Kisokos a menekülteket, önkénteseket és rendőröket fényképező újságíróknak, fotósoknak és okostelefon-tulajdonosoknak.
A menekültek helyzete az egyik legfontosabb közügy ma Magyarországon. Az állampolgárok jelentős részének nincs lehetősége közelről látni, hogy mi történik a menekültekkel, mit tesznek velük a hatóságok, hogyan segítenek vagy bántják őket magánemberek, ezért csak a sajtóból vagy a megosztott képek és videók alapján tudnak tájékozódni. Ezért fontos, hogy a történtekről, körülményekről minél több hiteles felvétel álljon rendelkezésre, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a képeken szereplők jogai ne sérüljenek.
1. Csak azt, aki hozzájárult
A magyar törvények szerint valakinek az arcát lefotózni, a hangját felvenni, vagy a kettőt egyszerre csak az illető hozzájárulásával lehet. Ugyanígy, az elkészített felvételt csak a rajta szereplő személy hozzájárulásával lehet közzétenni.
2. Kivéve tömegfelvétel, közszereplés vagy közhatalom-gyakorlás
A fenti szabály alól több kivétel van. Az első a tömegfelvétel: ha nem egyéni, jól beazonosítható személyről készült képről vagy videóról van szó, hanem egy tömegről készült a felvétel. Tipikusan ilyen a közönség lefotózása egy focimeccsen vagy koncerten, és ilyen a Keleti előtti téren tüntető tömeg lefényképezése, vagy akár az alvó emberek tömegének bemutatása is. A másik kivétel a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, ehhez sem kell a rajta szereplő személy hozzájárulása. Ez már nehezebb ügy, de néhány kérdés megválaszolásával közelebb kerülhetsz a jogszerű magatartáshoz. A következő kérdéseket javasolt feltenni: Közéleti kérdésben nyilvánul meg az illető? Célja a megnyilvánulásnak, hogy felhívja magára a nyilvánosság figyelmét? Van társadalmi haszna annak, ha beazonosítható a felvételen szereplő személy? Ha ezekre a kérdésekre nemmel válaszolsz, akkor az elkészült felvétel a rajta szereplő hozzájárulása nélkül jogsértő lesz.
Rendőrök, hatóságok képviselői közhatalom-gyakorlással összefüggő munkájuk végzése közben szabadon lefényképezhetők. Elképzelhető, hogy a rendőr ezt nem tudja, és rád szól; egy évvel ezelőtt még sikeresen perelhettek rendőrök a róluk készült fényképek miatt, azóta viszont szerencsére változott a jogi helyzet. Ha mégis megakadályozzák a felvétel készítését, akkor forulj a TASZ-hoz.
3. Mit kell tennem, ha le szeretnék fényképezni valakit, akit az előzőek szerint hozzájárulása nélkül nem szabad?
Kérd a hozzájárulását! Egyszerűen oda kell hozzá menni, és meg kell kérdezni, beleegyezik-e abba, hogy a felvételen szerepeljen. Ha szerepelni kíván a felvételen, akkor lefényképezheted.
4. Akkor is mehet a kép a kukába, ha van rajta egy könyök, aminek a gazdája nem járult hozzá a fotózáshoz?
Természetesen nem. A képmásvédelmi szabályok elsősorban az arcról készült felvételekre vonatkoznak, hiszen az teszi lehetővé a beazonosítást.
5. Mi a teendő azok képével, akiktől nem sikerült beszerezni hozzájárulást?
Előfordulhat, hogy nem sikerül minden képen szereplőtől hozzájárulást beszerezni, de a kép maga, illetve annak közlése nagyon fontos. Ebben az esetben az érintett arcának kitakarásával, kikockázásával lehet a képet megmenteni. Azt kell tenni a menekültek vagy az önkéntesek képeivel, amit – tévesen – a rendőrök arcával szoktak tenni az újságok fényképein.
6. A menekült úgysem perel be, ha lefotózom, akkor meg nem mindegy?
Igaz, hogy a menekültek az életben maradással vannak elfoglalva, és útjuk során durvább dolgok is történtek velük, mint hogy valaki az akaratuk ellenére lefotózta őket. De tedd fel magadnak a kérdést, hogy be akarsz-e állni azok sorába, akik megsértették ezeknek az embernek a jogait. Vagy gondolj arra, hogy ha te kerülnél kiszolgáltatott helyzetbe, szeretnéd-e, hogy az interneten fényképek keringjenek rólad abban az állapotodban. Az az ember, aki ma a Keletiben egy mocskos polifoamon alszik a földön, a hazájában tanár, bolti eladó vagy egyetemista lehetett, és könnyen lehet, hogy nem szeretné, ha a világ csak a földön fekvő bajbajutottat látná benne. És nem csak őt, de a neki ételt, vizet osztó önkéntest is zavarhatja, ha az arcába fényképezel, hiszen nem azért jön, hogy másnap tele legyen a fotójával az internet.
7. Akkor dobjam ki a kamerám és törjem össze a mobilom?
Dehogy! Csak kérdezz! Mindig kérdezd meg, hogy oké-e, ha fotózol. Ha gyerek lesz a képen, kérdezd a szülőjét. Nem kell teljes mondatokban és artikuláltan, éppen elég, ha a másik érezteti veled, hogy benne van a felvételben. Például belemosolyog a kamerádba. De ha felemeli a kezét vagy elfordul, akkor állj meg. Nem csak a jóérzés, a törvény is tiltja, hogy megnyomd az exponáló gombot.
Dojcsák Dalma