Büntetőeljárás indulhat ellenük, mert a munkájukat végzik

Több ezer, mentális segítő területen dolgozó embernek kell attól tartania Magyarországon, hogy büntetőeljárás alá vonják őket – pusztán azért, mert a munkájukat végzik. Ezt egy 2019-es Btk-módosítás alapozza meg, ami ellen az Alkotmánybíróságon lép fel segítségünkkel a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület elnöke.

„Ők ezek szerint életükben soha nem jártak az Ódry Színpadon”

Faur Anna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem novemberben kirúgott oktatója hisz abban, hogy az eltaposott egyetem sorsa visszafordítható, de legalábbis egy új fejezet kezdődhet a korábbi értékeinek megtartásával. Vendégposztjában azt is leírja, miért érzik polgárai családjuknak az egyetemet, és miért összehasonlíthatatlan ezzel Vidnyánszky Attila felfogása.

A vita lehetőségétől is megfosztották az átalakítást elszenvedő egyetemeket

  • Egy akkora jelentőségű döntéshez, mint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem fenntartói modellváltása, sok ezer ember bevonására és legalább egy évig tartó vitára lett volna szükség.
  • Ami enélkül történik, az nem demokratikus.

„Ezek legalább tudnak kormányozni” – rengetegszer halljuk ezt az érvet, amelynek hangoztatói valamiféle megkerülhetetlen szükségszerűségként tekintenek a regnáló kormány kizárólagos uralmára. A kormányzás azonban hosszú évek óta rendre azt jelenti szinte minden döntés során, hogy az érintetteket kész tények elé állítva, a fejük felett hoznak meg döntéseket, amiknek legfeljebb elszenvedői lehetnek – részesei semmiképpen. Így tud ez a hatalom kormányozni, és ezt látjuk a debreceni, pécsi és szegedi egyetemek erőltetett modellváltása kapcsán is: több ezren tiltakoznak ellene petícióban, de eldöntöttnek látszik, hogy ez lesz és kész, a döntésbe pedig nem vonták be az egyetemi polgárokat, oktatókat, doktoranduszokat, sem más munkatársakat. A bevonásukat nem lehet annyival letudni, hogy valamiféle tájékoztató anyagokkal traktálják, vagy tét nélküli egyeztetésekre hívják őket. A bevonásnak arra is ki kell terjednie, hogy lehetőség van nyilvános és komoly ellenvélemény kifejtésére az érintettek részéről, azt a közhatalom komolyan megfontolja és adekvát módon, nem lekezelően reagál rá.

A minisztériumnak időben kellett volna tájékoztatnia minden részletkérdésről az érintetteket – az nem járja, hogy egy éve még fel sem merült a modellváltás, ma pedig már dönteni kell róla. A tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a változás mellett és ellene szóló érvekre is – igen, a változás várható veszteseit is meg kellett volna hallgatni. Ahelyett, hogy erőből lenyomják az egyetemek torkán a döntést, azt széles tömegek bevonásával, észérvekre alapozva kellett volna fontolóra venni, de ez nem is történhetett meg, hiszen egy ilyen mértékű és mélységű vitához legalább egy évre és sok száz, sőt sok ezer ember bevonására lett volna szükség.

Ami enélkül történik, az nem demokratikus.A demokratikus folyamatok mindig komoly vitákkal terheltek, de ezt nem lehet és nem is kell kikerülni.

A hatalom hozzáállásáról meggyőződhettünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása során. Ott azonban – talán a kisebb létszámú és a szervezetet magáénak érző egyetemi polgárságnak is köszönhetően – valódi társadalmi vita alakult ki már a folyamat elején. Tiltakozások, nyilvános megszólalások, egyeztető fórumok követték egymást. Az ellenállás talán sikertelen volt, de nem múlik el nyom nélkül.

A debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek esetében esély sem nyílt erre olyan mértékben, mint az SZFE-n láthattuk. Ennek több oka is lehet. Ezek nagyon nagy, több tízezres egyetemi polgársággal rendelkező intézmények, nehezebb bennük közösséget teremteni. Talán az érintett városok helyi politikai élete is nehezebben fogadja be az eltérő véleményeket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ne mernék az érintettek megfogalmazni a véleményüket, hanem azt is, hogy a kommunikációs tér nem ösztönöz a véleményalkotásra, a közügyekbe való beleszólásra.

