- A kormány döntése értelmében 2020. november 4-e óta, tehát lassan másfél éve veszélyhelyzet van érvényben Magyarországon, miközben szinte az összes járvánnyal kapcsolatos korlátozást megszüntették.
- Az Alaptörvény csak azzal kapcsolatban tartalmaz szabályokat, hogy meddig maradhatnak hatályban a veszélyhelyzet alatt elfogadott korlátozó rendeletek, az azonban, hogy maga a veszélyhelyzet meddig tart, kizárólag a kormányon múlik.
Az lehet a benyomásunk, hogy egyik különleges helyzetből esünk a másikba, de a veszélyhelyzet elrendelésének az Ukrajnában dúló háborúhoz nincs köze. A veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány kezelése miatt rendelte el a kormány és az Alaptörvény szerint is csak addig tarthat, amíg a kihirdetésének feltételei fennállnak, azaz, amíg a járvány ezt szükségessé teszi.
Ez azt jelenti, hogy erről a kérdésről szakmai döntésnek kellene születnie, a kormánynak pedig azonnal meg kellene szüntetnie a veszélyhelyzetet, ha a járvány miatt a fenntartása már nem indokolt, erre utaló szándéknak egyelőre azonban nincs jele. A veszélyhelyzet végét nem látjuk előre, de azért találgathatunk: a parlament június 1-ig adott felhatalmazást a kormánynak, hogy a veszélyhelyzeti korlátozó intézkedéseket hatályban tartsa, tehát 2022. június 1-ig, ha a kormány marad, igen valószínű, hogy a veszélyhelyzettel is ugyanez lesz a helyzet.
Veszélyhelyzetben a kormánynak a szokásosnál nagyobb a mozgástere, mert rendeleteivel törvényektől is eltérhet, és arra is lehetősége van, hogy a polgárokat megillető alapjogok gyakorlását az általában elfogadhatónál erőteljesebben korlátozza, vagy egyenesen felfüggessze.
A veszélyhelyzet különleges jogrend, ami két dolgot is jelent:
- egyrészt jogrend, tehát nem a jogon kívüli állapotról van szó, az állam nem korlátlanul, hanem az Alaptörvény által kijelölt keretek között működhet,
- másrészt különleges, tehát a veszélyhelyzet nem lehet az “új normális”, nem válhat a közhatalom gyakorlásának megszokott keretévé.
A múlt héten a kormány kivezette a járvány miatti korlátozások döntő többségét. Nem kell már maszkot hordani, védettségi igazolvány nélkül is mehetünk a moziba és alig maradt olyan munkahely, ahol a munkáltató kötelezővé tehetné az oltást. Gulyás Gergely büszkén jelentette be a kormányinfón, hogy “a járvány ötödik hulláma a végéhez közeledik”, de jelezte, hogy a veszélyhelyzet nem változik, a “kormány cselekvőképességének fenntartása miatt”. Tehát veszély az nincs, de a veszélyhelyzet mégis marad, hogy a kormány cselekvőképes legyen – az a kormány, ami 12 éve megszakítás nélkül hatalomban van és ami kétharmados többsége birtokában bármilyen törvényt néhány nap leforgása alatt egyébként is megszavaztathat az országgyűléssel.
Ha ezt a magyarázatot nem fogadjuk el, adja magát a kérdés, hogy valójában mégis miért van még veszélyhelyzet? Lássunk néhány lehetséges magyarázatot.
