Sokat hallani az új koronavírus (azaz a COVID-19) kapcsán a karanténról. Kínában és már Olaszországban is egész településeket zártak el a külvilágtól a hatóságok, de a földrajzi karantén nem az egyetlen járványügyi intézkedés, amelyet az állam járvány idején megtehet. Ebben az anyagban végigvesszük, hogy súlyosabb járványügyi helyzetben hogyan korlátozhatja az állam az életünket.

Válaszainkat a koronavírussal kapcsolatban felmerülő legfontosabb jogi kérdésekre a

tasz.hu/koronavirus

oldalon találod. Az oldalt folyamatosan frissítjük legújabb tájékoztatóinkkal.

Mit jelent a karantén?

A karanténnak nincs jogi definíciója, vagyis jogszabályokban nem találjuk ezt a kifejezést. A hétköznapi szóhasználatban alapvetően kétféle intézkedést érthetünk rajta:

• egy beteg, vagy fertőzésgyanús személy elkülönítését; vagy
• egy település, terület vagy épület lezárását, vagyis annak elhagyására vagy az oda való belépésre vonatkozó tilalom bevezetését.

A magyar járványügyi szabályok mindkettőt ismerik. A magyar jogszabályok a járványügyi intézkedések körében foglalkoznak a karanténnal.

A járványügyi intézkedések általános jellemzője, hogy korlátozzák az egyén szabadságát és a betegjogokat. Korlátozhatják például a mozgásszabadságot, azzal, hogy kötelező kórházi tartózkodást rendelnek el. Korlátozhatják a beteg önrendelkezési jogát, azzal, hogy egy terápia kötelező igénybevételét (például egy gyógyszer szedését, oltás beadását) írják elő, anélkül, hogy megkérdeznék a betegtől, akarja-e ezeket.

Ezek a jogkorlátozások mindig csak törvényen alapulhatnak, csak a feltétlenül szükséges ideig tarthatnak, és csak a feltétlenül szükséges mértékűek lehetnek. Sosem korlátozható a tájékoztatáshoz való jog és nem zárható ki teljesen a kapcsolattartás joga. Ezekről részletesen a tájékoztató végén írunk.

• EGYÉNI INTÉZKEDÉSEK

Nézzük először azokat a járványügyi intézkedéseket, amik egy-egy emberrel kapcsolatosak, akikről gyanítható, vagy tudható, hogy fertőző betegségben szenvednek.

Velük szemben az alábbi intézkedéseket lehet megtenni:

• járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat;
• járványügyi elkülönítés;
• járványügyi megfigyelés és zárlat;
• járványügyi ellenőrzés (ezt koronavírus esetén nem alkalmazzák)

A fenti fogalmak a hétköznapi szóhasználat szerint nagyon hasonlónak tűnhetnek – nézzük kicsit részletesebben, hogy mit takarnak.

Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat

Ez a lakosság egészének vagy egy csoportjának járványügyi vizsgálatát jelenti. Ezek a csoportok vonatkozhatnak például egy meghatározott terület lakosságára, egy adott  munkahelyen dolgozókra, külföldről érkező személyekre, vagy egy már beazonosított, fertőző beteggel korábban érintkező személyekre. Ezeket az embereket arra lehet kötelezni, hogy szűrővizsgálaton vegyenek részt.

Ennek az intézkedésnek az első jeleit tapasztalhatjuk a reptereken, amikor mindenkinek kérdés nélkül megmérik a lázát.

Ha valaki ellenállna a szűrővizsgálatnak, a hatóság ezt hivatalosan is elrendeli, a határozata pedig ott, helyben végrehajthatóvá is válik, függetlenül attól, hogy jogellenesnek tartjuk és fellebbezünk-e ellene.

Járványügyi elkülönítés

Ez a fertőző beteg elkülönítését jelenti az otthonában vagy kórházban. Kötelező azok elkülönítése, akiknél igazolták, hogy koronavírusban szenvednek. Az elkülönítés ebben az esetben a kijelölt fekvőbeteg osztályokon, illetve a Dél-Pesti Centrumkórházban, az erre kijelölt kórtermekben történik.

