Az orvosi kannabisz elérhetővé tétele nemcsak magyar betegek tízezreinek segítene a túlélésben, hanem az egész társadalom érdeke. Ezt egy most publikált, több mint 140 tanulmány adatait összegző tanulmány részletekbe menően támasztja alá.
Miközben az állam látványosan hátat fordított több évtizednyi drogpolitikai eredménynek és levette a kezét a területről, a főváros újraszervezte a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, hogy komplex megoldásokkal kezelje a drogkérdést.
A TASZ már két évtizede foglalkozik a gyógyászati kannabisz ügyével, nem kérdés, hogy idővel Magyarországon is elérhetővé válik az orvosi felhasználás. Kérdés, hogy addig hány betegnek kell feleslegesen szenvednie.
A kormánynak fontosabb az ideológiai harc, mint az emberek egészsége.
A szülőt alkalmatlannak minősítik, a gyerekotthon széttárja kezeit.
Azzal vádolták a baranyai faluban élő idős férfit, hogy bűnszövetkezet létrehozásán dolgozik, mert hat euróért rendelt egy csomag magot egy holland veteményboltból. Az igazságügyi botanikus szakértő egy 1966-os kiadású kézikönyvre alapozta véleményét.
Fel kell ismerni és el kell fogadni, hogy a fogyasztók büntetése nem a társadalom mindenek feletti érdeke.
“Amikor a 17 éves, addigra már súlyos szerhasználati zavarral küzdő fiammal először voltunk pszichiáternél, azt a kérdést tettem fel a szakembernek, amit ilyenkor minden anya: miben tudok segíteni, mit tudok tenni érte. Azt válaszolta, hogy a legtöbb, amit a fiamért tehetek, hogy elkezdek magammal foglalkozni, és rendet teszek a saját életemben.”
Soha nem gondoltam volna, hogy a betegségem kezelésére használt kannabisz miatt egyszer lecsaphat rám a rendőrség, rabosíthat és meghurcolhat mindenki szeme láttára. – Vendégposzt
A magyar kormánynak volt egy merész álma. A modern világban elsőként akarta megvalósítani a teljes kábítószer-mentességet. A politikusok úgy gondolták, hogy a cél eléréséhez a legfontosabb a büntetés szigorítása, hogy mindenkit elrettentsenek a fogyasztástól és a terjesztéstől. Papíron jelentős szerepet szántak a valóban fontos megelőzésnek is, de a gyakorlatban ez már meg sem jelent.
Regina még nincs harminc éves, de már közel tíz éve minden nap fájdalomra ébred. Ennek oka egy ritka betegség, a fibromialgia, ami előtt az orvosok is értetlenül állnak. „Az emberek el sem tudják képzelni, amit egy fibromialgiás átél, amikor szó szerint mindened fáj” – mondja Regina, aki azért keresett meg minket, hogy végre enyhüljenek a fájdalmai. Az orvosi kannabisz ugyanis segítséget nyújtana neki, de egyelőre nem talált olyan magyar orvost, aki elég bátor lenne ahhoz, hogy felírja neki.
Segíteni szerettek volna, de az ügyészség szerint bűnsegéddé is válhattak azok a civilek, akik részt vettek a tűcsere programokban. Erre a problémára hívta fel a figyelmet egy radikális, önfeljelentő akcióval egy fiatal pszichológus munkatársunk 2005-ben. A tűcsere programokban részt vevők jogi helyzetét két évvel később törvénymódosítással rendezték, de magát a programot azóta szisztematikusan elsorvasztotta az állam a budapesti önkormányzatokkal karöltve.
Az elterelés lényege, hogy a jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő droghasználók segítséggel felhagyhatnak a fogyasztással, és így elkerülhetővé válnak a kábítószer birtoklása miatt megindítható további büntetőeljárások. Ezt a segítséget teszi idézőjelbe az az új törvényi szabály, amely szerint az ügyészség a sikeres elterelés végén akár a teljes bűnügyi költség megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat. Olvasd el tájékoztatónkat a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről!
12 különböző témával foglalkozunk ma, de honnan indult Magyarország vezető emberi jogi szervezete? Hogyan jutottak oda jogászok a ‘90-es években, hogy létre kell hozni egy jogvédő szervezetet? Mi alapján dőlt el, hogy milyen témákkal foglalkozzanak az induláskor, és hogyan bővültek a témáink? Mára nagyon sok mindennel foglalkozunk, de a fő cél a kezdetek óta nem változott: az állampolgárok önrendelkezési jogának védelme, az egyenlõ bánásmód elvének betartatása és az állampolgárok jogtudatosítása.
