A koronavírus-járvány második és harmadik hullámában rengeteg jogsegélykérő fordult hozzánk azzal, hogy nem tudja, mi történik kórházban fekvő szerettével. November közepére a kórházak ismét annyira leterheltté váltak, hogy a kapcsolattartás biztosítására sokszor nem jut erőforrás.

Semjén Zsolt benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhatalmazást adna a kormánynak a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek meghosszabbítására. Ez lehetővé tenné, hogy akár 2022 júniusáig együtt kelljen élnünk a korlátozásokkal, azaz lehet, hogy a választásokig visszatér a tüntetéstilalom.

Évente ezer gyerek hiába várja, hogy családba kerülhessen, a kormány mégis tovább nehezítette az örökbefogadást. A gyermekvédelmi világnap kapcsán olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek megmutatják, mennyire más sors vár azokra, akik szerető családra lelnek, és azokra, akik benne ragadnak a rendszerben.

Sikerült megtörnünk a jeget a kormány következetes titkolózásában és mellébeszélésében: megszereztük az oltási tervet – vagy legalábbis az eddigi legteljesebb dokumentumot az oltás folyamatáról.

Össztársadalmi érdek, hogy minél többen oltassák be magunkat, a mélyszegénységben élőkről mégis megfeledkezik a kormány.

Egymásnak ellentmondó helyzeteket szabályoznak a kormány védőoltásokról szóló rendeletei. Egyszerre nem lehet igaz, hogy teljes, mindenkire kiterjedő védőoltási kötelezettséget kell bevezetni – mint az állami szektorban –, és hogy szelektálni lehet a munkakörök között.

A megfigyeltek még mindig nem tudják közvetlenül bizonyítani, hogy a magyar állam figyelte meg őket Pegasussal, de az adatmegismerési perekben, akár az adatvédelmi hatóság jelenleg is zajló vizsgálatában egyre nehezebben háríthatják majd a titkosszolgálatok a nyilvánvalót. A tornyosuló bizonyítékok mind arra mutatnak, hogy illegálisan, tisztán politikai okokból figyeltek meg magyar állampolgárokat.

Miközben az állam látványosan hátat fordított több évtizednyi drogpolitikai eredménynek és levette a kezét a területről, a főváros újraszervezte a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, hogy komplex megoldásokkal kezelje a drogkérdést.

Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik azzal, hogy a kormány jogszerűen vezetett-e be felmondási tilalmat az egészségügyi dolgozók körében – szerintünk viszont nincs elfogadható indok arra, hogy szőnyeg alá söpörjék veszélyhelyzetben hozott, jogfosztó döntéseket.

Lehessen egy napon tartani országgyűlési választásokat és országos népszavazást – erről szól Volner János kedden benyújtott indítványa. A választások már belátható közelségben vannak, ilyenkor pedig mindig gyanús, hogy a szabályok módosítása pillanatnyi politikai érdeket szolgál.

Nem állam, de az biztos, hogy hatalma vetekszik az államokéval. Már csak ezért sem világos, hogy kinek áll jogában, és kinek van módja rá, hogy megregulázza.

Okos ország más kárán tanul – de a saját hibáinkból is jobb levonni a tanulságot, mint újra elkövetni őket. A TASZ ajánlásai a negyedik hullám kezdetén.

Még most sem kapta meg mindenki az oltást, akinek erre szüksége lenne, és valós tájékoztatás, hiteles információk hiányában, a teljesen felesleges regisztrációs kötelezettség mellett lehetetlen számukra vakcinához jutni.

Mindenkinek, aki abban a tudatban vesz részt az előválasztáson, hogy kitartanak az előre lefektetett szabályok mellett.

Mindegy, hogy az önkényeskedő Kövér László, vagy a hódmezővásárhelyi közgyűlés dönt róla, a képviselők büntetéssel fenyegetése annak áll útjába, hogy a közügyeket szabadon vitathassák meg a választókat képviselő politikusok.

Hónapok óta szabadon élünk, de mégis tele vagyunk félelemmel. Félünk az újabb lezárástól és attól, hogy nem marad, aki ellát bennünket – írja tömegintézményben élő mozgáskorlátozott ügyfelünk, aki eldöntötte, hogy tenni szeretne az intézetben élők méltatlan helyzete ellen.

Hatvan évvel ezelőtt az ENSZ egyezményben korlátozta a kannabisz előállítását és terjesztését. A kannabisz gyógyászati használata néhány, az ügyhöz bátrabban közelítő ország gyakorlatának és emberi jogi aktivisták áldozatos tevékenységének köszönhetően indult újra.

