A sajtóból értesülhettünk arról, hogy február végén a rendőrség rajtaütött egy debreceni szórakozóhelyen tartott zártkörű bulin, mivel a rendőrség közleménye szerint lakossági bejelentést kaptak arról, hogy ott “kábítószeres parti” zajlik, ahová “csak előzetes telefonos bejelentés alapján lehetett bejutni”. A helyszínen 46 szórakozó fiatalt állítottak elő, közülük szinte mindegyiknek pozitív lett a vizeletmintája kábítószer-fogyasztásra. A média által csak “drogbuliként” aposztrofált rendezvényről a mentők két embert is kórházba szállítottak – az MTI tudósítása szerint “drogtúladagolás” miatt.
Eddig az esemény médiatálalása – a TASZ azonban nem elégedett meg a látszattal, hiszen tapasztalatból tudjuk, mennyire torz képet képes közvetíteni a sajtó a drogjelenségről, különösen akkor, ha még a rendőrség is érintett a dologban. Még mi sem számítottunk azonban arra, hogy a félretájékoztatás ebben az esetben milyen méreteket öltött. Felhívásunkra jelentkeztek ugyanis a diszkórazzia áldozatai, és ők a hivatalos verziótól teljesen eltérő történetet meséltek el nekünk.
Az említett szórakozóhelyen egy zártkörű születésnapi rendezvényt tartottak. Azt persze senki sem tagadja, hogy a bulin résztvevők többsége valóban fogyasztott legális és illegális drogokat – de ennyi erővel az összes hazai szórakozóhelyet be lehetne mutatni drogtanyaként. Drogterjesztés nem történt. Vasárnap reggel a szórakozóhelyet kommandósok árasztották el, akik mindenkit a földre fektettek és megbilincseltek. Aki megmozdult, azt ütötték, rúgták. Az egyik férfit egy a lábába irányított rúgás miatt kellett elszállítania a mentőknek, nem pedig drogtúladagolás miatt, ahogyan a sajtó erről korábban beszámolt. Az állítólagos másik “drogtúladagolt” ember pedig a történtek miatt sokkot kapott, neki negatív lett a vizelettesztje drogfogyasztásra. A kórház személyzete semmivel sem viselkedett kevésbé megalázóan, mint a rendőrök, és hiába mondták az áldozatok, hogy őket bántalmazták – nem voltak hajlandóak hitelt adni a “drogosok” szavának, és a sérülésekről nem készítettek feljegyzést. A rendőrök a diszkó egyik mellékhelyiségében meztelenre vetkőztették a fiatalokat és motozásnak vetették őket alá – holott a törvény erre kizárólag rendőrségi helyiségben, az ellenkező nemű rendőrök szemétől szigorúan elzárva nyújt lehetőséget. Itt azonban a férfi kommandósok a meztelen lányok között flangáltak – akik közül többen maguk alá vizeltek a félelemtől.
Levelet küldtünk a debreceni rendőrkapitányságnak, amelyben kértük, hogy tájékoztassanak bennünket arról, hogy pontosan hány ember ellen indult eljárás és milyen bűncselekmény miatt (magyarul sikerült-e terjesztőket előállítani), és vajon mennyibe került a rendőrségi akció az adófizetőknek. A rendőrség válaszából először is megtudhattuk, hogy “a jelzett napon a rendőrség Debrecenben nem tartott ’razziát’. Ezzel szemben bűncselekmény elkövetésére utaló bejelentés alapjan 2010. február 27-en, szonrbaton délelőtt a Debreceni Rendőrkapitányság a Debrecen, Diószegi út gyik telephelyén lévő szórakozóhelyen a bűncselekmény megszakítása és a büntetőeljárás megindítása érdekében intézkedéseket foganatosított.” Egy komoly névtelen bejelentés alapján tehát ma gyakorlatilag bármelyik szórakozóhelyet lerohanhatják a kommandósok – és persze minden valószínűség szerint találni is fognak ott kábítószer-fogyasztókat, hiszen a szórakozóhelyeket látogató nagyvárosi fiatalok jelentős része fogyaszt illegális drogot. A rendőrségnek azonban diszkórazziák során eddig kizárólag fogyasztókat sikerült előállítania – és egyetlen terjesztőt sem. Ez Debrecenben sem történt másképpen. Ennyi erővel valóban kimehetnének az utcára is, kiválaszthatnák minden negyedik fiatalt és előállíthatnák a rendőrségre (lásd a TASZ kampányvideóját).
Vajon mi értelme van ennek az egésznek? És főleg, mennyibe került ez nekünk?
Sajnos az utóbbi kérdésre nem kaptunk választ, a rendőrség szerint ugyanis az “eljárás megindításával összefüggő intézkedések költségeire vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, azonban megállapítható, hogy jelentős nehézséget okozott az előzetesen nem ismert nagy létszámot érintően a szükséges rendőri erők összevonása, illetve a nyomozási cselekményekhez, kihallgatásoklroz a nyomozói kapacitás biztosítása”. Ez rendkívül megnyugtató: nem tudjuk, mennyibe került, de valószínűleg nagyon sokba. Álláspontunk szerint a nyilvánosságnak joga van megtudni, hogy pontosan mennyibe is kerülnek a hasonló razziák – beleértve az erre fordított rendőri munkaórákat, eszközöket és a büntetőeljárások adminisztratív költségeit. Egy korábbi eset kapcsán kiderítettük, hogy egyetlen diszkórazzia is több milliós kiadással járhat: vajon nem lenne-e ésszerűbb ezt a pénzt mondjuk olyan értelmes prevenciós programokra költeni, mint a KékPont drogambulancia által indított Egészségiskola?
Egészségiskola Nyíregyházán - lehet ezt gumibot és bilincs nélkül is... (fotó: SzabolcsOnline)
A razziáknak azonban nem csak anyagi vonzata van: az erkölcsi, emberi károk gyakran felbecsülhetetlenek, egyeseket például a razzia nyomán kiközösített a családjuk, elfordultak tőlük az ismerőseik, elvesztették a munkájukat. A drogfogyasztás tilalma állítólag a fiatalok védelmét szolgálja: az őket ért aránytalanul nagyobb károkat azonban vajon ki veszi figyelembe?
A TASZ már régóta küzd azon gyakorlat ellen, hogy a rendőrség tömegesen vegzálja a szórakozó fiatalokat a kábítószer-ellenes harc nevében: rámutattunk, hogy törvénysértő egy adott szórakozóhelyre be- és kilépő fiatalokat válogatás nélkül rendőri intézkedéseknek alávetni. Amennyiben a rendőrség konkrét információja van arról, hogy egy adott szórakozóhelyen drogot árulnak, akkor az elkövető elfogására nem a razzia a megfelelő eszköz. Álláspontunkat osztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is, aki szerint a diszkórazzia – annak eredményéhez képest is – aránytalanul súlyos sérelmet jelent meghatározatlan számú fiatalnak. A diszkórazziákat végül 2007 decemberébe az ORFK utasításban tiltotta meg – úgy tűnik azonban, hogy egyes rendőrkapitányságok mind az ombudsmani állásfoglalásra, mind az ORFK utasításra fittyet hánynak.
Arra kérünk mindenkit, hogy legyen AKTÍV POLGÁR, és kérje számon a jogállamiság alapelveit a rendőrségen - küldj Te is levelet az országos rendőrfőkapitánynak, és kérd arra, hogy vessen véget a diszkórazziáknak!
Sárosi Péter