A pszichiátriai problémák felerősödése, a munkavállalási esélyek romlása, a teljes felépülés hátráltatása – ügyfelünk saját példáján keresztül mutatja be a káros következményeit annak, ha egy túladagolás miatt a rendőrséget is értesítik.
Megvizsgáltuk, hogy milyen gyakran fordul elő országos szinten az, hogy az egészségügyi dolgozók indokolatlanul értesítik a rendőrséget, illetve jogszerűtlenül továbbítják a páciens adatait, ha valaki drogfogyasztás miatt lesz rosszul. Adatigénylésünkből kiderült, hogy ötből négy ellátott büntetőeljárást kap a nyakába. Két rendőr-főkapitányság pedig 10 milliós nagyságrendű összeget kért azért, hogy kiadja a közérdekű adatokat.
Ha hihetünk a kormány Nemzeti Drogellenes Stratégiájának és Magyarország 2020-ra kábítószermentessé válik, akkor 2019 a kábítószermentességre felkészülés éve. Ha azonban a hazai kábítószerügy jelenlegi helyzetéből indulunk ki, sokkal inkább a problémákat szőnyeg alá söprő, a segítségre szorulókat magukra hagyó ellátásmentes Magyarországra kell felkészülni. Ez azonban a legkevésbé sem a segítő szervezetek hibája, hanem az államé, ami a források szűkítése mellett az egyeztetés fórumait is leépíti.
Történelmi jelentőségű lépés történt a gyógyászati kannabisz megítélésében, ami alapvetően változtathatja meg a jövőt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Kábítószerfüggőségi Szakbizottsága (ECDD) tavaly júniusban kezdte meg a kannabisz és származékainak felülvizsgálatát, amely nem is végződhetett volna pozitívabban: a javaslat a kannabisz legtöbb formáját és hatóanyagát átsorolná a szabályozott anyagok I. jegyzékére, ahol gyógyászati célú alkalmazásuk engedélyezetté válna.
Ahogy az orvostudomány egyre meggyőzőbb és szerteágazóbb bizonyítékokkal szolgál a kannabisz gyógyászatilag kedvező hatásaira, úgy szaporodik azon államok száma, ahol a kannabisz különböző formákban elérhetővé vált a betegek számára. Mi is részt veszünk a közelgő budapesti gyógyászati kannabisz konferencia, a Cannabicum szervezésében, ahol arról is szó lesz, hogy Magyarországon hozzáférhető-e a gyógyászati kannabisz. Most nézzük át, hogy az európai országok hogy állnak a gyógyászati kannabisz ügyéhez!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma amiatt vonhatja meg a támogatását a DUE Médiahálózattól, amiért a diákújságíró lapban a fiatalok olyan témáról szólaltattak meg szakértőket, ami minden fiatalt érinthet, ez pedig a marihuána legalizálása. A demokratikus közbeszéd súlyos válságtünete, hogy egy releváns, több országban is felmerülő drogpolitikai kérdésről még egy kiegyensúlyozott, objektív és pártatlan cikk sem jelenhet meg állami támogatással.
Mi a helyzet a dizájnerdrogokkal? Mik aktuálisan a legnagyobb veszélyek és milyen megoldási lehetőségek vannak az ország egyes településein szinte minden fiatalt érintő problémával? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat új beszélgetéssorozatunk, a Megafon első alkalmával.
Ha egy ismerősöd kannabiszt vagy amfetamint vásárol, nagyjából tudhatja, hogy mekkora mennyiségig minősül fogyasztónak, és mennyi felett számíthat terjesztőnek. A dizájnerdrogok esetében sokkal nagyobb a bizonytalanság: egyik nap szabálysértőként, a következőn viszont kereskedőként is kezelhet a törvény. Az Alkotmánybíróság szerint ez így teljesen rendben van.
A kannabisztartalmú gyógyszerek hivatalosan jelenleg is elérhetők gyógyászati célból Magyarországon. Másképp látják ezt azok a páciensek, akik már próbáltak ilyen készítményt igényelni. Ügyfelünk történetén keresztül mutatjuk be, hogy valójában mekkora küzdelemre számíthat az, aki szeretné igénybe venni a tüneteit enyhítő gyógyszert.