Hankiss Ágnes halála után az Országgyűlés eseti bizottságának új tagot kell jelölnie a Médiatanácsba. Nyílt levélben fordultunk a bizottság tagjaihoz, ugyanis az állampolgárok kiegyensúlyozott tájékoztatása nagyban függ a Médiatanács tevékenységétől.

Mint sok más embert, Britney Spears-t is arra hivatkozva helyezték gondnokság alá, hogy ne legyen védtelen, rossz mentális állapota miatt ne tudják mások megkárosítani, kisemmizni. Ám sokszor épp akkor válnak az emberek a leginkább kiszolgáltatottá, ha cselekvőképességüktől megfosztva gondnokság alá kerülnek. Erre Magyarországon is számtalan példát látni.

2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egy sajtótájékoztatón valótlanságokat állított a Menedék Egyesületről. Ezek terjesztésében a közmédia is részt vett: ennek jogellenességét mondta most ki a Kúria tanácsa.

Egyrészt azért, hogy a gyermekeim a legtöbb védelmet kapják, és a lehető legjobban felkészüljenek az önálló életre. Másrészt, nem akarok biankó csekket kiállítani sem a kormánynak, sem másnak. A TASZ ügyfelének írása.

Elkezdődött a tanév, hamarosan kiderül, hogy teljesül-e a kormány aljas szándéka – beszivárog-e a homofób propagandatörvény által keltett gyűlölet és kirekesztés a falak közé? Ez egyáltalán nem csak a tanárok és diákok ügye: óriási a felelősség a szülőkön és mindenkin, aki hisz az emberek egyenlő méltóságában.

Hiába működtek együtt a szülők a gyermekvédelmi szervekkel, a gyámhivatal mégis védelembe vette autista kislányukat, az okok közt a szorongásukat és a gyermek túlféltését is felemlegetve. A méltatlan és szakmaiatlan döntés visszavonását segítségünkkel érték el.

A TASZ már két évtizede foglalkozik a gyógyászati kannabisz ügyével, nem kérdés, hogy idővel Magyarországon is elérhetővé válik az orvosi felhasználás. Kérdés, hogy addig hány betegnek kell feleslegesen szenvednie.

VálaszTASZ honlapunk az előválasztás iránt érdeklődő, és az abban részt venni nem kívánó, más pártokat és jelölteket támogató választópolgároknak egyaránt kínál tudást és eszközöket a közéleti részvételre.

A kormány az Alaptörvényben korlátozta a közpénz fogalmát, hogy visszafogja az állami költések átláthatóságát. A gyakorlatban azonban így is ki lehet kényszeríteni a nyilvánosságot, mert az akarnok jogalkotás sem írhat felül magasabb jogelveket.

Az érintett szülők sokszor szembesülnek azzal, hogy hiába tudnának a gyerekeik együtt haladni a tanulásban a többiekkel, mégis szegregált iskolába irányítják őket, vagy magántanulói státuszt javasolnak számukra.

A kormánynak fontosabb az ideológiai harc, mint az emberek egészsége.

A testület az SZFE ügyével kapcsolatban arra jutott, hogy nem sérti az egyetemek és főiskolák autonómiáját, ha az új rendszerben kiszolgáltatják őket a miniszter által kinevezett kurátoroknak.

A klímaváltozáson túl itthon a kormányközeli körök beruházásai jelentenek súlyos terhet környezetünkre és tavainkra. Velük szemben csak az aktív, tudatos polgárokra számíthatunk, akik megpróbálják ezekre a folyamatokra felhívni a figyelmet, lassítani, megakasztani a pusztítást.

Könyvtárosokat, pedagógusokat is titkos megfigyelésnek vethetnek alá, mert egy törvénymódosítás a teljes közszférára kiterjesztette a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét. A TASZ alkotmányjogi panaszt nyújtott be ügyfelei képviseletében, akiket annak ellenére figyelhetnek meg, hogy munkakörükben nem áll fenn a korrumpálódás veszélye.

Jogszerűtlenül járt el az az iskolaigazgató, aki nem engedélyezte a szülők kérelmére, hogy gyerekük a járványhelyzetre tekintettel igazoltan otthon maradhasson – erősítette meg a TASZ álláspontját az alapvető jogok biztosa.

A TASZ perei is azt mutatják, hogy valós problémákkal foglalkozik az Európai Bizottság jelentése, bármit is sulykol a rendszerszintű jogsértésekért felelős kormány.

Az Alkotmánybíróság óvatoskodva döntött: a kuruzslótörvény velünk marad, de nem lehet alkalmazni, mert alaptörvény-ellenes.

Az igazságügyi minisztertől objektív döntés nem várható, hatékony jogorvoslat pedig nincs a megfigyeltek számára – állapítja meg a TASZ szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel.

