig kizárólag a szülő biztosíthatja. A szülők biztonságos és bérkiesés nélkül otthonmaradása jelenleg egyáltalán nincs biztosítva. Felszólítottuk az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy sürgősen lépjen az ügyben.

Újabb fordulójához közeledik a Menedék Egyesület és a közmédia ügye, miután korábban a Kúria megállapította, hogy nem terjeszthetnek kritikátlanul hazugságot társadalmi szervezetről.A közmédia most azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy tegye lehetővé a hazugságok következmények nélküli terjesztését.

Meg lehet ismerni valakit 12 perc alatt? Meg lehet változtatni valaki meggyőződését 12 perc alatt? A második kérdésre minden bizonnyal nem a válasz, de az olyan történetekkel, mint amelyet most bemutatunk, el lehet kezdeni a beszélgetést. Rövidfilmajánló a két ünnep közöttre.

2017 karácsonyán indítottunk pert hat édesanya és fogyatékossággal élő gyerekeik képviseletében a felelős állami szervek ellen, hogy biztosítsák végre a megfelelő lakhatást a fiataloknak. Négy év pereskedés után olyan ítélet született, ami erőt ad a folytatáshoz. Videó.

Mit a teendő, ha az ünnepek alatt kiderül, hogy nagyon mást gondolsz valami számodra fontos kérdésről, mint a szeretteid? Wertán Sára, a Beszélgess jól alapítója segítségével összeszedtük, hogyan tudod karácsonykor is képviselni: több köt össze, mint ami elválaszt!

Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig. Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.

Jogerősen pert nyertünk, mégsem adja ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ a részletes járványadatokat – sőt elképzelhető, hogy tovább fogja húzni a pert az adófizetők pénzén. A közérdekű adatoknak ez a szisztematikus és szándékos eltitkolása elérheti a bűncselekmény szintjét.

Ügyfelünk kisfiát, a 6. osztályos Rolandot hiányzásai miatt több tantárgyból is osztályozóvizsgára kötelezte az iskola, pedig a tanév során elég jegyet szerzett. Bíróságra kellett mennie az anyának, hogy végre elismerjék a család igazát, de a történteket azóta sem heverték ki.

A kormány nevében közzétett Vakcinainfóban Győrfi Pál azt állította: „kutatások igazolják, hogy Magyarországon a beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg”. Szerettünk volna hozzáférni ezekhez a kutatásokhoz.

A példa, amelyből Magyarország is tanulhatna, azt mutatja meg, hogy a felelős politikusok nem ideológiai alapon ítélik meg a tudományos bizonyítékokat.

2021 eleje óta próbáltuk megszerezni az oltási tervet: hat különböző kormányzati szervhez adtunk be adatigénylést, és indítottunk ellenük pert. Összeszedtük, hogy milyen abszurd érvelésekkel találkoztunk a perek során, mire végül megtört a jég.

A koronavírus-járvány második és harmadik hullámában rengeteg jogsegélykérő fordult hozzánk azzal, hogy nem tudja, mi történik kórházban fekvő szerettével. November közepére a kórházak ismét annyira leterheltté váltak, hogy a kapcsolattartás biztosítására sokszor nem jut erőforrás.

Semjén Zsolt benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhatalmazást adna a kormánynak a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek meghosszabbítására. Ez lehetővé tenné, hogy akár 2022 júniusáig együtt kelljen élnünk a korlátozásokkal, azaz lehet, hogy a választásokig visszatér a tüntetéstilalom.

Évente ezer gyerek hiába várja, hogy családba kerülhessen, a kormány mégis tovább nehezítette az örökbefogadást. A gyermekvédelmi világnap kapcsán olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek megmutatják, mennyire más sors vár azokra, akik szerető családra lelnek, és azokra, akik benne ragadnak a rendszerben.

Sikerült megtörnünk a jeget a kormány következetes titkolózásában és mellébeszélésében: megszereztük az oltási tervet – vagy legalábbis az eddigi legteljesebb dokumentumot az oltás folyamatáról.

Össztársadalmi érdek, hogy minél többen oltassák be magunkat, a mélyszegénységben élőkről mégis megfeledkezik a kormány.

Egymásnak ellentmondó helyzeteket szabályoznak a kormány védőoltásokról szóló rendeletei. Egyszerre nem lehet igaz, hogy teljes, mindenkire kiterjedő védőoltási kötelezettséget kell bevezetni – mint az állami szektorban –, és hogy szelektálni lehet a munkakörök között.

