Csak a tudatos polgárok menthetik meg tavainkat a pusztítástól

  • A klímaváltozáson túl itthon a kormányközeli körök beruházásai jelentenek súlyos terhet környezetünkre és tavainkra.
  • Velük szemben csak az aktív, tudatos polgárokra számíthatunk, akik megpróbálják ezekre a folyamatokra felhívni a figyelmet, lassítani, megakasztani a pusztítást.
  • Épp ezért számíthatnak jogi segítségünkre a Velencei-tóért, vagy a Fertő tóért fellépő civilek is.

A közhatalom – legyen az autoriter, vagy akár demokratikus – kontrollvesztetté válik, ha nincs tőle független civil társadalom. Az autonóm, civil közösségek tudnak hatékonyan fellépni a környezetet pusztító állami, vagy állam által támogatott beruházásokkal szemben is. Mi abban tudunk segíteni, hogy a társadalomnak ez az immunrendszere működőképes és erős legyen, ellen tudjon állni a káros folyamatoknak.

Az elmúlt időszakban a Fertő tóért fellépő Nagy Tavak Koalíció és a Velencei-tavat védő Alba Natura Civil Alapítvány is megkeresett bennünket. Mindkét szervezetben olyan elkötelezett polgárok vannak, akik környezetüket szeretnék megóvni a pusztulástól és pusztítástól. A tapasztalatok szerint az állami szervek nem nyitottak arra, hogy a környezet védelméért tevékenykedő civileket bevonják a döntéshozatalba: ha vannak is közmeghallgatások vagy véleményezések, azok sokszor manipulatívak, kiüresítettek.

A természet és a környezet védelmére így leginkább két eszköz kínálkozik: a polgári engedetlenség és a jogvédelem.Mi elsősorban jogi eszközökkel tudjuk segíteni a hozzánk fordulókat, de ha szükséges, abban is adunk tanácsot, hogy a polgári engedetlenség milyen kockázatokkal jár: például mit tehet a rendőr, ha valaki egy fához láncolja magát, vagy mit tehet a kormányhivatal, ha valaki nem bontja el az évtizedek óta álló cölöpházát.

A jogvédelem

Bárki megteheti, hogy közérdekű bejelentéssel fordul az állami szervekhez: környezetvédelmi kérdésekben a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályához, az építésügyi főosztályhoz, vagy ha vízparti környezetkárosításról van szó, a területi vízügyi igazgatósághoz is. Ezeknek a szerveknek az emailben vagy postán érkező közérdekű bejelentésekre 30 napon belül érdemben, indoklással ellátott válaszban kell reagálniuk. A közérdekű bejelentések javaslatot is tartalmazhatnak: bárki elmondhatja, hogy szerinte hogyan kellene védenie a környezetet a hatóságnak.

Fontos eszköz lehet a közérdekűadat-igénylés is. Ha nem tudjuk, hogy melyik hatóság milyen döntést hozott, milyen szakvéleményt adott egy ügyben, akkor kikérhetjük tőle az ezzel kapcsolatos iratokat. Semmi akadálya annak, hogy a kormányhivatal környezetvédelmi főosztályától bárki kikérje például azokat a szakvéleményeket, amiket egy környezetkárosító építkezéshez adtak: ezeket az állami szervnek 15 napon belül ki kell adnia.

Mindez persze nem állítja le a pusztítást, de segítséget ad a továbblépéshez. Ráadásul, ha élnek ezzel a lehetőséggel a környezetet védő civilek, akkor azt éreztetik a hatósággal, hogy nem hozhat nyíltan politikai döntéseket, mert vannak, akik figyelik a munkáját.

A környezetet károsító beruházásokkal kapcsolatban a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott, az érintett hatásterületen működő egyesület pert is indíthat a bíróságon. Ez már jogászi segítséget is igényel, ugyanakkor esélyt adhat a politikai alapon hozott döntések megváltoztatására vagy visszavonására is.

A polgári engedetlenség

A polgári engedetlenség egy rendelkezés vagy szabályozás tudatos megszegése egy olyan erőszakmentes, erkölcsi indíttatású tettel, amit az elkövető a nyilvánosság előtt vállal. Célja a tiltakozás egy igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozás vagy hatósági gyakorlat ellen. Azért nevezzük polgárinak, mert az önállóan gondolkodó állampolgár eszköze, egy végiggondolt, előkészített cselekvés, aminek következményeit vállalja az abban résztvevő, azért, hogy felhívja a figyelmet a problémára, és elérje a változást.

Ha nincs már jogi útja a környezetkárosítás elleni fellépésnek, egy alkotmányos demokráciában, a – lehető legkisebb kárra törekvő – polgári engedetlenség is legitim fellépés lehet.

A nagy tavaink talán még megmenthetők jogi eszközökkel. 

Az viszont biztos, hogy csak akkor érhető el változás a környezetet pusztító szemléletmódban, ha a polgárok fellépnek az elérhető eszközökkel és éreztetik az állami szervekkel, hogy van, aki figyeli őket, és a környezet pusztításának jóváhagyása a választópolgárok bizalmának elvesztésével jár.A Nagy Tavak Koalíció és az Alba Natura Civil Alapítvány tagjai tudatos polgárokként cselekszenek, ebben mi segítünk nekik. Hogy végül élhető hely marad-e a Fertő tó és a Velencei-tó, azt még nem tudjuk. De abban bízunk, hogy az a példa, amit ezen szervezetek mögött álló aktív polgárok mutatnak, az egész társadalomra képes lesz hatni.

Szabó Attila, a TASZ Regionális Programjának jogásza

Címlapi fotó: Wikimedia Commons / Texaner, CC BY-SA 4.0