Mindenkinek jár a méltányos költségekkel járó szavazás lehetősége – csakhogy nem akármilyen formában. A levélben szavazás jelenleg nem garantálná a választások tisztaságát még akkor sem, ha minden külföldön szavazó élhetne vele. De akkor mi az alternatíva? Blogsorozatunkban egy, mára sok helyen elterjedt módszert, az internetes szavazást hasonlítjuk össze a levélben szavazással, hogy kiderítsük: melyik felel meg jobban egy választási eljárás alkotmányossági követelményeinek. Az első részben megnézzük, tőlünk nyugatabbra és északabbra hol lehet interneten is szavazni.
Két probléma a levélben szavazással
Korábban is írtuk, hogy a magyarországi állandó lakcímmel rendelkező állampolgárok nehezített feltételek között szavazhatnak csupán: személyesen kell egy külképviseletre utazniuk, míg állandó lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik levélben is szavazhatnak . Ez a jelenlegi szabályozás (A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény - 266. § ) két okból is kifogásolható. Egyrészt diszkriminatív, mivel két, összehasonlítható és a szabályozás szempontjából releváns különbséget nem mutató csoportra jelentősen eltérő költségeket ró, ha élni kívánnak választójogukkal. (A diszkriminációt kifogásoló, az Alkotmánybíróságnak benyújtott alkotmányjogi panaszunkról itt tudhat meg többet.) Másrészt viszont a levélben szavazás intézménye önmagában is problémás: a választások tisztaságát ugyanis csak más, a levélben szavazásnál biztonságosabb, a szavazó számára alacsony költséggel járó választási eljárással lehetne garantálni. De mi lehetne ez? Több alternatíva is elképzelhető – most az internetes szavazás lehetőségével foglalkozunk. Egy jól megtervezett és kivitelezett internetes szavazási eljárás ugyanis megoldja azokat a problémákat, amelyeket a levélben szavazás hivatott megoldani, azonban a levélben szavazásnál jobban megfelel az alkotmányosság követelményeinek.
Diszkriminatívnak gondolja, hogy magyarországi lakcím nélkül levélben lehet szavazni, Önnek viszont a külképviseletre kell mennie? Mi is így gondoljuk – ezzel kapcsolatos panaszunk jelenleg az Alkotmánybíróságnál vár befogadásra és döntésre. Csatlakozzon facebook-csoportunkhoz, ahol a választási eljárás egyenlőtlenségére hívjuk fel a figyelmet. Története megosztásával Ön is hozzájárulhat az egyenlő választási eljárásért folytatott jogi küzdelmünkhöz.
Internetes szavazás közel s távol
Internetes szavazás során a szavazó saját számítógépének vagy az internetre kötött más eszköznek a segítségével, az általa választott fizikai helyszínen adja le szavazatát. (Persze nagyon sok, szavazófülkében történő szavazást igénylő választási eljárásban is szerepet kap az internet, például a szavazatok továbbításában, de ezzel most nem foglalkozunk.) Ma már sok helyen, főként Európában alkalmazzák sikerrel ezt az eljárást – elsősorban nem a hagyományos, papíralapú, személyes szavazást kiváltva, hanem annak választható alternatívájaként. Svájcon belül 2010 óta például Genf Kanton az alkotmányában is biztosítja a kanton minden állampolgárának az internetes szavazás lehetőségét, sőt a svájci szövetségi alkotmány 2008 óta biztosítja ezt a lehetőséget minden, külföldön élő svájci állampolgár számára. A 2013-as norvég parlamenti választásokon is szavazhattak egyes választókerületek lakói kísérleti jelleggel az interneten. Észtországban már 2005 óta alkalmazzák ezt az eljárást egyes önkormányzati választásokon, 2007 óta pedig az ország összes választópolgára szavazhat az interneten az országgyűlési választásokon is.
Ugyanakkor az internetes szavazást kisebb lelkesedés kíséri pl. az amerikai kontinensen. A módszert – korábbi, főként a hadsereg külföldön állomásozó tagjait bevonó elszigetelt kísérletek után – először a 2012-es amerikai elnökválasztás után vette fontolóra a Választások Szervezéséért felelős Elnöki Bizottság („Presidential Commission on Election Administration [PCEA]”), amikor Obama elnök ígéretet tett arra, hogy megoldást talál az USA elnökválasztásain korántsem ismeretlen, a szavazóhelyiségek előtt gyakorta órákon át kígyózó sorokra. Ez a jelenség a magyar választópolgárok előtt is ismert, főként a külképviseleti szavazás kapcsán: Londonban például egyes beszámolók szerint 2010-ben mintegy 150 méteres sor alakult ki a nagykövetség előtt a szavazás napján, 2006-ban pedig egyes szavazók nagyjából 2,5 óra várakozás után jutottak el a szavazófülkéig a sajtóértesülések szerint. Épp az ilyen, méltatlan választójog-gyakorlási lehetőségek, valamint a külképviseletig eljutás tetemes költségeit kiküszöbölő megoldás lehetne az internetes szavazás.
A Választások Szervezéséért felelős Elnöki Bizottság az USÁ-ban idén januárban tette közzé jelentését, amelyben azonban különösebb érvelés nélkül úgy ítélte meg, hogy „az internet még nem elég biztonságos a szavazáshoz”. Helyette a Bizottság a sorban állási idő csökkentésére többek között olyan javaslatokkal szolgált, mint pl. sorszámok osztása és hívása – így, ahogy egy politológus rámutat, a sorban töltött várakozási idő valóban csökken. Más kérdés, hogy ettől még a szavazó idő- és energia-befektetése érdemben nem lesz kevesebb. Az internetes szavazás pedig épp ebben segítene.
De mennyire „biztonságos” az internetes szavazás a levélben szavazással összevetve? Igazolhatóak-e az elnöki bizottság aggodalmai, és megalapozottabbak-e az internetes szavazás esetében, mint a levélben szavazásra nézve? Egyáltalán, mit értünk a szavazás „biztonsága” alatt? Blogsorozatunk következő részben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Ön külföldön él, de van magyarországi állandó lakóhelye? Ebben az esetben egyelőre csak külképviseleten szavazhat. A külképviseleti regisztráció és a külföldről szavazás mikéntjéről itt találja bővebb tájékoztatónkat!
Mráz Attila
Politikai Szabadságjogok Program