A megfigyeltek még mindig nem tudják közvetlenül bizonyítani, hogy a magyar állam figyelte meg őket Pegasussal, de az adatmegismerési perekben, akár az adatvédelmi hatóság jelenleg is zajló vizsgálatában egyre nehezebben háríthatják majd a titkosszolgálatok a nyilvánvalót. A tornyosuló bizonyítékok mind arra mutatnak, hogy illegálisan, tisztán politikai okokból figyeltek meg magyar állampolgárokat.

Miközben az állam látványosan hátat fordított több évtizednyi drogpolitikai eredménynek és levette a kezét a területről, a főváros újraszervezte a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, hogy komplex megoldásokkal kezelje a drogkérdést.

Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik azzal, hogy a kormány jogszerűen vezetett-e be felmondási tilalmat az egészségügyi dolgozók körében – szerintünk viszont nincs elfogadható indok arra, hogy szőnyeg alá söpörjék veszélyhelyzetben hozott, jogfosztó döntéseket.

Lehessen egy napon tartani országgyűlési választásokat és országos népszavazást – erről szól Volner János kedden benyújtott indítványa. A választások már belátható közelségben vannak, ilyenkor pedig mindig gyanús, hogy a szabályok módosítása pillanatnyi politikai érdeket szolgál.

Nem állam, de az biztos, hogy hatalma vetekszik az államokéval. Már csak ezért sem világos, hogy kinek áll jogában, és kinek van módja rá, hogy megregulázza.

Okos ország más kárán tanul – de a saját hibáinkból is jobb levonni a tanulságot, mint újra elkövetni őket. A TASZ ajánlásai a negyedik hullám kezdetén.

Még most sem kapta meg mindenki az oltást, akinek erre szüksége lenne, és valós tájékoztatás, hiteles információk hiányában, a teljesen felesleges regisztrációs kötelezettség mellett lehetetlen számukra vakcinához jutni.

Mindenkinek, aki abban a tudatban vesz részt az előválasztáson, hogy kitartanak az előre lefektetett szabályok mellett.

Mindegy, hogy az önkényeskedő Kövér László, vagy a hódmezővásárhelyi közgyűlés dönt róla, a képviselők büntetéssel fenyegetése annak áll útjába, hogy a közügyeket szabadon vitathassák meg a választókat képviselő politikusok.

Hónapok óta szabadon élünk, de mégis tele vagyunk félelemmel. Félünk az újabb lezárástól és attól, hogy nem marad, aki ellát bennünket – írja tömegintézményben élő mozgáskorlátozott ügyfelünk, aki eldöntötte, hogy tenni szeretne az intézetben élők méltatlan helyzete ellen.

Hatvan évvel ezelőtt az ENSZ egyezményben korlátozta a kannabisz előállítását és terjesztését. A kannabisz gyógyászati használata néhány, az ügyhöz bátrabban közelítő ország gyakorlatának és emberi jogi aktivisták áldozatos tevékenységének köszönhetően indult újra.

Hankiss Ágnes halála után az Országgyűlés eseti bizottságának új tagot kell jelölnie a Médiatanácsba. Nyílt levélben fordultunk a bizottság tagjaihoz, ugyanis az állampolgárok kiegyensúlyozott tájékoztatása nagyban függ a Médiatanács tevékenységétől.

Mint sok más embert, Britney Spears-t is arra hivatkozva helyezték gondnokság alá, hogy ne legyen védtelen, rossz mentális állapota miatt ne tudják mások megkárosítani, kisemmizni. Ám sokszor épp akkor válnak az emberek a leginkább kiszolgáltatottá, ha cselekvőképességüktől megfosztva gondnokság alá kerülnek. Erre Magyarországon is számtalan példát látni.

2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egy sajtótájékoztatón valótlanságokat állított a Menedék Egyesületről. Ezek terjesztésében a közmédia is részt vett: ennek jogellenességét mondta most ki a Kúria tanácsa.

Egyrészt azért, hogy a gyermekeim a legtöbb védelmet kapják, és a lehető legjobban felkészüljenek az önálló életre. Másrészt, nem akarok biankó csekket kiállítani sem a kormánynak, sem másnak. A TASZ ügyfelének írása.

