- Idén egyszerre tartanak Európai Parlamenti és önkormányzati választásokat Magyarországon.
- Nemcsak az a tét, hogy kik képviselnek majd minket az EP-ben, arról is véleményt mondunk, hogy Magyarországnak az európai országok között van-e a helye, vagy egyre inkább a partvonalra sodródva, közeledve az Európán kívüli diktatúrák között.
- Nemcsak az a tét, hogy kik képviselnek minket a leghétköznapibb ügyeinkben, az is most dől el, hogy az önkormányzatok mennyire lehetnek ellensúlyai a korlátozó központi hatalomnak.
- A demokrácia ugyanakkor nemcsak egy nap, ezért fontos, hogy már a választási kampányban is megdolgoztassuk a jelölteket, ebben is segítünk!
1989 szilveszterén, néhány héttel a berlini fal szimbolikus leomlása után, hatalmas utcai ünneplés volt Berlinben. A szüleim ott ünnepeltek, de engem, aki alig múltam hat éves, és testvéremet nem vittek magukkal. Még nem teljesen lehettek biztosak abban, hogy az ünneplés nem válik-e veszélyessé, a bukott hatalom nem fordul-e az emberek ellen. 1989-ben és 1990-ben a szüleim sokat jártak politikai gyűlésekre, nekem gyakori érzésem volt, hogy valami izgalmasból és érezhetően fontosból maradok ki. Tulajdonképpen ez az első politikai élményem. Azóta is azért dolgozom, hogy minél többen és minél inkább részesei legyünk az életünket érintő döntéseknek.
1989-90 során valóban történelmi jelentőségű események zajlottak, de a részvétel az ennél hétköznapibb helyzetekben is fontos. Nem csak azért, mert sokan harcoltak, kockáztattak, akár az életükkel is fizettek azért, hogy nekünk legyen lehetőségünk szavazni, elmondani a véleményünket. Hanem mert a hétköznapi, aprónak tűnő cselekedetekből áll össze minden változás. Bizonyos esetekben egyértelmű, robbanásszerű eredménye lehet az apró tetteknek: ha felteszünk egy kérdést, ha ellenállunk, ha alternatívát mutatunk. A rendszerváltozáshoz kellett, hogy egyre többen, egyre bátrabban emeljék fel a szavukat és akkor is kifejezzék a vágyukat a változásra, amikor arra kevés remény mutatkozott.
A változás azonban gyakran jobban hasonlít ahhoz, ahogy egy követ ide-oda sodornak a hullámok, s közben folyamatosan csiszolják, alakítják. Egy-egy hullámnak nincs látható hatása, mégse lehet ráismerni ugyanarra a kőre a sok hullámzás után.
Mi a tétje a szavazásnak?
Június 9-én két nagyon különböző döntési szintre szavazunk, de mindegyiknek közvetlen hatása van az életünkre. Az európai parlamenti választáson szavazatunkkal megválasztott képviselők döntenek olyan jogszabályokról, amik például a személyes adataink védelmére, vagy az online platformok szabályozására szolgálnak. Továbbá a megválasztott képviselőink fel tudnak karolni saját témákat, párbeszédet kezdeményezni ezekről az Európai Parlamentben. Az európai választáson leadott szavazatunkkal ezeken felül véleményt mondunk arról is, hogy hol látjuk Magyarország helyét: inkább az európai országok között, vagy egyre inkább a partvonalra sodródva, közeledve az Európán kívüli diktatúrákhoz.
Az önkormányzati választás során olyan embereket választunk meg, akik rengeteg, az életünket befolyásoló döntést hoznak majd, legyen szó arról, hogy hol épül játszótér vagy milyen támogatásokat ad helyben az önkormányzat. Az önkormányzatok a sok kötöttség és pénzügyi nehézség ellenére is lehetnek ellensúlyai a korlátozó központi hatalomnak. Bár az közoktatást nagy részben a központi kormányzat politikája határozza meg, az óvodák fenntartói az önkormányzatok, így aktívan tehetnek ezen a szinten a gyerekek jogaiért és a pedagógusok megbecsüléséért. De már egy önkormányzati képviselő is képes átalakítani a helyi hatalmi berendezkedést, ha jól használja a jogosultságait és a nyilvánosságot például abban, hogy segít átláthatóbbá tenni az önkormányzati döntéseket.
Legyél te is hullám!
A demokrácia nem csak egy nap, mi segítünk hogy a választási kampányban megdolgoztathassuk a jelölteket. Nyilvánvaló, de fontos kimondani: a képviselőknek kell a mi szavazatunk, így ha meg tudjuk mutatni, hogy elég sokan vagyunk, akiket érdekelnek a helyi ügyek, azzal hatásunk lesz a munkavégzésükre. Például, ha azoknak, akik egy területen élnek van egy közös problémájuk, akkor a közös panaszkodás mellett közösen cselekedni is tudnak. A választási kampányban a jelöltek szerveznek aláírásgyűjtést, fórumokat, elérhetőek személyesen. Ezeket a helyzeteket érdemes felhasználni arra, hogy a kérdéseinket feltegyük, vagyis hogy választópolgárként megfogalmazzuk az igényeinket. Ne elégedjünk meg azzal, hogy egyszer már feltettük a kérdést! Az egyéni cselekvésből úgy lehet közösségi, ha például a barátainkkal, családtagjainkkal, lakótársainkkal megállapodunk, hogy elmegyünk közösen, vagy felváltva ezekre a személyes találkozási alkalmakra, és mindig feltesszük a minket érdeklő kérdéseket.
Számíthattok ránk, hogy a 2014 óta vitt választásokhoz kapcsolódó munkánkból származó tapasztalatra építve:
a Tudástárban számos eszközt, jogi és gyakorlati tudnivalókat foglaltunk össze;
folyamatosan hírt adunk arról, hogy milyen határidők közelednek, mire érdemes figyelned itt, a 444.hu-n;
folyamatosan elérhetőek leszünk, hogy megválaszoljuk a kérdéseiteket e-mailen és a kampány ideje alatt a forródróton is telefonon;
ha újságíróként van szükséged jogértelmezésre, akkor is szívesen válaszolunk egyéni kérdésekre is.
A jogaid felett (ahogy mindig) most is őrködünk. Segítünk neked is megvédeni őket, de számíthatsz ránk, hogy felemeljük a szavunkat, amikor jogsértést tapasztalunk. Folyamatosan figyelni fogjuk a választási szervek, a választási bizottságok és irodák, illetve a bíróságok munkáját, illetve a választás tisztaságát is. Számíthatsz ránk, hiszen a demokrácia nem tudja megvédeni önmagát.
Kapronczay Stefánia, a TASZ stratégiai igazgatója