Ferenc több mint 22 éve él együtt Sclerosis Multiplex betegségével, 16 éves kora óta fogyaszt kannabiszt. Betegsége nagyon súlyos idegi fájdalmakkal és görcsökkel jár együtt, amik a kannabisz szívása miatt múlnak csak el.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is országos körútra indult a Drogmentes Maraton, amely elvileg a hazai droghelyzeten hivatott javítani. Az elért gyerekekre és családjaikra azonban nem csak a szakmai szemszögből kifejezetten káros üzenetek veszélyesek, hanem az is, hogy a mozgalom mögött a beszervezéseiről híres Szcientológia Egyház áll.
A kormány Európai Uniós forrásból 1,9 milliárd forintot készül költeni arra, hogy a gyermekotthonok lakóit elrettentse a droghasználattól, miközben az iskolai drogprevenció az utóbbi időszakban országos szinten ennek huszadából tengődik. Az aránytalanság mellett az államtitkár kifejezte, hogy „nem hisz az ártalomcsökkentésben”. Mintha ez hit kérdése lenne. Ez történik, ha a drogpolitikát a tudományos bizonyítékok helyett politikai víziók alakítják.
Fontos űrt tölt be a Zuglóban a droghasználó serdülők számára kialakított ambuláns ellátás. Az eddig is hiányzó szolgáltatást a dizájner drogok kamaszkori használatának elterjedtsége tette igazán indokolttá.
A 18 éves korában megjelent első tünetek olyan súlyosak voltak, hogy Andrásnak nemcsak a sportolói karrierről kellett lemondania, de gimnázium tanulmányait is magániskolában kényszerült befejezni. A felírt gyógyszerek csak újabb problémákat okoztak, mígnem a kannabisz egy csapásra elmulasztotta az összes tünetet. András tíz éve az egészséges fiatalok életét éli.
Az Amerikai Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, NAS) most publikált jelentése meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy a kannabisz eredményesen alkalmazható gyógyszerként.
Az amerikai elnökválasztás katasztrofális végeredménye elhomályosítja azt a hatalmas sikert, amely alapvető hatást fog gyakorolni a globális drogpolitikára: az USA négy állama, köztük a legnagyobb Kalifornia megszavazta a kannabisz legalizációját, míg további két állam a gyógyászati célú használat engedélyezése mellett döntött.
Október 18-án ülésezett a Kábítószerügyi Tanács, ami egyeztetési pontot biztosít drogterület civil szervezetei és az az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között.
A Magyar Idők sikerként ünnepli az otthoni pálinkafőzés emelkedését, a „pálinkaharc nyerésre állását”.Eközben egy szót sem ejt a közel milliós nagyságrendű magyar alkoholbetegről és az ehhez köthető betegségekről, halálesetekről.A kormány, miközben népszerűsíti a pálinkát, nem tesz semmit az alkoholivással járó károk mérsékléséért.Pedig a legalizációk alapeleme, hogy a bevételek jelentős részét egészségügyi és társadalmi célokra fordítják.
Az európai kamaszok körében enyhén csökkent a droghasználatA magyar tinédzserek az átlag alatt fogyasztanak füvet, de átlagon felül isznak és dohányoznakA dizájnerdrog-fogyasztók jelentős része túl fiatal, hogy megjelenjen a felmérésbenA drogpolitikai szigor nem szorítja vissza a droghasználatot, ahogy az enyhébb szabályozás sem sarkall fogyasztásraAhol a droghasználat egészségügyi kérdés, a problémás fogyasztóknak jobb esélyei vannak a gyógyulásraNégy évenként esedékes az az európai, átfogó felmérés, ami a 15-16 éves korosztály legális és illegális droghasználatát elemzi. Bár a trendek folyamatosan változnak, van, ami állandó: tinédzsereink dohányzás és alkoholivás terén továbbra is kimagaslanak a mezőnyből. Kezdjük azonban egy jó hírrel: az ESPAD (Európai Iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól) 2015-ben végzett és most publikált felmérése szerint európai szinten továbbra is csökkenőben van a legális és az illegális szerhasználat. Nézzük például a legelterjedtebben használt illegális szert, a kannabiszt. 