Különös úgy ünnepelni a szabadságot, hogy be vagyunk zárva. Hónapok óta nem vagyunk szabadok: nemcsak személyes lehetőségeink korlátozottak, de politikai, alkotmányos jogaink is.
A koronavírus-járvány első hullámában bevezetett általános tüntetéstilalom nem bizonyult jó eszköznek. Meg is írtuk, mennyi bajjal járt, és mennyi bajt el lehetett volna kerülni, ha a rendőrségre nemcsak a vasököl-szerep hárul, hanem érdemi jogköröket kap. A kormány azonban a második hullámban sem hitt az észszerű korlátozásokban, a még súlyosabb büntetésekben annál inkább. Így idén úgy kell ünnepelnünk a nemzeti szabadságot, hogy nemhogy gyűlést, de semmilyen rendezvényt nem lehet megtartani.
A mindenkori kormányzó pártok és a mindenkori ellenzékiek, a mindenkori kormány szimpatizánsai és kritikusai egyaránt arra használták – és használják – március 15-ét, hogy gyülekezési joguk gyakorlásával politizáljanak, együtt mondják el, hogy mit gondolnak az ország ügyeiről. A pártok és politikusok a velük egyetértők körében, nyilvános tömegrendezvényeken vonják le a forradalom mára vonatkozó tanulságait. És ez közel sem szentségtörés: mi illene jobban a felvilágosodás szelleméhez, a köztársasági eszméhez, a polgári szabadság ünnepéhez, mint a legfontosabb szabadságjogok, a közéleti szólás és tüntetés jogának gyakorlása?
Mégis idén annak, aki gyűlést akar tartani, százezer forinttól egymillióig terjedő bírsággal kell számolnia, aki pedig részt venne rajta, annak ötezertől ötszázezer forintig terjedővel. A rendőrségnek március 15-én sincs más eszköz a kezében, mint hogy megbüntesse azokat is, akik csak egy pár perces néma megemlékezésre jönnének össze, hiszen közterületen minden csoportosulás tiltott.
Ha valaki a járványhelyzetre kidolgozott, teljesen biztonságosan megtartható gyűlésről tenne bejelentést a rendőrségnek, azt is megtiltanák, ilyen a szabályozás – a jogorvoslat reménytelen, a tiltás ellenére való gyülekezés pedig egyenesen bűncselekménynek minősül. Ha pedig bejelentés nélkül tart valaki gyűlést, annak a bírság mellett még egy szabálysértési eljárást is a nyakába varrnak a bejelentés hiánya miatt.
Az sem megoldás, ha a gyűlést politikamentes rendezvénynek, mondjuk kegyeleti megemlékezésnek álcázzák, mert bizonyos kivételektől eltekintve (és a kivételek között nincs ott a nemzeti ünnep) ezek is tilosak, és ugyanúgy szigorú bírsággal járnak. Így szinte biztosak lehetünk abban, hogy a szabadság ünnepén most nem lesznek méltóságteljes vonulások, tízezres tömegek előtt elmondott lélekemelő beszédek, vagy épp a beszédeket kifütyülő ellentüntetők.
Az általános tilalom indokolatlanul sújt le azokra is, akikre nem kellene, például az autós felvonulások résztvevőire. Az öntudatos és okos polgárok megtalálnák a módját annak, hogy a fertőzés kockázata nélkül ünnepeljenek vagy tiltakozzanak, és ha a rendőrség gyakorolhatná az érdemi jogköreit, hatóságilag is ellenőrzötté válna, hogy csak járványügyi szempontból biztonságos tüntetéseket tartsanak meg.
De egy évvel a bevezetése után az is világos, hogy a teljes tüntetéstilalom nem a fertőzésveszély miatt van. A teljes tüntetéstilalom a polgári öntudat és a felvilágosodás ellentéte, tagadása mindannak, amiért 1848. március 15-re a szabadság ünnepeként emlékezünk.
Mi azért dolgozunk, hogy élvezhessük hazánkban azt a szabadságot, amit forradalommal vívtak ki. Számíthatnak jogi segítségünkre azok, akik biztonságos körülmények között megrendezett gyűlésen ünnepelnek, és a rendőrség megbünteti őket.
Ha azonnali jogi segítségre van szükséged, hétfőn 11 és 17 óra között hívhatod forródrótunkat a +36 30 722 3356 számon.
Hegyi Szabolcs
(Címlapi fotó: Pixy.org / Leif Hellmann)