Csak úgy röpködtek az álcivilezések az elmúlt hetekben. A kormány és a kormánypárt vezetői a velük szemben kritikus szervezeteket minősítették álcivileknek, akiket a radikálisabbak szerint ki kell takarítani az országból, a mérsékeltebbek szerint pedig a jelenleginél átláthatóbbá kell tenni. Akik pedig ezekkel a politikusokkal nem értettek egyet, azzal vágtak vissza, hogy a valódi álcivilek a kormányközeli alapítványok, egyesületek, egyéb szakmai műhelyek. A civilséget sokan próbálják definiálni, az álcivilséget kevesebben. Az álcivil kifejezést ma sok különböző értelemben használják. Ismerkedjünk meg az álcivilek tipológiájával!
Mi a QUANGO?
A jelenlegi politikai megszólalásokban ebben az értelemben nem nagyon használja senki az álcivil szót. A magyarországi QUANGO-k nem szokták azt állítani magukról, hogy civilek, így nem is rántja le senki a leplet róluk azzal, hogy valójában álcivilek. A QUANGO a quasi-autonomous non-governmental organisation angol szavak rövidítése, ez magyarul kvázi autonóm nemkormányzati szervezetet jelent. Olyan szervezetek megjelölésére szokták használni, amelyek egyszerre magukon hordozzák a nemkormányzati szervezetek (NGO-k) és a közhivatalok vagy közintézmények sajátosságait. Hibrid szervezetekről van szó, amelyek külsőre hasonlítanak a civilekre (például alapítványi formában működnek), de állami feladat ellátásra, az állam valamely szerve hozza létre őket, közfeladatot látnak el, meghatározóan közpénzből, az állam vagy szervei kontrollja alatt működnek, például úgy, hogy döntéshozó testületében helyet kapnak állami vezetők.
Ismert magyar QUANGO-k a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA), a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (PADS), a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO), a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány (PADOC), a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) és a Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI). Ezeket a Magyar Nemzeti Bank alapította, a Magyar Nemzeti Bank pénzéből működnek, kuratóriumaikban a Magyar Nemzeti Bank és más állami szervek tisztségviselői és azok rokonai is helyet kaptak. Mégis, mivel alapítványi formában működnek, szerepelnek a birosag.hu-n elérhető Civil Szervezetek Névjegyzékében. Ők nem állították magukról, hogy civil szervezetek lennének, ami miatt mégis indokolt szólni e kategóriáról az az, hogy amikor Kósa Lajos azt mondta, hogy az alapítványok vagyona elveszítette közpénz jellegét, akkor valami hasonlóról beszélt.
QUANGO-e a TASZ?
Ezt szerencsére senki nem állítja, és természetesen a TASZ nem QUANGO. Nem kormányzati szervek vagy képviselőik alapították, nem állami feladatok ellátására hozták létre, költségvetésében nem szerepel olyan közpénz, amit kormányzati döntés alapján szerez meg, döntéshozó szerveiben nem képviselteti magát semmilyen módon az állam.
Mi fán terem a GONGO?
A GONGO is egy rövidítés, a government-organized non-governmental organization szavaké, ami magyarul kormányzat által szervezett nemkormányzati szervezetet jelent. Ezek olyan látszólag civil szervezetek, amelyeket - a QUANGO-khoz képest kevésbé láthatóan és egyértelműen - a kormányzat, esetleg a kormánypárt hoz létre és/vagy finanszíroz, működtet, azért, hogy a civil szervezeti működést mímelve a kormányzat politikai céljait támogassák, illetve közreműködjenek a kormány céljai megvalósításában. A GONGO-k esetében a kormányzati befolyás leginkább a szponzorációban érhető tetten, de árulkodó lehet az is, ha egy szervezet mindig mindenben egyetért a kormánnyal, de jellemzően nem a mindenkori kormánnyal, csak egy bizonyossal. Ha változik a kormány álláspontja, akkor a GONGO-é is. A GONGO-k egy jelentős részét nem demokratikus országokban hozzák létre kifejezetten a valódi civil szervezetek kompromittálására, hogy azok állításaival szembe lehessen állítani egy hasonlónak tűnő másik “civil” álláspontot.
Ha kíváncsi vagy egy magyar GONGO-ra, kattints ide.
GONGO-e a TASZ?
