rendőrség

2021. június 3.

Fizet a rendőrség a rabszolgatörvény elleni tüntetés idején ártatlanul vegzált ügyfelünknek

Órákon át megbilincselve, egy rendőrautóban kellett várakoznia, és csaknem két napra – bármilyen bizonyíték nélkül – rendőrségi fogdába zárták ügyfelünket, aki egy szórakozóhelyről ment haza a 2018-as tüntetések idején. A bíróság most kimondta, hogy a jogsértő rendőri intézkedéssel megsértették ügyfelünk emberi méltóságát, ezért a rendőrségnek 400 ezer forint sérelemdíjat kell kifizetnie számára.

2020. március 14.
2020. február 10.
2019. november 15.

TASZ25: Bárki legyen a miniszterelnök, megvédjük azt, aki ki akarja fütyülni

Történetünk során mindig alapvető volt számunkra, hogy nem annak alapján döntjük el, kinek nyújtunk jogsegélyt, hogy egyetértünk-e a céljaival. Ez azokra is vonatkozik, akik tüntetéseken nyilvánítottak véleményt – bármi is legyen az a vélemény. Vannak, akik hajlamosak saját politikai nézeteik alapján megítélni tevékenységünket: így fordulhat elő, hogy a mai napig megkapjuk bármilyen téma kapcsán, hogy hol voltunk 2006-ban.

2019. október 15.

A rendőrség is eszköz lett a választási kampányban?

Míg Pikó András VIII. kerületi kampánystábjához egy olyan fénykép alapján szállt ki a rendőrség, amelyen csak papírok felett görnyedő aktivisták vehetők ki, a Kubatov-listáról készült, jól olvasható képek miatt nem indult nyomozás. A választás napján ellenzéki aktivisták kergetőztek feltehetően választási utaztatást végző csoportokkal, még egy köteg szavazólapnak tűnő csomagot is találtak egy taxiban, a rendőrség mégsem intézkedett. Miért jártak el máshogyan?

2019. augusztus 27.
2019. június 28.
2019. június 20.
2019. március 28.
2019. március 26.
2019. március 14.
2019. február 23.
2019. február 21.

Büntetőeljárás vár azokra, akik kábítószer-használat miatt lesznek rosszul

Megvizsgáltuk, hogy milyen gyakran fordul elő országos szinten az, hogy az egészségügyi dolgozók indokolatlanul értesítik a rendőrséget, illetve jogszerűtlenül továbbítják a páciens adatait, ha valaki drogfogyasztás miatt lesz rosszul. Adatigénylésünkből kiderült, hogy ötből négy ellátott büntetőeljárást kap a nyakába. Két rendőr-főkapitányság pedig 10 milliós nagyságrendű összeget kért  azért, hogy kiadja a közérdekű adatokat.

2019. január 24.

Ne hagyd, hogy a rendőrség rádijesszen: tüntethetsz az úttesten is!

Az elmúlt három napban több tucatnyian kerestek minket azzal, hogy megkapták a rendőrség határozatát a 2018. december 13-i tüntetés miatt. A tüntetőket a rendőrség a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt sújtja szabálysértési bírsággal. Pedig minden érintett polgár jogszerűen élt a politikai szabadságjogával, amikor a bejelentett tüntetésen és az azt követően kialakult spontán tüntetésen az úttesten vonult.

2018. október 22.

Tényleg nehezebb lesz mostantól tüntetni?

Sokunk életében eljön az a pont, amikor annyira felháborodunk egy közéleti eseményen, hogy kimenjünk egy tüntetésre, vagy akár szervezzünk egyet. Egy egészséges demokráciában nem kell rendszeresen tiltakoznunk a hatalom lépései miatt, de megvan rá a lehetőségünk, hogy ezt bármikor megtehessük. Ezért nagyon ijesztő, ha csak a gondolata is felmerül annak, hogy politikai véleményünk kinyilvánításában korlátozhatnak minket. Az új gyülekezési jogi törvényről sokan úgy vélik, hogy ezt a célt szeretnék vele elérni. Legutóbbi Megafon estünkön arról beszélgettünk, hogy mennyire jogosak ezek a félelmek.

2018. október 10.