Járványügyi megfigyelés

Aki koronavírussal fertőzött személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. Ugyanezt lehet tenni azzal is, aki koronavírusos beteggel (légúti váladékával) került szoros kapcsolatba. A megfigyelés 14 napig tart. A járványügyi megfigyelés módja (otthon történő elkülönítés vagy szükség esetén járványügyi zárlat) a kontaktszemély egyedi körülményeire vonatkozóan kerül meghatározásra olyan módon, amellyel biztosítható a fertőzés további terjedésének megelőzése. Ha ebben az időszakban klinikai tünetek jelentkeznek, a beteg további vizsgálata szükséges.  

A járványügyi megfigyelés szigorúbb formája a járványügyi zárlat, amelyet kifejezetten erre a célra kijelölt helyen hajtanak végre.

Járványügyi ellenőrzés

Ez az intézkedés jelenleg csak a Salmonella typhi fertőzés esetén jöhet szóba, az új koronavírus kapcsán irreleváns.

A járványügyi ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha valakiben megtalálható egy kórokozó, de ő maga nem szenved a betegség tüneteitől – ilyenkor kórokozó-hordozónak minősül. Ő képes másokat megfertőzni, ezért vele szemben is bevezethetők járványügyi intézkedések. 

A kórokozó-hordozók korlátozhatók foglalkozásuk gyakorlásában, kapcsolattartási jogukban és mozgási szabadságukban.

Ez azt jelenti, hogy a kórokozó-hordozó

• köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni;
• köteles bejelenteni, ha két hétnél hosszabb időre elhagyja a lakóhelyét;
• nem mehet gyermekintézménybe (pl. óvodába, bölcsődébe) és oktatási intézménybe;
• nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben.

• CSOPORTOS INTÉZKEDÉSEK

Vannak olyan járványügyi intézkedések, amik nem egy-egy emberre, hanem betegek nagyobb csoportjára terjednek ki. Itt már találunk a területi karanténra vonatkozó szabályokat is. Járványveszély vagy járvány esetén korlátozható vagy megtiltható

• minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti;
• az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás;
• az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése;
• a kórházak látogatása;
• az egyes területek elhagyása;
• egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása;
• az ivóvíz fogyasztása.

Járványveszély vagy járvány esetén felfüggeszthető a bölcsődék, óvodák, iskolák működése; bezárhatók más helyi közösségi intézmények is, és rendezvények is megtilthatók. El lehet rendelni kórházi osztályok működésének korlátozását vagy bezárását is. Emellett a tömegközlekedés is korlátozható vagy meg is tiltható.

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Ki rendeli el a járványügyi intézkedéseket?

Alapvetően az országos tisztifőorvos. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.

Kötelező alávetnem magam a járványügyi intézkedéseknek?

Igen. A járványügyi intézkedések kötelezők, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, ezeket akár az egyén szabadságának korlátozásával is meg lehet valósítani. Az erről szóló döntés azonnal végrehajtható, ha ellenáll valaki, akkor akár erőszakkal is érvényt szereznek neki. 

Mit jelent az, hogy karantén alá helyeznek egy területet? Miben korlátozhatják az itt élőket?

A karantén nem jogi kategória, de arra lehetőség van, hogy egyes területeket lezárjanak. Ez azt jelenti, hogy a lezárt területet nem lehet elhagyni és nem lehet oda bemenni sem. Ez a terület lehet akár csak egy-egy épület, de lehet akár egy egész település vagy megye is. Hogy miben korlátozhatják a lakosokat, arról feljebb olvashatsz bővebben.

Milyen ellátást kell biztosítani a karanténban lévők számára?

Ez nagyban függ attól, hogy a karantén milyen formájáról beszélünk. A kórházban elrendelt járványügyi elkülönítés esetén az intézménynek biztosítania kell az élelmiszer-ellátást, „egészségügyi textíliát”, vagyis valamilyen pizsamához hasonló ruhaneműt.

Ki helyezhető karantén alá?

Bárki esetében elrendelhető járványügyi intézkedés, aki a koronavírus tüneteit mutatja vagy kapcsolatba került fertőzött személyekkel. A részletes szabályokat ld. fent.

Mennyi ideig tarthat a karantén?