Mi, civilek ez utóbbin szeretnénk, és tudunk is változtatni. 2020 nyara óta fokozott ütemben építjük ki Budapesten kívüli jogsegély-szolgálatunkat. Véletlen, hogy éppen az érintett városokban, Pécsen, Debrecenben és Szegeden vagyunk már személyesen elérhetők, de hiszünk abban, hogy a jogérvényesítésen keresztül a jogtudatosság mind több városban – és vonzáskörzetükben – erősödik, és néhány év múlva már olyan lesz a kommunikációs tér az ország nagy részében, amiben nem az a furcsa, ha valaki kiáll magáért és érvényesíti az érdekeit, hanem az, ha ezt nem teszi meg. Amiben az lesz a magától értetődő, hogy sokan szeretnének beleszólni, és bele is tudnak szólni a helyi közösséget érintő kérdésekbe, nem vonulnak ki a közügyek alakításából.

Ne legyen kétség bennünk: nemcsak azért alacsony a bevonódás az egyetemek átalakításával kapcsolatban, mert a változást erővel keresztülvivő minisztérium alig tett valamit érte, hanem azért is, mert a jelenlegi rendszer mindenkit arra késztet, hogy ne szóljon bele azokba az ügyekbe, amelyek őt és közösségét érintik.

A hazánkból már részben elüldözött Közép-Európai Egyetemen éppen tíz évvel ezelőtt, 2011. január 27-én adott elő a világhírű jogfilozófus, Ronald Dworkin. Előadása végén tanárát, Learned Hand bírót idézte, aki a II. világháború legrosszabb napjaiban, a Central Parkban összegyűlt tömeg előtt azt mondta: „Ha a szabadság szelleme kihal az emberek szívéből, akkor nincs az a törvény, nincs az a bíróság, és nincs az az alkotmány, mely visszahozná.” Dworkin ehhez azt tette hozzá, hogy a jog, a bíróságok és az alkotmány jelentik az oxigént, ami lehetővé teszi, hogy a szabadság tüze tovább lobogjon az emberek szívében. Ezt az oxigént akarjuk eljuttatni azokba a közösségekbe, melyek tagjai meg vannak fosztva a közügyekbe való beleszólástól.

Lehet, hogy az egyetemek privatizációja most demokratikus vita nélkül történik meg, de nem szükségszerű, hogy Magyarország örökre olyan hely maradjon, ahol nincsenek ilyen viták.(Kiemelt fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs)

Visszakapta a gyerekeit a család, akikért az egész faluközösség kiállt

Júniustól kezdve több mint négy hónapig élt elszakítva Erzsébet és László hét gyermekétől, akiket a család szegénysége miatt vettek állami gondozásba, ami jogellenes. A korláti közösség kiállt a család mellett, az önkormányzat pedig új házzal is segített a családnak, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. A bíróság gyorsan ítéletet hozott, jogellenesnek minősítve a kiemelést, így október végétől újra együtt a család. Az édesanya azonban azóta is fél, hogy ha megint anyagi gondjaik lennének, újra elvehetik a gyerekeket, hiába tiltja ezt törvény.

Utálják a képviselők, hogy megmutatja, mi történik az önkormányzat ülésein

Választás előtt különösen jól jön, ha visszanézhető, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a korábbi ügyekben. A penci ülésteremben viszont nem látták szívesen a kamerát és azt is korlátozni akarták, hogy egy helyi polgár meddig teheti közzé az ülésekről készült saját felvételeit.

Feleségével sem találkozhat Péter, akit az állam ósdi szemlélete miatt fosztottak meg jogaitól

Emberek ezreinek jelent súlyos jogfosztottságot a gondnokság intézménye Magyarországon. Sajnos túl gyakran találkozunk olyan ügyekkel, amikor az orvosok és a bíróságok is úgy gondolják, hogy akkor tesznek jót egy fogyatékossággal vagy pszichiátriai betegséggel élő, de önellátásra képes, belátási képességének birtokában lévő emberrel, ha elveszik tőle a jogot, hogy a saját életéről maga döntsön.