Működésben a tüntetés-korlátozó törvény

Az október 1. óta hatályos gyülekezési törvény legalizálta a rendőrségnek azt a korábbi jogsértő gyakorlatát, hogy védett személyek jelenlétére hivatkozva korlátozta a tüntetéseket. És ha már a rendőrség kapott egy ilyen lehetőséget, akkor rögtön Erdogan budapesti látogatása alkalmával élt is vele.

2018. április 27.

A túladagolás nem tartozik a rendőrségre

Tudtad, hogy a túladagolt drogfogyasztóhoz hívott mentősök csak akkor értesíthetik a rendőrséget, ha az ellátásra szoruló személy közvetlenül fenyegeti valakinek a testi épségét? Ehhez képest Szolnokon rutin, hogy rendőr is érkezik a mentővel. Felhívtuk az érintettek figyelmét a jogellenes gyakorlatra, és most az ORFK is kimondta, hogy ez a gyakorlat jogellenes!

2018. február 28.

Egy lépés az átláthatóbb rendőrség felé

Neked is fontos, hogy ha bajban vagy a lehető legteljesebb bizalommal tudj fordulni egy rendőrhöz az utcán? Egy friss bírósági ítéletnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. Az Abcug.hu újságíróját képviseljük abban a perben, amit  a jogerősen elítélt, de a belügyminiszter engedélyével továbbra is szolgáló rendőrökre vonatkozó adatok kiadásáért indított. A kedvező ítélet hozzásegítheti mindannyiunkat ahhoz, hogy több információval rendelkezzünk a minket szolgáló rendőrségről.

2017. június 29.
2017. április 14.

Nappali olvasmány éjszakai tüntetőknek

Az utóbbi napokban zajló tüntetéshullám nyomán megugrott a TASZ-hoz érkező jogsegélyek száma, amelyek a gyülekezési jogot érintik. Az alábbiakban a leggyakoribb, legjellemzőbb kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Annak, aki rászánja az idejét és az energiáját a tiltakozásra, érdemes ezt, valamint további tájékoztató anyagainkat is elolvasnia, hogy tisztában legyen a tüntetéssel kapcsolatos jogaival, lehetőségeivel, felelősségével. A legfontosabb mégis az, hogy írd fel a forró vonalunk számát +36 30 7223356, ahol instant jogi segítséget kaphat az, akit tiltakozik vagy tiltakozna, vagy akit tiltakozása miatt hátrány ér.

2017. március 17.

Nemzeti ünnep, szólásszabadság, füttykoncert

Március 15-én az állami ünnepség a tervek szerint zajlott le, a miniszterelnök beszélt, a tapsolók tapsoltak, a fütyülők fütyültek, az ellendemonstrálók ellendemonstráltak, ahol pedig tettlegességig – jogsértésig – fajult a nézeteltérés, a rendőrség közbeavatkozott. A rendőrség értékelése szerint is az ünnepi rendezvények számottevő rendbontás nélkül értek véget. Szerencsére!

2017. január 12.

A Ligetvédők védelme

A Ligetvédők a Városligetet védik attól, hogy a kormányzat ott építsen múzeumi negyedet –folyamatos helyszíni jelenléttel, erőszakmentes tiltakozó akciókkal, a polgári engedetlenség eszközeivel.Békés gyülekezéshez való alkotmányos joguk gyakorlását a rendőrség rendszeresen korlátozza, úgyhogy ők is védelemre szorulnak: ők jogvédelemre.A tiltakozáshoz való jogukat a TASZ védi.

2016. október 24.

Juhász Péter és Orosz Mihály Zoltán a Kossuth téren

Az október 23-i állami ünnepségre nem engedték be Juhász Pétert, az EGYÜTT politikusát. 2014. július 5-én Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nagyjából ugyanott, a Kossuth téren próbált sikertelenül csatlakozni a Budapest Pride felvonuláshoz, de a rendezők neki sem hagyták ezt. Első látásra hasonlít a két eset: egy-egy megosztó személyiséget nem engedtek be rendezők – a rendőrség tétlenkedése mellett – a Kossuth téren egy olyan rendezvényre, amellyel szemben ők ott tudhatóan a nemtetszésüket szerették volna kifejezni. Mindketten a véleménynyilvánítási szabadságukkal szerettek volna élni. Csakhogy míg Orosz Mihály Zoltánt jogszerűen tartották távol, Juhász Pétert – az általunk ismert információk alapján – nem. Orosz jogai nem sérültek, Juhászt viszont súlyos jogsérelem érte. Miért e különbség?

