Joguk van tanulni!

Magyarországon 90 ezer fogyatékossággal élő gyermek jár iskolába.

Vannak köztük olyan tanulók, akik súlyos és halmozott fogyatékossággal élnek.

Ez azt jelenti, hogy ők egyszerre többféle, súlyos fogyatékossággal élnek.

Például nehezen mozognak és kommunikálnak vagy nehezen értenek meg dolgokat.

Magyarországon több mint 3 ezer súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanuló van.

 

Az ELTE gyógypedagógusai készítettek egy kutatást.

Az ELTE az Eötvös Loránd Tudományegyetem rövidítése.

A kutatás azt vizsgálta, hogy a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók

hova és mennyit járnak iskolába.

 

Kiderült, hogy sokuk egyáltalán nem jár iskolába.

Kiderült, hogy sokkal kevesebb órájuk van, mint más tanulóknak.

 

A TASZ szerint nagy probléma, ha valaki nem jár iskolába.

A TASZ azt jelenti, hogy Társaság a Szabadságjogokért.

A TASZ egy civil szervezet.

A TASZ az emberek jogait védi.

 

A TASZ szerint azért nagy probléma ha valaki nem jár iskolába,

mert minden gyereknek joga van tanulni.

A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyerekeknek is

joguk van tanulni.

A tanuláshoz való jog azt jelenti, hogy mindenkinek joga van iskolába járni.

Az állam feladata, hogy legyenek iskolák, az iskolában legyenek jó tanárok, a tanuláshoz szükséges megfelelő eszközök.

 

A TASZ írt az ombudsmannak.

Az ombudsman az alapvető jogok biztosa.

Ő jelzi a parlament felé, ha valakinek az alapjogait megsértik.

Jogsértés például, ha valaki nem tanulhat.

A jelenlegi ombudsmant Dr. Székely Lászlónak hívják.

Az ombudsmannak bárki írhat, akinek panasza van.

Az ombudsmanról többet megtudhatsz,

ha az aláhúzott linkre kattintasz.

 

Az ombudsman elkészített egy jelentést.

A jelentés egy írásos összefoglaló.

A jelentés arról szól, hogy Magyarországon milyen a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók oktatása.

 

A jelentés leírja a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók oktatásának problémáit.

Probléma, hogy nincs elég férőhely az iskolákban.

 

Probléma, hogy sokat kell utazni a tanulóknak az iskolába.

Ezt a családok sokszor nem tudják megoldani.

Az állam nem segít az utazásban eleget a családoknak.

 

Probléma, hogy nincsen elég gyógypedagógus.

Probléma, hogy nincsen elég taneszköz.

 

Probléma van a szakértői bizottságokkal.

A szakértői bizottságban orvos, gyógypedagógus és pszichológus dolgozik.

Az ő feladatuk, hogy megmondják, hogy mi a gyermek fogyatékossága.

Ők mondják meg, hogy a tanulónak mire van szüksége a fejlődéshez.

Ők mondják meg, hogy melyik iskolába járjon a gyermek.

Sokszor nem tudnak iskolát javasolni, mert nincs iskola, ami fogadná a tanulót.

Ez nagy baj.

 

Probléma van azzal is, hogy a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyermekeket külön oktatási kategóriába sorolják.

Az oktatási kategória azt jelenti, hogy rájuk más szabályok vonatkoznak, mint a többi gyermekre.

Ennek az oktatási kategóriának az a neve, hogy fejlesztő nevelés-oktatás.

 

Ez az oktatási kategória lehetővé teszi, hogy ezek a gyerekek ne járjanak iskolába.

Ez az oktatási kategória lehetővé teszi,

hogy ezeknek a gyerekeknek sokkal kevesebb órája legyen, mint más gyerekeknek.

 

A TASZ szerint ezt az oktatási kategóriát el kell törölni.

Nem kell külön fejlesztő nevelés-oktatás.

Nekik is rendes iskola és jó tanárok kellenek.

 

Az ombudsman tehát sok problémát leírt.

Az ombudsman felkérte a minisztert, hogy oldja meg ezeket a problémákat.

A miniszter egy egész hivatalt vezet.

Ennek a hivatalnak az a neve, hogy

Emberi Erőforrások Minisztériuma.

 

Ennek a miniszternek a dolga, hogy javítson az

oktatáson.

Ezt a minisztert Kásler Miklósnak hívják.

A TASZ bízik abban, hogy Kásler Miklós dolgozni fog azon,

hogy a súlyos és halmozott fogyatékossággal élő tanulók is járhassanak iskolába.

 

Fontos, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek is

iskolában tanulhassanak.

 

Fontos, hogy a fogyatékossággal élő gyerekeknek is

sok órájuk legyen.

 

Minden gyereknek joga van tanulni.

A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő gyerekeknek is joguk van tanulni.