- Még mindig sokan hiszik, hogy a mentális zavarokkal vagy fogyatékossággal élő embereken segít, ha gondnokság alá helyezik őket.
- Andrea a nagykorú fiának szeretett volna gondnokává válni, de próbálkozása a lehető legrosszabbul sült el.
- Most azért küzd, hogy Geri, aki szóba sem áll vele, megszabadulhasson a jogait korlátozó béklyótól.
A 28 éves Geri gondnokság alá helyezését a fiú mentális zavarai miatt kezdeményezte anyja. Andrea arra számított, hogy Geri megfelelő ellátást, terápiát és támogatást kaphat, rendezni tudja majd az életét. A fiú azonban nem kért ebből a segítségből, sőt döntést hozott arról, hogy az édesanyja nem lehet a gondnoka. Geri most egy hajléktalanszállón él, hivatásos gondnoka van.
Most gyakorlatilag kívülállóként kell végignéznem egy nagyon rossz döntésemnek azt a hozadékát, hogy tönkretettem az életét az egyetlen gyermekemnek– véli Andrea, aki most már a gondnokság alá helyezés ellen küzd, mert belátta, hogy nincs értelme. Ám ha valaki egyszer gondnokság alá került, annak nem egyszerű kikerülni alóla.
Nem tudom megszüntetni, hiába én kezdeményeztem annak idején– írta nekünk az anya. Geri gondnokság alá helyezésének felülvizsgálata jelenleg folyamatban van a bíróságon. De Andreával ellentétben a gyámhatóság épp a gondnokság kiterjesztését javasolja, még több területen korlátozva a fiú jogait. A gyámhatóság javaslatával az ügygondnok is egyetért, akinek törvényi kötelezettsége Geri jogainak és érdekeinek védelme lenne.
Bezáratni bezárathatják Gerit, de az nem gyógykezelés, és nem is az életkörülményeinek rendberakása, nemhogy szociálisan, de mentálisan sem– írta Andrea. Valóban nem a gondnokság ad megfelelő segítséget, nem az menti meg a mentális betegséggel élő emberek életét. A gondnok ugyanis nem gondoskodik. Nem az életvezetés kialakításában segíti a gondnokság alá helyezettet, csak döntéseket hoz helyette az életéről. A gondnok döntéseket hoz azokban az ügycsoportokban, amelyekben gondnokság alá helyezték az érintettet – teljesen korlátozó gondnokság esetén az élete minden területén. Dönt például arról, hogy mire költse a gondnokolt a saját pénzét, hogy hol éljen, dönthet akár szociális intézetben történő elhelyezéséről is, vagy egy egészségügyi beavatkozás elvégzéséről.
Gerinek, mint sok más gondnokság alá helyezett embernek, hivatásos gondnoka van. A hivatásos gondnokoknak sokszor több, mint harminc gondnokoltjuk van egyszerre. Előfordul, hogy nem is találkoznak velük, mert egyszerűen túl sokan vannak. Nem is ismerik egymást. A gondnok mégis jogosult a döntések meghozatalára – ez az a „védelem”, amit az állam nyújt a leginkább kiszolgáltatottak számára.
Andrea azt mondja: ő a legjobbat szerette volna mindig a fiának. Hetente-kéthetente most is elmegy a szállóhoz, próbál érdeklődni, lead ezt-azt a portán. Van, hogy azt is tudja: Geri fent van a harmadik emeleten, de nem megy le, mert nem akarja látni.
A mentális zavarral, vagy fogyatékossággal élő emberek szülei Magyarországon mind azzal szembesülnek, hogy rá akarják venni őket: helyeztessék gondnokság alá gyereküket, mert csak így lehet az ügyeiket intézni. Ez persze nem igaz, de a nyomás óriási.
Valójában van a gondnokságnak alternatívája: a ma már számos országban létező és működő támogatott döntéshozatal. A támogatott döntéshozatal a gondnoksággal ellentétben nem az érintett helyett hozott döntéseket helyezi előtérbe, hanem pont abban nyújt segítséget, hogy a fogyatékossággal élő ember saját maga hozza meg a saját életét befolyásoló döntéseket cselekvőképességének korlátozása nélkül. A támogatók a döntések meghozatalában, előmozdításában tudnak támogatást nyújtani, vagyis abban, hogy a fogyatékossággal élő emberek is saját döntéseik szerint élhessék az életüket. A támogatott döntéshozatal már hazánkban is bevezetett jogintézmény, ám a gyakorlatban alig alkalmazzák.