2016. július 20.

Új bűnbak: a drogos menekült

A menekültellenesség új frontot nyitott a sérülékeny csoportok ellen hangoló kommunikációban. A cigánybűnözés után eljutottunk a migránsdrogozásig. Az új fogalom ráadásul nem is egy szélsőséges portálon, hanem az ismert kormányközeli oldalon jelent meg, ha nem is ilyen tömör formában. A Magyar Idők július 19-én „Terjed a migránsok kedvenc kábítószere, a katlevél Európában” címmel közölt cikket, amiben a Magyarországon megnövekedett a khatlevél lefoglalások miatt kongatja a vészharangot. A hosszú írás bőséges teret szentel a hazai drogpolitika méltatásának, de semmit sem szól arról, van-e okunk aggodalomra a khat „terjedése” miatt. Rövid válaszunk: egyáltalán nincs.

2016. július 7.

Gazzal lövik magukat a Ligetvédők?

A Fidesz tegnap sajtóközleményt adott ki, melyben a párt egy rendőri szemlére hivatkozva a következő dilemmát veti fel: „Felmerül a kérdés, hogy az aktivisták – emberek jóhiszeműségét kihasználva – valójában nem is a környezetért aggódnak, hanem egy drogtanyáért.„A Ligetvédők kommunikációjából, de legkésőbb a tegnapi demonstráción elhangzottakból a Fidesz számára is világossá válhatott, hogy az aggodalom nem a volt Kertem területére korlátozódik, hanem a teljes Városligetre irányul, hiszen a tervezett beruházások annak egészét érintik. De térjünk vissza egy pillanatra a rendőri szemlére, ami alapján a Fidesz „drogtanyának” nyilvánította a volt Kertem helyszínét, ahonnan tegnap kivezették az aktivistákat. Ehhez nézzük meg a police.hu említett akcióról beszámoló cikkét.

2016. június 6.

Több technót a rendőrségre!

A Több technót a Parlamentbe! nevű rendezvény nem először került megrendezésre, május 29-én már hatodik alkalommal adtak hangot követeléseiknek a résztvevők. A rendőrség tudomásul vette a rendezvény bejelentését – s bár ezzel sikerült a tüzet eloltania, addigra már megégette magát. A tudomásul vételre ugyanis már azután került sor, hogy a korábban tett bejelentést nem vette komolyan, mire a szervezők a TASZ segítségével bírósághoz fordultak (és új bejelentést tettek). A rendőrség későn kapott észbe: hiába vette tudomásul az új bejelentést, a bírósági eljárás elindult, és hiába kezdett el érvelni, a bíróság ellenük ítélt. Tanulságos történet következik a hányaveti hatósági jogalkalmazásról.

2016. május 9.

Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig III.

Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az első részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A második részben azt mutattuk be, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a másodfokú bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről. A sorozat jelenlegi, utolsó részében a rendőrség romákkal szemben kirívóan aránytalan bírságolási gyakorlatával kapcsolatos két egymásnak ellentmondó bírósági álláspontot mutatjuk be. 

2016. május 4.

Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig II.

Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasonlítása. Az előző részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott.  A mostani részből kiderül, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a debreceni bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről.

2016. május 3.

Gyöngyöspata per: az alapjogi bíráskodástól az alapjogok kifordításáig I.

Blogsorozatunkban a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéleteket hasonlítjuk össze. A két ítélet az alapjogi bíráskodás szempontjából szöges ellentétben áll egymással. Nagy a tétje a Kúria felülvizsgálati eljárásának: eldől, hogy kitart-e a magyar igazságszolgáltatás a Gárda-ítélettel megalapozott irány mellett, vagy teljesen letér a rasszista megfélemlítéssel szembeni jogvédelem útjáról.

2016. március 8.

Melyik ujját harapja meg a rendőrség március 15-én?

A március 15-i Orbán-beszédre tekintettel a TEK területlezárást rendelt el a Múzeum körútra a Nemzeti Múzeum előtt. Csakhogy ez a terület egy törvény által védett demonstráció helyszíne is egyben. Kihívás ez a rendőrség számára, amit nem lesz egyszerű megoldania. Ám ha kizárólag a jogszerűség talaján marad, akkor nem is lesz lehetetlen.