A beteg elkülönítése a gyógyulásig tart. A járványügyi megfigyelés ideje az új koronavírusos megbetegedés esetén a kontaktszemélyeknél (a beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeknél) az utolsó kontaktust követő 14 napig tart. Egy terület, épület zárlata addig marad fenn, amig ezt a járványügyi helyzet indokolja.  

Megtagadhatom, hogy karanténba tegyenek?

Nem. A járványügyi intézkedéseknek mindenki köteles alávetni magát. Ha ellenállsz, akár erőszakkal is végrehajtják az intézkedést!

Jogom van látogatót fogadni, ha karanténba kerülök?

Mivel a karantén lényege az, hogy a fertőző betegeket elkülönítsék, valószínű, hogy nem fogsz tudni látogatót fogadni. A járványügyi elkülönítéseknek sokféle módjuk lehet, van olyan, hogy egy egyágyas kórteremben helyeznek el és még az ajtót sem szabad kinyitni, és olyan is, hogy egy egész várost helyeznek karantén alá, de azon belül aránylag szabadon lehet mozogni. Nehéz tehát általánosan válaszolni a kérdésre, de az elmondható, hogy a karanténban a kapcsolattartási jogot valamilyen módon mindenképpen korlátozzák. A virtuális kapcsolattartás viszont nem korlátozható! Tehát telefonon, interneten bárkivel beszélhetsz és abba sem szólhat bele senki, hogy mit mondasz el – a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet járványügyi okokra hivatkozva korlátozni!

Ha karanténba kerülök, az betegszabadságnak minősül?

Nem. Akit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, vagyis karantén alá helyeznek, az jogilag keresőképtelennek minősül. Aki így válik keresőképtelenné, annak nem betegszabadság jár, hanem már az első naptól táppénzt kap. A törvény szerint ugyanakkor társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet (és esetleges egyéb költségeket is) az állam megtéríti.

Köteles elfogadnia a munkáltatómnak, hogy nem tudok bemenni dolgozni?

Igen. Akit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, vagyis karantén alá helyeznek, az jogilag keresőképtelennek minősül. A keresőképtelenség ideje alatt pedig a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A karanténnal bevezetett mozgáskorlátozást tehát nem írhatja felül a munkáltató. Viszont ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem dolgozhatsz! A munkáltató bevezethet például távmunkát, és előírhatja vagy megállapodhattok, hogy otthonról dolgozz.

Beszélhetek az állapotomról? Posztolhatok képeket közösségi médiában, miközben karantén alatt vagyok? 

Természetesen igen. A karantén semmilyen körülmények között nem terjedhet ki a szólásszabadság vagy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására! Tehát nemcsak a karanténról magáról tudósíthatsz, hanem azt is elmondhatod, hogy milyen az élet odabent, vagy hogy éppenséggel jó ötletnek tartod-e a zárlatot.

Egy dologra viszont nagyon figyelj: az egészségügyi állapotra vonatkozó információk különleges személyes adatnak minősülnek. Ha más is szerepel a képen, videón, hangfelvételen, amit megosztasz, ezt csak akkor teheted meg, ha hozzájárult! Különösen így van ez akkor, ha a megosztott információkból az illető egészségi állapota is kiderül. 

Elvehetik a telefonomat?

Hacsak nincs valami speciális járványügyi oka (például elviszik letesztelni, hogy megtalálható-e rajta a vírus), nem vehetik el a telefonodat és más tulajdonodat sem!

Minden egészségügyi beavatkozást hagynom kell, vagy van, amit megtagadhatok?

Csak olyan beavatkozásokra vagy kötelezhető, amik a járvánnyal vannak összefüggésben! Előírhatják, hogy bizonyos vizsgálatoknak alá kell vetned magad, a vírus kitenyésztéséhez mintát kell adnod, vagy gyógyszert kell szedned, de ez csakis a járvány diagnosztizálása, kezelése és megállítása érdekében történhet. Semmilyen más egészségügyi beavatkozásnak nem vagy köteles alávetni magad!

Miről kell tájékoztatni engem a karanténnal kapcsolatban?

A karanténban is teljes körű egészségügyi tájékoztatást kell adni. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni, hogy kérdezz, és olyan válaszokat kapj, amik érthetők. Az, hogy egyes jogaid a karanténban korlátozhatók, vagy hogy bizonyos beavatkozásoknak köteles vagy alávetni magad, nem jelenti azt, hogy ezekről nem kell tájékoztatni!

