Egy tök ugyanolyan ember
- Nagyon kevesen látunk bele egy fogyatékossággal élő ember mindennapjaiba, nem igazán ismerjük azokat a hétköznapi problémákat amikkel ők küzdenek.
- Ügyfelünk, Gábor, aki születése mozgássérült, most ezen is szeretne változtatni azzal, hogy bepillantást enged az életébe.
- A legújabb rövidfilmünk Gábor önállóságáért folytatott küzdelmét mutatja be, de az is kiderül belőle, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a párkeresés során az, aki egy intézetben él.
"Van egy ismerősöm, aki totál ilyen sérült, mint én, csak pár évvel idősebb. Családja van, felesége, gyereke, otthon lakik, dolgozik.
Bár a magyar államnak kötelessége lenne biztosítani számára a feltételeket ahhoz, hogy önálló életet élhessen, Gábor, és hozzá hasonlóan a Magyarországon élő több mint 200 ezer mozgássérült ember számára az igazi önálló élet egyelőre csak álom. Ma vagy a családtagjaikra vannak utalva, vagy tömeg intézményekben kell élniük.
Gábor 8 évet töltött el egy Szolnok megyei intézetben, Tiszakürtön, ami olyan volt számára, mint egy börtön: többen voltak egy szobában, intim szférája nem volt, a barátai, családtagjai csak évente kétszer-háromszor tudták meglátogatni, a napjai végtelen unalommal, bezártságban teltek.
"Ebben az országban azt hiszi a legtöbb ember, hogy a mozgássérült, vagy bármilyen fogyatékkal élő ember annyiból áll, hogy megkapja a napi szükségletét (kaja, wc), a többit leszarja mindenki. Eléggé prűd a társadalom. Emellett eléggé álszent is. Azt kéne kéne mindenkinek elfogadnia, vagy felfognia, hogy
attól, hogy valaki kerekesszékben ül, vagy bármilyen fogyatékossággal él, tök ugyanolyan ember. Tök ugyanolyan érzések vannak, tök ugyanazokat a dolgokat akarja, mint bárki más."
Minden lehetséges eszközzel segítjük azokat a bátor polgárokat, akik kiállnak egy egyenlőbb és szabadabb országért. Egyenlő. Bátor. Szabad. Mi egy ilyen országért dolgozunk. 1994-es megalakulásunk óta talán sosem volt még ennyire fontos, hogy kiálljunk magunkért és egymásért, hiszen bátorság nélkül nincs szabadság.
