Miért járunk mi, a jogvédők bíróságra?

Sajnos vannak olyanok, akik nem fogadják el, hogy minden ember egyenlő és minden ember szabad. Velük alapvető vitáink vannak, de most ne rájuk koncentráljunk! A minden ember szabadságát és egyenlő méltóságát tagadó szélsőségeseken kívül nagyjából mindenki egyetért abban, hogy az alapvető jogok általában mindenkit megilletnek, és abban is, hogy mik ezek a jogok. Az alapvető jogok védelmében ennek ellenére mégsincs egyetértés, a jogvédelem ezen körön belül is jogi viták sorozata.

Nem hiszem, hogy különösebb vita kerekedne ki abból, ha azt állítanám, hogy nem szabad akarata ellenére lekötözni az ágyához valakit, aki egyáltalán nem viselkedik agresszíven, magára vagy a környezetére veszélyesen. Mégis öt éven át kellett pereskednünk a kaposvári kórházzal, ahol ügyfelünket, a 17 éves autista Pétert ilyen okok nélkül az ágyához kötözve tartottak tíz napon át. Az átélt trauma a mai napig kihat életére, azóta is csak akkor mer elaludni, ha édesanyja mellette van. Biztos vagyok abban, hogy ennek a kórháznak a vezetése és a dolgozói is úgy gondolják, hogy a betegeket megilleti a személyes szabadság és tiszteletben kell tartani emberi méltóságukat. Mégis öt éven át küzdött a kórház az ellen, hogy a Péterrel szemben tanúsított, érző emberi mivoltát figyelmen kívül hagyó bánásmód megengedhetetlenségét, a kórház jogsértését megállapítsa a bíróság. Az öt évig tartó jogvita vége az lett, hogy a bíróság megállapította, megsértették Péter emberi méltóságát, személyes szabadságát és testi épségét is, és emiatt a kórháznak sérelemdíjat kellett fizetnie. Péter jogainak a megsértése nem maradt orvosolatlanul, és egyúttal bebizonyosodott, hogy az emberi méltóság és személyes szabadság e konkrét élethelyzetben is kikényszeríthető. Ez után reményeink szerint kevesebb kórházban döntenek majd úgy, hogy a betegeket jogellenesen lekötözik. Ehhez viszont többre volt szükség annál, mint hogy egyet értsünk abban, hogy minden embert megillet az emberi méltóság és a személyes szabadság. Ehhez egy öt éven át tartó per és a per eldöntésére hivatott bíróság is kellett. Ha nem járnánk ilyen ügyekkel bíróságra, nem is érhetnénk el ilyen eredményeket.

Amikor bíróság elé viszünk ügyeket, akkor konkrét élethelyzetekben akarjuk működésbe hozni az alapvető jogokat. A bírói alapjogvédelem azért különleges, mert a bíróságok hatáskörük és függetlenségük folytán alkalmasak lehetnek arra, hogy az állami hatalommal szemben hatékony védelmet nyújtsanak. Annyira hatékony alapjogvédelemre, mint amit a bíróságok tudnak nyújtani, semmilyen más szervtípus sem képes, legyen az ombudsman, alapjogvédő hatóság vagy panasztestület. A bíróságok (1) függetlensége a lehető legmagasabb szinten garantált, (2) döntéseiket szigorúan szabályozott eljárási keretek között hozzák meg, és (3) jogilag kötelező erejű, végleges és kikényszeríthető döntéseket hoznak. Mindezen jellemzők alapján a bíróságok képesek a leginkább teljes körűen garantálni az alapjogok érvényesülését úgy, hogy az csak az alapjog jogosultjának döntésén és az alapjogok alkotmányosan elfogadható korlátain múljon, ne pedig azon hatalombirtokosokon, akiket éppen korlátozni hivatottak az alapjogok.