Kiadhatják a nevemet vagy bármilyen személyes adatomat a sajtónak, ha megfertőződtem vagy karanténba kerültem?

Nem. A fertőzés ténye különleges személyes adat, ez semmilyen körülmények között nem hozható nyilvánosságra, hacsak nem járulsz hozzá kifejezetten.

Ahhoz, hogy egy gyerek karanténba kerüljön, kell a szülő hozzájárulása?

Mivel a karanténba nem önkéntes, beleegyezéses alapon kerülnek az emberek, a kiskorú is karanténba zárható a szülő beleegyezése nélkül. Ettől még a gyereket is – a számára érthető módon – és a szülőt is tájékoztatni kell!

Kell-e tájékoztatni a gyerek állapotáról a szülőket? Hogyan érdeklődhet a szülő?

Igen, mégpedig részletes és kielégítő tájékoztatást kell adni. A legjobb az, ha a kórház megad egy elérhetőséget, ahol a szülők érdeklődhetnek, de természetesen személyesen is meg kell adni a megfelelő tájékoztatást. Nemcsak a szigorúan vett egészségi állapotról kell tájékoztatni a szülőt, hanem arról is, hogy várhatóan meddig tart az elkülönítés, és addig milyen módon léphet kapcsolatba a gyerekével. Fontos, hogy a szülő azzal is tisztába kerüljön, van-e lehetőség személyes tárgyak, játékok, könyvek, ruhák, tisztálkodási eszközök, vagy akár élelmiszer bejuttatására.

Meglátogathatom-e a gyerekemet, ha karanténba kerül?

Ez nagyban függ az elkülönítés módjától, de alapvetően nem. Ha az egész intézmény nincs lezárva, természetesen magába a kórházba be lehet menni, de a koronavírus miatt elkülönített betegek a külvilágtól hermetikusan el vannak zárva, így a szülők nem mehetnek be a gyerekükhöz.

Hogyan kell kommunikálnia az államnak a karanténról?

Valós idejű, átlátható, érthető kommunikációra van szükség. Fontos, hogy ne csak a karantén ténye, hanem annak pontos feltételei is egyértelműen kiderüljenek. A leghelyesebb, ha külön erre a célra fenntartott oldalon, könnyen érthető formában tesznek elérhetővé rendszeresen frissülő információkat. A jelenlegi koronavírus-helyzetről rendszeresen frissülő tájékoztatók itt érhetők el. Dicséretes, hogy az NNK két, a nap 24 órájában elérhető, ingyenesen hívható zöld számot is bevezetett, ezek az alábbiak: 06-80/277-455 és 06-80/277-456.

Ha nincs, aki gondoskodjon a gyerekemről / családtagomról, mi fog velük történni?

Ha a szülő(k) kerül(nek) karanténba, akkor elsősorban ők maguk gondoskodhatnak arról, hogy a gyereküket rokonoknál, barátoknál, ismerősöknél helyezzék el. Ennek hivatalos formája a családba fogadás: a gyámhatóságnál kell kérelmezni, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota miatt a gyermeket más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje.

Ha a családbafogadás nem járható út – például azért, mert nincs olyan rokon, ismerős, aki gondoskodna a gyerekről – a gyámhatóság ideiglenes hatállyal elhelyezi a gyereket.

Ha a karanténba helyezett felnőtt idős, beteg rokonról gondoskodik, aki így ellátás nélkül maradna, az önkormányzat szolgáltatásai vehetők igénybe. Minden településen elérhetőnek kell lennie közétkeztetésnek, házi segítségnyújtásnak, nappali ellátásnak. Ezeket az önkományzattól lehet kérni. Ha valaki nem látható el az otthonában, ún. ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményben – például idősek otthonában –, vagy fekvőbeteg-ellátásban kell elhelyezni.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a karanténra?

• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 6., Járványügyi címe, ezen belül az 56., 59.–72., 74.–74/A. §-a
• A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 26.–35/A. §-a
• A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1 a) pontja
• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § 44. § g) pont, 45–46. §
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:187–189. §-a
• A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72.–76/A. §-a
• A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény IV. Fejezet I. címe
• Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet 1. melléklet 2. pontja 

Asbóth Márton