Három éve tartó perben harcol hat nő azért, hogy kimondják: az állam a fogyatékossággal élő polgárainak és az őket gondozó családtagoknak is köteles emberhez méltó életet biztosítani.

A Kúria is megerősítette, hogy egy borsodi zsákfalu gyermekjóléti szolgálata nem végezte el a feladatát. A gyámhatóság pedig nem ellenőrizte a gyermekjóléti szolgálatot, és féléves késéssel hozott döntést. Ezzel súlyosan megsértették mélyszegénységben élő roma családok alapjogait.

A propagandisták csak a jelre vártak: a Dunántúli Napló mintaszerűen mondja fel az LMBTQ+ embereket a pedofilokkal aljasul összemosó gyűlöletpropagandát.

Vannak, akik attól tartanak, hogy a létezésüket is megtiltja a Fidesz csütörtökön hatályba lépő politikai terméke, ami jogszabályként értelmezhetetlen fércmunka. Tájékoztatót készítettünk a leggyakrabban felmerülő kérdésekről LMBTQ+ embereknek, szülőknek, pedagógusoknak, közösségi-kulturális intézményeknek, médiaszolgáltatóknak és tiltakozó polgároknak.

A felmondási tilalomra hivatkozva elutasították, hogy közös megegyezéssel távozzon állásából.

Fogynak a korlátozások, az utcán már nem kell maszkot viselnünk, az oltás után egyre bátrabban találkozunk barátainkkal, féltett családtagjainkkal, úgy érezhetjük, hogy lassan visszatérünk a normális élethez. De csak illúzió, hogy vége a járványnak. A kormány titkolja a települési, de még a megyei szintű átoltottsági statisztikákat is, de minden jel arra utal, hogy a szegény vidéki településeken lényegesen kisebb az oltottak aránya, mint a nagyvárosokban.

A forgatókönyv lényege, hogy akár hallgatsz, akár beleártod magad, mindenképpen a kormány kottájából játszol. Az egyetlen fegyver az, ha már most lerántjuk a leplet a színfalak mögött álló bajkeverőkről, és világossá tesszük: nem veszünk részt a kormány gyűlöletszínházában.

Órákon át megbilincselve, egy rendőrautóban kellett várakoznia, és csaknem két napra – bármilyen bizonyíték nélkül – rendőrségi fogdába zárták ügyfelünket, aki egy szórakozóhelyről ment haza a 2018-as tüntetések idején. A bíróság most kimondta, hogy a jogsértő rendőri intézkedéssel megsértették ügyfelünk emberi méltóságát, ezért a rendőrségnek 400 ezer forint sérelemdíjat kell kifizetnie számára.

A gyermekotthonokban évek, ha nem évtizedek óta bizonyítottan jelen lévő erőszakkal szemben a gyermekvédelmi rendszer vezetői nemhogy nem lépnek fel, de az erről beszámoló kollégákat, gyerekeket és újságírókat is megfélemlítik, beperelik.

Tavaly óta Debrecen és Szeged mellett Pécsen is jelen vagyunk személyes jogsegélyszolgálatunkkal, a dunántúli városban rövidesen megnyitjuk első Budapesten kívüli állandó irodánkat is. Már most is számos érdeklődőnek nyújtottunk segítséget – azzal a céllal, hogy minél többen legyenek szerte az országban, akik kiállnak a saját és mások jogaiért, és ebben ne maradjanak magukra.

Nagyon hasonló ügyekben fordultak hozzánk jogsegélyért helyi aktivisták és polgárok: problémáik oka a népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítése.

Dobri Lajos kemény nyilatkozatot tett a közgyűlési többséget adó ellenzéki politikusokról, de az őt képviselő TASZ és a bíróság szerint is a véleménynyilvánításhoz való jogával élt.

Miféle korrumpálódástól tartanak azoknál a szakembereknél, akik eddig is éhbérért, a szakma iránti elkötelezettség miatt maradtak a helyükön, és olyan szegénységben élő emberekkel dolgoznak, akik ha akarnák, sem tudnák őket lefizetni?

Petry Zsolt, Hrutka János és Lukács Viktor kirúgása messze nem ugyanarról szól, de mégis egymással mereven szemben álló táborokra osztotta a magyar közéletet. A munkáltatók vékony jégen táncolnak, ha a dolgozók véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása árán akarják megvédeni saját jó hírnevüket.

A hároméves Botond szülei bíróságra mentek, mert a kormányhivatal nem engedélyezte az óvodakezdés halasztását. Az ítélet megerősítette, hogy nem a szülőknek kell indokolniuk a kérelmet, hanem a hivatalnak kell bizonyítania, ha a halasztás a gyerek érdekét sérti.