De nem minden bírósági ügyünkkel ugyanazt akarjuk elérni. Vannak ügyek, amelyekkel semmilyen más célunk nincs, minthogy segítsünk annak, akinek képviseletet nyújtunk. Ezeket az ügyeket azért vállaljuk el, mert meg vagyunk győződve arról, hogy az ügyfelünk élethelyzetére az ügyvédi közbenjárás és a bírói alapjogvédelem érdemi pozitív hatással lehet. Persze ezt csak akkor tudjuk nyújtani, ha megvan nálunk az ehhez szükséges szakértelem, és van szabad ügyvédi kapacitásunk is az ilyen segítségnyújtásra. Ám ezekkel az ügyekkel nem kívánunk az egyéni jogérvényesítésben való segítségnyújtáson túlmutató célokat szolgálni, kizárólag a hozzánk forduló ügyfelet akarjuk segíteni. Az ügyfelek számára ingyenes jogi segítségnyújtás keretében az ő szükségleteik alapján nyújtunk segítséget, anélkül, hogy feltétlenül figyelembe vennénk az ügynek az ügyfél közvetlen problémáján túlmutató szélesebb körű hatását.

Vállalunk képviseletet olyan ügyekben is, amik az egyéni jogsegélyezés, egyéni jogérvényesítés célján túlmutatnak: ezeket az ügyeket szélesebb körű társadalmi változás elérése érdekében visszük a bíróság elé. Olyan, nagyon komoly szűrőn átesett, válogatott ügyek lehetnek ilyenek, amelyekről azt gondoljuk, hogy alkalmasak lehetnek az általunk kívánt jogi vagy társadalmi hatás kiváltására. Gyakran a precedensteremtő képességük vagy a rendszerszintű problémák kiemelésére való alkalmasságuk alapján választjuk ki őket. Ezekben az ügyekben az ügyvédi képviseleten túl mást is teszünk. Előre kidolgozott terv szerint folytatunk jogi eljárásokat, a per középpontjában álló jogi problémát nemcsak a beadványokban, hanem más döntéshozóknak szóló tanulmányainkban, a nyilvánosságnak szóló cikkekben, jogtudatosító anyagainkban is tárgyaljuk.

Ezekkel a perekkel kézzelfoghatóvá szeretnénk tenni a szélesebb nyilvánosság számára, hogy mit okoz a való életben az, ha az állam nem tartja tiszteletben az alapvető jogokat. Nincs az a jól megírt tanulmány vagy publicisztika, ami egy egyéni sérelem orvoslásáról szóló pernél és az arról szóló beszámolóknál jobban megmutatja, hogy mi az a probléma, amivel foglalkozunk. A perben a jogvédőnek ügyfele, az ügyfélnek neve, arca és története van, ami érthetővé és sokak számára átélhetővé teszi magát a jogsérelmet és azt is, hogy mit szeretnénk a perben elérni.

Az ilyen perek alkalmat adnak arra, hogy együttműködjünk a szabadságjogokat fontosnak tartó polgárokkal és szervezeteikkel, akik ezekben az eljárásokban az ügyfeleink lesznek. A jogállam iránt elkötelezett polgárokat ezeken keresztül megerősíthetjük abban, hogy értékrendjüket mások is osztják, és nem egyedül állnak szemben a közhatalommal. Amikor a hatalom érdekeivel szemben megnyerünk egy ilyen pert, a jogvédelemnek és a jogvédőknek a kormányzati lejáratókampányokkal megtépázott hitelessége is megerősödik. A perek alkalmat adnak annak megmutatására, hogy az, amit a törvényekbe beleír az autoriter hatalom, nem feltétlenül jogszerű. Csak a bíróságoktól várhatjuk el reálisan, hogy az alapjogokat sértő törvényeket kizárják az alkalmazandó jogi normák közül, vagy csak úgy alkalmazzák ezeket a törvényeket, hogy az az alapjogok érvényesülésével összeegyeztethető legyen.

Nem mondhatunk le arról, hogy alapjogi jogvitákat bíróság elé vigyünk. Egy megfontoltan építkező, átgondolt pereskedéssel elérhetjük, hogy az alapjogok - az ezzel ellentétes politikai szándékok ellenére - a bíróság előtt kikényszeríthető jogosultságok legyenek. A tudatos alapjogi pereskedés célja az is, hogy a bírák hozzáállására hatással legyünk: az alapjogokra ők se csak mint ködös értékekre gondoljanak, hanem olyan jogosultságokra, amelyek figyelembe vétele az ügyek kimenetelére is döntő hatással lehet, és amelyeket nemcsak az alapjogi igények érvényesítésekor, hanem bármilyen eljárásban szükséges lehet alkalmazni.

Szabó Máté

A cikk egy stratégiai pereskedésről szóló cikksorozat második része, amely a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös projektjének eredménye.

Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.