2016. február 5.

Március 15-e nemcsak a kormányé!

Őfelsége rendőrségét, úgy tűnik, igen könnyű zavarba hozni – a NER-t pedig egy szem polgár is könnyedén meghekkelheti. Idén március 15-én ugyanis nemcsak a kormány és hívei fognak ünnepelni a Nemzeti Múzeum előtt: a rendőrség nem tudta megakadályozni, hogy a kormány kritikusai tüntetést szervezzenek ugyanoda.

2016. január 9.

Nyugtalanító jogértelmezés a hatóságoktól

Büntetőjogi szempontból igen nehezen értelmezhető eklektikus határozattal utasította el a BRFK azt a feljelentésünket, amelyet a Facebook-on menekültekkel szemben szerveződő „vadászat” miatt tettünk. Az ügyészség pedig egyetért a rendőrséggel, ezért az ügy jogilag lezárult.

2015. szeptember 17.

A dörzsölt gazemberekkel nem kellett volna óvatosan bánni

Az Egri Törvényszék mai ítéletében kimondta, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán nem védte meg a szélsőségesektől megfélemlített roma lakosságot, és ezzel megsértette egyenlő bánásmódhoz való jogukat. Először mondta ki magyar bíróság azt is, hogy a rendőrség bírságolási gyakorlata is lehet diszkriminatív.

A magyar hatóságok sorozatosan megsértik a sajtószabadságot

A röszkei határátkelő lezárását követően zavargások alakultak ki. A menekültek egy része erőszakosan akarta áttörni a határzárat, míg mások békésen tüntettek. Teljesen természetes, hogy a sajtó is jelen van a magyar-szerb határon és az eseményekről tudósít, különösen amikor a nyugati sajtóban hetek óta vezető hír az, hogy hogyan bánnak a magyar hatóságok a  menekültekkel.

2015. szeptember 14.

Gyülekezési jog menekülthullám idején

Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.

2015. szeptember 12.

„Kevésbé halálos” fegyverek bevetése?

Bár a kormányzatok szerte a világon előszeretettel nevezik „nem-halálos” fegyvereknek az olyan tömegoszlató fegyvereket és eszközöket, mint a sokkoló, a könnygáz, a vízágyú vagy a gumilövedék, indokolt ezeket óvatosabban „kevésbé halálosnak” nevezni. Kevésbé halálosak az éles lőszernél, amennyiben funkciójuk általános értelemben nem az élet kioltása, hanem olyan sérülés okozása, ami elveszi a hatóságnak ellenszegülő ember kedvét a további ellenállástól.

2015. augusztus 27.

Portré a megélhetési úttestengyaloglókról

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.

2015. augusztus 6.
2015. május 29.

Csuklyában, viperákkal

Tavaly nyár vége felé egy észak-kelet-magyarországi község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.

2015. május 12.

Három hónapja nem vettem le a cipőmet

Célunk felé menet a kocsiban szinte el is felejtettük, hogy egy ilyen felkavaró ügy miatt tartunk a faluba. Ha turistáskodni jönnénk egy környékbeli vendégházba, az év legnyugodtabb és legidillibb napjai várnának ránk. Mi azonban ügyfelünk hívására érkezünk, akit a Betyársereg nevű szervezet 3 hónapja zaklat otthonánál. Ennyit az idillről.

2015. április 27.

Gyülekezési jog ostrom alatt

Ma Magyarországon a gyülekezési jog a politikai szabadság egyik utolsó bástyája. A szabadságpárti gyülekezési törvényt nem forgatta fel a kétharmados kormányzat, a rendőrség 2006 óta ügyel arra, hogy kényszerítő eszközöket ne kelljen bevetnie. Ám a szabadság e bástyája is ostrom alatt áll: a törvény megkerülésével alkalmazott korlátozások már nem kivételesnek, hanem mindennaposnak tekinthetők – Ilyen az, amikor közvetlenül a miniszterelnök utasít rendezvények megtiltására [itt és itt], vagy amikor TEK-területlezárás miatt nem lehet tüntetni az adott helyen. Az adminisztratív korlátozások egyik legújabb és legrafináltabb módja az, amikor mások jogainak és szabadságának feltételezett sérelmével előzetes tiltást igazolnak, korlátozzák a tüntetésekre igénybe vehető közterületek körét. Juhász Péterrel, korábbi kollégánkkal, aki ma aktív politikus, éppen ez történt a napokban.