2011-ben a felmérésben részt vett 36 ország átlaga 17% volt, ami azt jelenti, hogy a 15-16 évesek 17%-a próbálta már ki a kannabiszt. Ez két százalékos csökkenés a 2007-es adatokhoz képest, ami 2015-re további egy százalékot esett. Látványosabb a változás a magyar kamaszok körében, akik a felmérés szerint 2011-ben még 19% 2015-ben viszont már csak 13% arányban próbálták ki a kannabiszt. A TASZ drogpolitikai programja az okokról megkérdezte Elekes Zsuzsannát, az ESPAD felmérés magyarországi koordinátorát, aki először arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkenő trend európai szinten megfigyelhető, de ahogy Magyarországon később ugrott meg az illegális szerhasználat a ’90-es években a nyugati országokban megfigyelt mintához képest, úgy az enyhülésben is lehet fáziskésés. Másrészt arra is emlékeztetett, hogy az európai szinten kifejezetten szigorúnak minősülő drogpolitika miatt lehet, hogy sok diák fél számot adni az illegális droghasználatáról. És tegyük azt is hozzá, hogy a kamaszok jelentős részének egyszerűen drága a fű elérhetőbb számára az olcsó szesz. Mindezeket figyelembe véve tévedés lenne a hazai, tiltó szemléletű drogpolitikát ünnepelni, már csak azért is, mert a felmérésből világosan látszik, hogy a vonatkozó törvények vajmi kevéssé befolyásolják a kamaszok droghasználatát. Míg Franciaország és Bulgária kifejezetten szigorúan lép fel a kannabisszal szemben, előbbiben a 15-16 éves fiatalok 31%-a, utóbbiban 27%-a füvezett már életében, amik messze meghaladják az átlagot. A dekriminalizációt jó 15 éve bevezető – vagyis a kábítószer fogyasztást és a csekély mennyiségű birtoklását csak szabálysértésként kezelő – Portugália kamaszai az európai átlag alatt fogyasztanak kannabiszt és bár Csehországban a dekriminalizáció óta folyamatosan csökken a 15-16 évesek kannabisz használata, az érték még mindig kimagasló, 37%-os. Vagyis beszéljünk akár szigorú tilalomról, akár dekriminalizációról, az illegális szerhasználatot a drogszabályozás láthatóan nem befolyásolja.
Rodrigo Duterte alias „A Büntető”, Fülöp-szigetek új elnöke igyekszik tartani magát a választási ígéretéhez, miszerint fél év alatt felszámolja a bűnözést, ami érdekében tízezreket ölet meg. Alig három hónappal ezelőtti megválasztása óta több mint 700 feltételezett drogkereskedőt és – fogyasztót végeztetett ki bármiféle eljárás nélkül. Az emberi jogokat sárba tipró vérengzés miatt 329 civil szervezet – köztük a TASZ – nyílt levélben sürgette az ENSZ határozott fellépését, amely rövid időn belül csatlakozott a civilekhez.
A menekültellenesség új frontot nyitott a sérülékeny csoportok ellen hangoló kommunikációban. A cigánybűnözés után eljutottunk a migránsdrogozásig. Az új fogalom ráadásul nem is egy szélsőséges portálon, hanem az ismert kormányközeli oldalon jelent meg, ha nem is ilyen tömör formában. A Magyar Idők július 19-én „Terjed a migránsok kedvenc kábítószere, a katlevél Európában” címmel közölt cikket, amiben a Magyarországon megnövekedett a khatlevél lefoglalások miatt kongatja a vészharangot. A hosszú írás bőséges teret szentel a hazai drogpolitika méltatásának, de semmit sem szól arról, van-e okunk aggodalomra a khat „terjedése” miatt. Rövid válaszunk: egyáltalán nincs.
Tervezetek a fiatalkorúak ellátásra, újabb ígéretek a pályázati kiírásokra, az alig fél éves szabálysértési törvénymódosítás előirányzott módosítása és a rendőrségi prevenció kivételezett helyzetének visszavonása – csak néhány pont a Kábítószerügyi Tanács június végi üléséről, melyen élénk viták folytak az állami szervek és a civilek között.
A Fidesz tegnap sajtóközleményt adott ki, melyben a párt egy rendőri szemlére hivatkozva a következő dilemmát veti fel: „Felmerül a kérdés, hogy az aktivisták – emberek jóhiszeműségét kihasználva – valójában nem is a környezetért aggódnak, hanem egy drogtanyáért.„A Ligetvédők kommunikációjából, de legkésőbb a tegnapi demonstráción elhangzottakból a Fidesz számára is világossá válhatott, hogy az aggodalom nem a volt Kertem területére korlátozódik, hanem a teljes Városligetre irányul, hiszen a tervezett beruházások annak egészét érintik. De térjünk vissza egy pillanatra a rendőri szemlére, ami alapján a Fidesz „drogtanyának” nyilvánította a volt Kertem helyszínét, ahonnan tegnap kivezették az aktivistákat. Ehhez nézzük meg a police.hu említett akcióról beszámoló cikkét.