Mert kényelmes
Mármint a kormánynak. Az országgyűlésben még az ellenzék jelenleg szélsőségesen beszűkült mozgástere ellenére is vannak viták, amelyek nélkül nincs törvényalkotás. Amíg viszont a veszélyhelyzet fennmarad, elég összehívni egy kormányülést, másnap pedig ki is lehet hirdetni az elfogadott rendeletet, nincs szükség “felesleges” körökre a parlamentben. Míg 2013-ban 254 törvényre jutott 565 kormányrendelet, 2017-ben pedig 208 törvényre csak 532, addig 2021-ben a parlament 151 törvényt fogadott el, a kormány viszont kihirdetett 832 rendeletet, amiből 113 veszélyhelyzeti rendelet – tehát valójában csak ezeknek volt köze magához a járványkezeléshez. Azaz a veszélyhelyzet egyértelmű eltolódást hozott a jogalkotásban a kormányrendeletek javára, ami azért probléma, mert míg a törvényalkotás – még ha nem is ideális az a forma, amiben jelenleg megvalósul – legalább a szabályok szintjén egy garanciákkal övezett, nyilvános eljárás. Ezzel szemben a rendeletalkotás folyamata a nyilvánosság elől teljesen rejtve marad.
Mert biztonságos
– szintén a kormánynak. A veszélyhelyzet alatt ott a lehetőség, hogy szinte bármilyen alapvető jogot szabadon korlátozhasson a kormány. Kiderült valami korrupciógyanús ügy? Kapóra jön, hogy az információszabadság érvényesülését még mindig hátráltatják a meghosszabbítható határidők. Kormányellenes tüntetés formálódik? Semmi gond, veszélyhelyzetben bármikor ismét elrendelhető a teljes gyülekezési tilalom, így a kormány dönti el, hogy neki mikor fér bele, hogy az emberek tiltakozzanak. Sztrájkolnának a tanárok? Csak ki kell adni egy rendeletet, ami meghiúsítja. Akadna még újságíró, aki tudósítani akar a járványról vagy az egészségügy helyzetéről? Veszélyhelyzet alatt az Operatív Törzs távol tarthatja az újságírókat a kórházaktól. A veszélyhelyzet olyan helyzetbe hozza a kormányt, hogy az bármilyen politikai helyzetre azonnal alapjogkorlátozással reagálhat, ami a választások előtt egy hónappal felveti a kérdést, hogy hogyan lehet tisztességes az a választás, ahol csak a kormánytól függ, hogy mennyire engedi hallatszani a kritikus hangokat.
Mert kampány van
Hiába van leszállóágban a járvány, a veszélyhelyzet a cselekvő, tetterős kormány képét vetíti a választópolgárok elé, akik teszik, amit kell – amíg az ellenzék csak vitatkozik és zavart kelt. A miniszterelnök kiadja az ukázt, a jogszabályok Facebookon közvetített kihirdetésével pedig folyamatosan kommunikálható a választópolgárok felé, hogy a kormány ura a helyzetnek, akkor is, ha már saját értékelése szerint sincs helyzet, amit uralni kellene.
Mert önazonos
Valójában a kormány számára semmi különleges nincs ebben az alkotmány szerint különleges helyzetben. A veszélyhelyzeti kormányrendeleteket a nyilvánosság kizárásával fogadják el, a kormányülésekről mára sem jegyzőkönyv sem hangfelvétel nem készül, és persze kötelező társadalmi egyeztetés sincs. A veszélyhelyzetben a jogi helyzet egybeesik a valósággal: a jogszabályokat alkotó és a végrehajtó hatalom egyaránt a kormányé, ennek a hatalomnak a gyakorlásában pedig a parlament már díszletként sem jelenik meg.
Ha a különleges jogrend a kormánynak ennyire kényelmes, akkor Magyarországon már sose lesz másmilyen a jogrend, csak különleges?
Az, hogy a jövőben lehet még járvány, nem elégséges indok a különleges jogrend hatályban tartásához. Az alapvető jogok biztosának az lenne a feladata, hogy megvédje az emberek alapvető jogait, és elérje, hogy megszűnjön az a helyzet, ami az alapjogok érvényesülését veszélyezteti, ha ennek a helyzetnek többé nincs elfogadható alkotmányos indoka. A magyar közjogi rendszerben az ombudsman dolga volna felszólítania a kormányt a veszélyhelyzet megszüntetésére, ha a kormány magától nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének.
Pásztor Emese
A TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője