20 év után távozik a TASZ-ból Kapronczay Stefánia, a szervezet stratégiai igazgatója

Kapronczay Stefánia nélkül nem az lenne a TASZ, ami. Sőt, könnyen lehet, hogy TASZ sem lenne. Ő volt az, akinek irányításával a TASZ egy stratégiavezérelt, professzionális, széles körben ismert és népszerű szervezet lett. Stefi vezetése alatt dolgozta ki a TASZ azokat a tevékenységeket, amelyek egy körülöttünk épülő autokráciában is releváns és hatékony szervezetté tettek minket.    

Most Stefi búcsúját olvashatjátok. 

Kapronczay Stefánia a Civilizáció civil koalíció sajtótéjékoztatóján az Európai Unió Bíróságának döntése után, mely kimondta, hogy a magyar kormány civilellenes törvény sérti az uniós jogot, Budapesten az Egyetem téren, 2020. június 18-án.Fotó: TASZ/Pivarnyik Balázs

Kezdem a nyilvánvalóval, jó? A hatalom éppen tekeri fel a gyűlöletet, még jobban próbál elijeszteni mindenkit a cselekvéstől. Amikor alapvető értékeinket érinti a támadás, könnyen megeshet, hogy a megszokott és jól ismert eszközeinkhez, reakcióinkhoz nyúlunk. Holott éppen ilyenkor van szükség arra, hogy a hosszútávú célt ne veszítsük szem elől és emlékezzünk a korábban levont tanulságokra. 

Ezekből a tanulságokból szeretném kiemelni és egyfajta jelzőfényként itthagyni a számomra legfontosabbakat. 

  • Miért vagy kiért dolgozunk? Érdemes ezt a kérdést feltenni a legnehezebb helyzetekben, cselekvést latolgatva. A kérdés nem csak arra keresi a választ, hogy kik azok az emberek, akiket szolgálunk, mi az a cél, amit el akarunk élni. Az is benne rejlik, hogy vajon közelebb visz-e a célhoz, amit tenni készülünk? A TASZ évente rengeteg és sokféle embernek nyújt valódi segítséget, hogy a jogaira támaszkodva ki tudjanak állni magukért, a közösségükért és az értékeikért. A mostani helyezetben azért is érdemes ezzel a kérdéssel kezdeni, mert minden stresszkezelési technikánál hasznosabbnak bizonyult számomra, amikor valaki megköszönte, hogy végre kiállt mellette valaki. 

  • Rosszul működő, megalázó és elnyomó rendszereket akarunk megváltoztatni, így nekünk is rendszerben kell gondolkozunk. Nem lehet egy-egy eseménytől, egyfajta cselekvéstől remélni változást. A TASZ-nál ez a felismerés vezetett ahhoz, hogy a jogi eszközök mellé kerültek más módszerek is. Módszerek, amik segítségével meggyőzően tudunk egy témáról beszélni vagy egy közösség erejét tudjuk megmutatni egy-egy cél érdekében. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy akár nyertes per valóban változást hozzon az érintettek számára, hogy a döntéshozók tényleg azt érezzék, lépniük kell. 

  • Egyedül mindenki gyengébb. Az elmúlt években saját hibáinkból is tanulva, a közös célokat felismerve építettünk partnerségeket más civil szervezetekkel, közösségekkel, emberekkel. Nem létezik olyan szervezet, ami képes egyedül elérni a rosszul működő, megalázó és elnyomó rendszer átalakulását hozó változást. Hálásan gondolok az alkalmakra, amikor egymást megérteni próbálva, a közös tevékenységeket csiszolgatva dolgoztunk együtt a felfedezett közös célokért. 

  • Tudatosan kell tenni az elaprózódás ellen. A hatalom célja, hogy az emberek között meglévő különbségeket felnagyítsa, a közösségeket megossza és ezzel megakadályozza, hogy együtt cselekedjünk. Ez ellen úgy lehet tenni, ha folyamatosan keressük és tökéletesítjük a módját annak, hogy ne szoruljunk be egyre kisebb és kisebb, egymással mindenben tökéletesen egyetértő körökbe. A TASZ ezért kezdte el kiépíteni a regionális irodákat, hogy valóban értsük milyen kérdései, nehézségei vannak a polgároknak és ezekre adjunk emberi jogi válaszokat. Ez a munka vezetett ahhoz is, hogy változtak és bővültek a témák, amikkel a szervezet foglalkozik. 

  • Egy jól működő, egyenlőségre és szabadságra épülő rendszer létrehozása maratoni munka. Van úgy, hogy minden kilátástalannak tűnik. Mégis meggyőződésem, hogy van hatásunk a változásra, ha tartjuk magunkat a miért?-re adott válaszhoz, időről időre feltesszük magunknak a kérdést, hogy megfelelő eszközökkel szolgáljuk-e azokat, akikért dolgozunk és közösen cselekszünk. 

Bár a TASZ-tól most búcsúzom, de alapvetően mindig jogvédő maradok. Mindig nagy büszkeséggel fogok gondolni a TASZ-szal töltött közel 20 évre: az életem felét töltöttem itt, rengeteg szakmai és emberi barátság köt ide. Itt szilárdultak meg az értékeim, tanultam meg összetett és nehéz helyzetekben helytállni és rengeteg bátorságot láttam az ügyfeleinktől, a partnereinktől és a taszosoktól. Innen is üzenem minden taszosnak, hogy húzzák ki magukat, emeljék fel büszkén a fejüket, mert bizony a valódi hazafiak azok, akik felerősítik azoknak is a hangját, akiket a hatalom el akar hallgattatni. 

A Pride-on tali.  

Kapronczay Stefánia