- Egy éve robbant ki a Pegasus-botrány, az ügy fejleményei azóta látványosan igazolták, hogy Magyarországon a jogsértő megfigyelés is megfelelhet a törvény betűjének.
- A botrány hét érintettjének képviseletében minden lehetséges hazai és külföldi fórumot bejárunk, hogy fellépjünk a jogsértő gyakorlatok ellen. Összefoglaltuk az eddigi tapasztalatokat.
A titkos megfigyeléssel kapcsolatban egy dolog biztosan nem titok: hogy Magyarországon a jogsértő nemzetbiztonsági célú megfigyelés is törvényes. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már 2016-ban kimondta, hogy a magyar jog nem biztosít kellő garanciákat a visszaélésekkel szemben – ennek ellenére az állam azóta sem tett semmit a helyzet orvoslására. A legfőbb probléma, hogy a megfigyelést az igazságügyi miniszter engedélyezi, aki a kormány tagjaként nem alkalmas arra, hogy megakadályozza a kormányzat visszaélésszerű megfigyeléseit – sőt, érdekelt is lehet ezekben.
A lezárult megfigyelést pedig szinte lehetetlen támadni. Az elméletben létező jogvédő intézmények elfogultak az állam irányában, bíróság elé pedig nehézkesen lehet olyan jogsérelmet vinni, amelyről az érintett hivatalosan soha nem értesül, ezért a szükséges bizonyítékok sem állnak a rendelkezésére.
Mindez nem elméleti probléma. A Pegasus-ügyben sorozatosan mondtak csődöt azok a szervek, amelyeknek papíron a jogvédelmet kellene szolgálniuk:
- A parlament nemzetbiztonsági bizottságát előbb – szokásukhoz híven – bojkottálták a kormánypárti képviselők, majd amikor sikerült megtartani az ülést, annak anyagát 2050-ig titkosították.
- Az alapvető jogok biztosa eltolta magától a feladatot azzal, hogy az a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra (NAIH) tartozik, és rá nem, aminek semmi alapja nincs. Alkotmánybírósági határozat is kimondja, hogy az ombudsmannak vizsgálnia kell a titkosszolgálati visszaéléseket.
- A NAIH ugyan vizsgálta az ügyet, de mindent rendben talált, mert kizárólag a magyar törvényeknek való megfeleléssel foglalkozott. Azzal nem, hogy azok aránytalanul korlátozzák-e a megfigyeltek jogait, illetve, hogy a korlátlan megfigyelést lehetővé tévő törvény nemzetközi jogot sért.
- Az ügyészség lezárta a nyomozást – ami annyiban érthető, hogy a magyar jog tág keretei között szinte lehetetlen olyan megfigyelést végrehajtani, ami büntethető. Az általunk ismert adatok alapján soha senki nem is követte még el ezt a bűncselekményt.
Az sincs jobb helyzetben, aki valamilyen okból tudja, hogy titkos adatokat kezelnek róla. Közérdekű adatigénylésünkből kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal 2018 és 2022 májusa között 270 esetből egyetlen egyszer sem adott lehetőséget a hozzáférésre. A bírói gyakorlat hasonló: egyetlen esetet leszámítva nem tudunk olyan perről, ahol a bíróságok adatközlésre kötelezték volna a titkosszolgálatokat. Azaz eddig senki nem tudhatta meg a bíróságon sem, hogy milyen adatokat gyűjtöttek róla. Az Alkotmánybíróság pedig nemrég kimondta, hogy az ilyen ítéleteket nem vizsgálhatja alkotmányjogi szempontból, ami abszurd, hiszen éppen a bírói ítéletek alkotmányosságának felülbírálata lenne az egyik alapvető feladata. Mindez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok pártját fogó bírói gyakorlat velünk marad.
Míg a fenti, diszfunkcionális intézmények képtelenek hatékonyan védeni a polgárok magánszféráját, folyamatosan emelkedik az elrendelt megfigyelések száma: 2015 és 2021 között körülbelül 40%-kal. Mindeközben még a különösen érzékeny újságírói és ügyvédi hivatások kiemelt védelméről sincs szabály, holott ez alapvető jogállamisági elvárás lenne.
A kormány és az elméletben jogvédelemre hivatott állami szervek pedig úgy tesznek, mintha a probléma nem létezne, és a megfigyeltek jogai védve lennének. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy végigjárjuk az összes elképzelhető hazai „jogorvoslati” utat, ami két eredményre vezethet: vagy bebizonyosodik, hogy a jogellenes megfigyeléseknek legfeljebb a titkosszolgálatok és politikusok jóindulata szab határt, vagy sikerül legalább részben megtudnunk, hogy ki és miért figyeltette az ügyfeleinket. Ha itthon nem érünk el sikert, nemzetközi fórumokig visszük az ügyet, mert elfogadhatatlan, hogy Magyarországon ismét bevett gyakorlattá váltak a politikailag motivált megfigyelések. A nemzetbiztonság nem a hatalmon lévők mindenek feletti biztonságát, hanem mindannyiunk közös biztonságát jelenti – amit éppen az aknáz alá, ha politikai alapon bárki megfigyelhető.
Ügyfeleink:
- Adrien Beauduin diákaktivista, a CEU-tüntetések egyik résztvevője, akit egy ellene indított megalapozatlan büntetőeljárásban is sikerrel védtünk;
- Csikász Brigitta újságíró, aki korrupciós ügyeket tárt fel, és a kislánya születésnapján is aktívan figyelték;
- Dercsényi Dávid újságíró, aki egy Magyarországon terrorizmussal gyanúsított és el is ítélt szír férfi ügyéről írt több cikket;
- Németh Dániel újságíró, aki többek között arról készített fényképeket, ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László milliárdos yachtján nyaral;
- Panyi Szabolcs újságíró, aki a Pegasus-botrányt felderítő projekt tagjaként kulcsszerepet játszott a visszaélések felderítésében;
- Patócs Ilona ügyvéd, a Prisztás-gyilkosságban elítélt Hatvani István védője, akinek az ügye a lehallgatás után vett fordulatot;
- Egy magánszemély, aki egyelőre nem szeretne a nyilvánosság elé állni,
- valamint közel 40 olyan civil szervezeteknél vagy újságíróként dolgozó személy, aki potenciális céltáblája lehet a megfigyeléseknek, és akikkel közvetlenül az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk.
Képviseletükben
- 11 panaszt tettünk a titkosszolgálatokat felügyelő minisztereknél és a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál;
- ügyfeleink nevében közös panaszt nyújtottunk be az alapvető jogok biztosához;
- 12 pert indítottunk meg (és még majdnem ugyanennyit fogunk);
- 7 eljárást indítottunk az adatvédelmi hatóság előtt;
- az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk a civil szférát és az újságírókat fenyegető megfigyelések miatt.
- panaszt tettünk az Európai Bizottságnál;
- Izrael Legfőbb Ügyészéhez fordultunk.
Minden ügyfelünk naprakészen nyomon követhető ide kattintva, ahol többet is megtudhattok a megfigyelések jogsértő rendszeréről.
Remport Ádám