Nehéz lenne azzal vádolni a TASZ-t, hogy a jelenlegi kormány szekerét tolja, de azzal néhányan időnként megpróbálkoznak, hogy azt állítják, a TASZ az előző kormányok valamelyikének GONGO-ja. Szerencsére ezt nyilvánosan elérhető adatokkal könnyű cáfolni, ismeretes, hogy a TASZ az előző kormányoknak is a kíméletlen kritikusa volt, amiért a jelenlegi kormánypártok még ki is akarták tüntetni (aztán szerencsére erre nem került sor). És nemcsak most, hanem korábbi kormányoktól sem fogadott el közpénzt, ahogy pártok pénze sem kellett neki.
Mi a DONGO?
A DONGO nem a poszméh másik elnevezése, hanem a donor-organized non-governmental organization, vagyis a donor által szervezett NGO rövidítése. Ezek olyan civil szervezetek, amelyek valójában nem a saját, hanem a működésüket támogató intézmények céljait valósítják meg, szervezetük kialakításában és a tevékenységükben a támogatók befolyása érvényesül. Azt teszik, amit a donor mond. Néha, de nem szükségszerűen a döntéshozó testületeiben helyet kapnak a donorok képviselői, de az is elég ahhoz, hogy egy szervezet DONGO legyen, ha a céljait és az azokhoz rendelt eszközeit nem maga határozza meg, hanem azokat a pénzzel együtt a támogatótól kapja. Németh Szilárd valami ilyesmiről beszélt, amikor azt mondta, hogy „aki fizet, az muzsikáltat”.
DONGO-e a TASZ?
Nos ez az, amiben a már említett Németh Szilárd is hisz, és lehet, hogy sokan bedőlnek neki, ezért érdemes erről bővebben írnunk. A TASZ-t számos donor támogatta már, de sem most, sem a múltban nem vettek részt az irányításában. A TASZ egyesületi formában működik. Magánszemélyek hozták létre az alapszabályában meghatározott célok elérésére, amely szerint a TASZ arra alakult, hogy “előmozdítsa az emberek szabadságjogainak tiszteletben tartását, alkalmazását és elismerését, hogy a szabadságjogokat a jog uralma védelmezze”. A TASZ tagjainak összességét tömörítő közgyűlés választja meg az egyesület elnökségét, amelyben nincs helyük a TASZ-t támogató intézmények képviselőinek. Az elnökség dönti el, hogy a TASZ milyen programokat működtet, vagyis milyen témákkal foglalkozik az emberi jogvédelmen belül. Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti, ami értelemszerűen nem annak függvényében változik, hogy éppen mire adnának pénzt a donorok, ezt az elnökség nem is nagyon tudja, hiszen nem tárgyal soha a donorokkal, nincs közöttük kapcsolat. Az elnökség igazgatókat nevez ki a TASZ munkaszervezetének élére, akik a munkatársakkal közösen határozzák meg a szervezet stratégiáját az SZMSZ-ben meghatározott programok adta kereteken belül. Az igazgatók közül az ügyvezető igazgató az első számú felelőse a forrásteremtésnek, aki a TASZ munkatársaival együtt azon dolgozik, hogy megteremtse a pénzügyi alapját a kitűzött célok eléréséhez a stratégiában megjelölt eszközök megvalósításának. A TASZ a stratégiájában meghatározott, saját maga elé tűzött feladatok finanszírozására pályázati lehetőségeket keres és pályázatokat nyújt be, ha pedig elnyeri azokat, akkor a pénz elköltése után beszámol a támogatóknak. Amely tevékenységre nem talál pályázati forrást, azt magánadományokból finanszírozza. Ezért nagyon fontosak a magánadományok: lehetővé teszik, hogy egy-egy témával akkor is foglalkozzunk, ha azt a tevékenységet nem támogatja senki más. A TASZ az álláspontját soha nem egyezteti a támogatókkal. A célok megvalósításának mikéntjébe a donoroknak nincs beleszólásuk, és nem is akarnak beleszólni. Egyetlen ilyen kísérletre tudok visszaemlékezni, amikor egy európai ország nagykövetsége szerette volna elérni, hogy az általuk finanszírozott projektben az ő céljaikkal nem összeegyeztethető mondanivaló helyett inkább valami másról beszéljünk. De ebbe sem mentünk bele, egyrészt annak ellenére foglalkoztunk a kérdéssel, hogy a donor nem szerette volna, másrészt minden lehető módon jeleztük, hogy mi a mi álláspontunk, és az miben tér el a donorétól. Komoly konfliktus volt, mégis beleálltunk. Mindezek ismeretében bátran kijelenthetem: a TASZ nem DONGO.
Szabó Máté
Ha te is részt vennél a munkánkban, csatlakozz hozzánk. Rád is szükségünk van ahhoz, hogy minden jogsértésnél ott legyünk. Legyél te is a szabadság részvényese!