Óvatos becslések szerint is minden ötödik kamasz nő fel alkoholproblémával küzdő szülők gyerekeként. A téma a jelenség elterjedtsége ellenére is tabunak számít, így a kamaszok segítségkérés helyett jobb híján megpróbálnak szüleik helyett is szülők lenni. A H52 és a Kék Pont most közös csoportot indított az érintett tinédzserek számára. Békési Tímea ötletgazdával, valamint Kormos Piroska és Lovizer Dániel csoportvezetőkkel beszélgettünk az épp induló projektről.
Talán más is találkozott olyan vizsgáztatóval, aki köszönés után be is írta az ötöst, hogy ezt követően fesztelenül beszélgethessen a hallgatóval. Hasonló manővert mutatott be az ENSZ Kábítószerügyi Hivatala is, amikor már a magas szintű találkozó nyitóülésén elfogadta a záródokumentumot. Más kérdés, hogy a hivatal vezetőségét egyáltalán nem érdekelte a vizsgázók, jelen esetben a tagállamok véleménye.
Az egészségügyi rendszerben úgy dobálják kézről-kézre a várandós droghasználókat, mint a forró krumplit, amit az előítéletek mellett az ellátási protokollok hiánya okoz. Ezekre a megoldandó kihívásokra hívta fel a figyelmet a Józan Babák Klub „Gyermekvállalás és droghasználat” című szimpóziuma.
A drogstratégiához elfogadott egy éves akcióterv ciklusából már bő két hónap eltelt, de a szakmai szervezetek konkrétumok helyett csupán nagyszabású terveket és egy idilli jövőkép felvillantását kapták az EMMI helyettes államtitkárától a prevenció terén, míg az ártalomcsökkentésre sötét jövő vár.
Egyetlen méret sem felel meg mindenkinek - helyi szintű megoldásokra van szükség! Ez volt az egyik fő tanulsága a 2010 októberében Prágában rendezett „Városi drogpolitikák egy globalizált világban” konferenciának. Bő öt év elteltével ideje volt áttekinteni, hogy milyen jó példák, vagy épp aggasztó tendenciák figyelhetők meg az európai városokban és megerősíteni a korábbi elköteleződést a helyi megközelítések alkalmazására. Ez hívta életre az esemény folytatását februárban, melynek ezúttal Varsó adott otthont.
Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, a magzatok egészségének védelmében kiegészítené a Btk. magzatelhajtás bűntettét tárgyaló paragrafusát. A politikus véleménye szerint az, „amit a két kismama csinált, illetve semmilyen más hasonló tett – a leendő gyermek állapotának veszélyeztetése – nem tartozik a női önrendelkezés körébe”.
Súlyosan megsértették ügyfeleink alkotmányos jogait a SUN fesztiválon drog után kutató rendőrök – panaszt tettünk a Független Rendészeti Panasztestületnél.
A kormány három hónap alatt akar egymilliárdot elkölteni prevenciós módszertanra, miközben évente csupán 60 milliót költ magára az iskolai drogprevencióra. Ötlettelen kapkodás stratgéiai tervezés helyett – drogpolitika magyar módra.
„Holland” – ez az utcai neve a kannabisznak Mátraverebélyen. A helyi fiatalok elég ritkán férnek hozzá. A leginkább ugyanis a „biofűnek” nevezett drogot szívják, aminek annyi köze van a bio-hoz és a fűhöz, mint a szőlőt sosem látott tablettás bornak a Nyakas irsai olivérhez. Ázsiai laboratóriumokban előállított szintetikus drogokat áztatnak be különféle gyógynövényekbe, és ezt árulják „biofűként”. A helyesebb elnevezés inkább szintifű. A szintifüvek eddig elsősorban a nagyvárosi fiatalok körében terjedtek. Bár átfogó kutatás nem létezik erről, de egyre több beszámolót hallunk helyi pedagógusoktól arról, hogy néhány éve már egyre szélesebb körben elérhetőek a falusi fiatalok körében is. A TASZ Drogriporter filmes csapata Mátraverebélyen forgatott, hogy utánajárjon ennek a jelenségnek.