Veszélyhelyzet után válsághelyzet: hogyan változik az életünk?

A koronavírus miatt kihirdetett rendkívüli jogrend alatt meghozott szabályok és intézkedések sokszor a legkevésbé sem voltak átláthatók és egyértelműek – több mint kétezer alkalommal kértetek tőlünk jogsegélyt és 240 000-szer nyitottátok meg folyamatosan frissített tájékoztató oldalunkat, ahol megválaszoltuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket. A rendkívüli jogrend ugyan véget ért, de mi nem pihenünk, mert az élet nem tért vissza a járvány előtt megszokott rendbe.

Az ivóvíz elzárása is a kirekesztés egy formája

Te is jobban odafigyelsz arra, hogy a járványhelyzet kezdete óta jó alaposan, többször moss kezet naponta? Nem csoda, hiszen folyamatosan ezt halljuk március óta a hatóságoktól. Azzal azonban nem foglalkoztak a veszélyhelyzetben sem, hogy a kistelepüléseken, mélyszegénységben élő emberek sokszor el vannak zárva még a víztől is. A hazai intézményes kirekesztés egy különösen súlyos példája, amikor még a tiszta víztől is megfosztják a szegénységben élő családokat.

Orbán Viktor ravaszul és tudatosan szít cigányellenes hangulatot

„Hiába fogtuk el azonnal az elkövetőket, ez nem adja vissza az életüket. Tegnap tüntetés volt ezzel kapcsolatban” – ennyivel intézte el Orbán Viktor pénteki rádiószózatában azt a megmozdulást, amit a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom hirdetett meg és több szélsőséges szervezet – pl. a Legio Hungaria – is csatlakozott hozzá.

Csenget a véleményrendőrség

A rossz szándékú rémhírterjesztők ellen a korábbi szabályokkal is fel lehetett volna lépni, az új szabályokat viszont alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használták fel. A rémhírterjesztés miatti botrányos rendőri intézkedéseknek viszont az is a következménye lett, hogy a két előállított véleménye sokkal több emberhez eljutott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mit visz véghez a kormány a járványveszély leple alatt.

„Egyenlők és egyenlőbbek” – jelentésünk a 2019-es választásokról

2 választás, 21 hónap, 3 munkatárs, 8 önkéntes, 571 e-mailes és 496 telefonos jogsegély, 18 vidéki képzés, 329 monitorozott választási döntés, 10 ügyben jogi képviselet és végül egy 69 oldalas jelentés. Ez a TASZ Választási Jogi Programjának rövid mérlege a 2019-es választásokhoz kapcsolódóan. A program tanulságai az „Egyenlők és egyenlőbbek” című jelentésünkben olvashatóak.

Minden, amit tudunk az érettségiről

Április 16-án, éjszaka kiadták az érettségiről szóló kormányrendeletet, amelynek a lényegét már az aznapi kormányinfón is hallhattuk. Bár több mint százezer fiatal érintett, túl sok információt a rendelet sem közöl. Tudjuk, hogy főszabály az írásbeli vizsga és ügyelni fognak a járványügyi intézkedések betartására is, bár kétségtelenül nagy kockázattal jár ebben a helyzetben, ha 83 ezer fiatal indul útnak a vizsgákra. Számos kérdés azonban még mindig megválaszolatlan.

Minden, amit a kijárási korlátozásról tudnod kell

A mai naptól április 11-ig kijárási korlátozást rendeltek el. Mit jelent ez a gyakorlatban? Kimehetek futni a szabadba egyedül? És ha velem van egy barátom? Közlekedhetek autóval, ülhetnek benne velem együtt a rokonaim? Ki fog megbüntetni? Mivel igazolom, hogy valakivel egy háztartásban élek? Vihetem láthatásra a gyerekemet? És átmehetek a barátaimhoz? Jogászaink megválaszolták nektek a hozzánk érkezett leggyakoribb kérdéseket.

Tovább a múltba