Elkezdődött a tanév, hamarosan kiderül, hogy teljesül-e a kormány aljas szándéka – beszivárog-e a homofób propagandatörvény által keltett gyűlölet és kirekesztés a falak közé? Ez egyáltalán nem csak a tanárok és diákok ügye: óriási a felelősség a szülőkön és mindenkin, aki hisz az emberek egyenlő méltóságában.

Hiába működtek együtt a szülők a gyermekvédelmi szervekkel, a gyámhivatal mégis védelembe vette autista kislányukat, az okok közt a szorongásukat és a gyermek túlféltését is felemlegetve. A méltatlan és szakmaiatlan döntés visszavonását segítségünkkel érték el.

A TASZ már két évtizede foglalkozik a gyógyászati kannabisz ügyével, nem kérdés, hogy idővel Magyarországon is elérhetővé válik az orvosi felhasználás. Kérdés, hogy addig hány betegnek kell feleslegesen szenvednie.

VálaszTASZ honlapunk az előválasztás iránt érdeklődő, és az abban részt venni nem kívánó, más pártokat és jelölteket támogató választópolgároknak egyaránt kínál tudást és eszközöket a közéleti részvételre.

A kormány az Alaptörvényben korlátozta a közpénz fogalmát, hogy visszafogja az állami költések átláthatóságát. A gyakorlatban azonban így is ki lehet kényszeríteni a nyilvánosságot, mert az akarnok jogalkotás sem írhat felül magasabb jogelveket.

Az érintett szülők sokszor szembesülnek azzal, hogy hiába tudnának a gyerekeik együtt haladni a tanulásban a többiekkel, mégis szegregált iskolába irányítják őket, vagy magántanulói státuszt javasolnak számukra.

A kormánynak fontosabb az ideológiai harc, mint az emberek egészsége.

A testület az SZFE ügyével kapcsolatban arra jutott, hogy nem sérti az egyetemek és főiskolák autonómiáját, ha az új rendszerben kiszolgáltatják őket a miniszter által kinevezett kurátoroknak.

A klímaváltozáson túl itthon a kormányközeli körök beruházásai jelentenek súlyos terhet környezetünkre és tavainkra. Velük szemben csak az aktív, tudatos polgárokra számíthatunk, akik megpróbálják ezekre a folyamatokra felhívni a figyelmet, lassítani, megakasztani a pusztítást.

Könyvtárosokat, pedagógusokat is titkos megfigyelésnek vethetnek alá, mert egy törvénymódosítás a teljes közszférára kiterjesztette a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét. A TASZ alkotmányjogi panaszt nyújtott be ügyfelei képviseletében, akiket annak ellenére figyelhetnek meg, hogy munkakörükben nem áll fenn a korrumpálódás veszélye.

Jogszerűtlenül járt el az az iskolaigazgató, aki nem engedélyezte a szülők kérelmére, hogy gyerekük a járványhelyzetre tekintettel igazoltan otthon maradhasson – erősítette meg a TASZ álláspontját az alapvető jogok biztosa.

A TASZ perei is azt mutatják, hogy valós problémákkal foglalkozik az Európai Bizottság jelentése, bármit is sulykol a rendszerszintű jogsértésekért felelős kormány.

Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes.

Az igazságügyi minisztertől objektív döntés nem várható, hatékony jogorvoslat pedig nincs a megfigyeltek számára – állapítja meg a TASZ szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel.

Három éve tartó perben harcol hat nő azért, hogy kimondják: az állam a fogyatékossággal élő polgárainak és az őket gondozó családtagoknak is köteles emberhez méltó életet biztosítani.

A Kúria is megerősítette, hogy egy borsodi zsákfalu gyermekjóléti szolgálata nem végezte el a feladatát. A gyámhatóság pedig nem ellenőrizte a gyermekjóléti szolgálatot, és féléves késéssel hozott döntést. Ezzel súlyosan megsértették mélyszegénységben élő roma családok alapjogait.

A propagandisták csak a jelre vártak: a Dunántúli Napló mintaszerűen mondja fel az LMBTQ+ embereket a pedofilokkal aljasul összemosó gyűlöletpropagandát.

Vannak, akik attól tartanak, hogy a létezésüket is megtiltja a Fidesz csütörtökön hatályba lépő politikai terméke, ami jogszabályként értelmezhetetlen fércmunka. Tájékoztatót készítettünk a leggyakrabban felmerülő kérdésekről LMBTQ+ embereknek, szülőknek, pedagógusoknak, közösségi-kulturális intézményeknek, médiaszolgáltatóknak és tiltakozó polgároknak.