2015. február 3.

Rendőrtempó Magyarországon

A német kancellár budapesti látogatása napján a magyar hatóságok – nem először – durván megsértették a szabad gyülekezéshez való jogunkat. A kancellári vizitet megelőző napon a TEK „rajtaütésszerűen” elrendelte azoknak a területeknek a lezárását is, ahol a törvény szerint demonstrálhattunk volna, a rendőrség pedig ignorálta a jogot azzal, hogy utólagosan tiltotta meg a rendezvény bejelentés szerinti megtartását. 

2014. július 9.

Saját kárán se tanul a rendőri vezetés?

A Pride egy ideje megoldhatatlannak tűnő gyülekezési jogi probléma elé állítja a rendőrséget, ez idén is így volt. Pedig annak ellenére, hogy a gyülekezési törvény elég szűkszavú, a magyar gyülekezési jog, ideértve a törvény bírósági értelmezését, elég jól el is igazítja a jogalkalmazót a nehéz esetek kezelésében. A Pride nem önmagában nehéz eset egyébként. Kétségtelenül megosztja a felvonulás megtartása a szemforgató kereszténydemokratákat, vagy az olyan pojácákat, mint az érpataki polgármester, de ettől az még egy törvényes felvonulás, békés résztvevőkkel. Azok a szélsőjobboldali huligánok azonban, akik évről évre megtámadják, vagy igyekeznek megtámadni a felvonulókat, valóban jogot sértenek.

2013. október 3.

A tétlen állam csapdája

Tavaly augusztusban a Jobbik tüntetést szervezett Devecserbe. A szónokok a romák elleni harcra, a magyarországi cigányság kiirtására buzdítottak. A tüntetés résztvevői ezután megindultak a település romák lakta részei felé, hangosan cigányellenes rigmusokat skandáltak, és végül házakat dobáltak meg kövekkel és üvegekkel. Több ember megsérült. A rendőrség tegnapi határozata szerint, melyet a Magyar Helsinki Bizottságnak juttatott el, nem történt uszítás Devecseren, ezért a nyomozást megszüntette.Fotó: Nagy Lajos/MTI

2013. szeptember 4.

A miheztartás végett... – rendőrségi visszaélés és bírói jogorvoslat

A békés gyülekezéshez való jog alapján a tüntetések résztvevői arra jogosultak, hogy a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozzák. A kormányzat politikájával való egyet nem értés kifejezésének kézenfekvő, ha nem is feltétlenül, minden körülmények között ízléses módja a (mindenkori) miniszterelnök háza előtt demonstrálni. A jogalkalmazó szervek azonban mindezidáig nem biztosították zökkenőmentesen a politikai véleménynyilvánításnak ezt a módját, és úgy tűnik, hogy még a bírósági ítéletek sem elegendőek ahhoz, hogy a hatóságok ne gördítsenek jogellenesen fölösleges akadályokat a demonstrációk szervezőinek útjába. A területlezárásként ismert rendészeti intézkedés, amire a rendőrségről szóló törvény ad lehetőséget személy- és létesítménybiztonsági okból, rendszeresen vezet a gyülekezési jog korlátozásának lehetőségével való visszaéléshez a hatóságok részéről. 2013-ban egyfelől a visszaélések elharapózásának, másfelől pedig a visszaélésekkel szembeni egyre hatékonyabb jogorvoslatnak lehetünk tanúi.

2013. augusztus 13.

A büntetésipar kudarca

Az USA főügyésze bejelentette, hogy a tömeges bebörtönzésen alapuló büntetőpolitika erkölcsi és gazdasági értelemben is megbukott. Sajnos a magyar büntető-igazságszolgáltatás jelenleg éppen abba a hibás irányba indult el, ahonnan az amerikaiak most menekülni próbálnak.

2013. július 23.

„A törvény kapujában”

A Kínában üldözött Fálun Dáfá meditációs technika gyakorlói tüntetni próbáltak a kínai miniszterelnök budapesti látogatása idején, de tüntetésüket a rendőrség betiltotta. A tiltást hiába helyezte hatályon kívül a bíróság, a tüntetést megtartani már nem lehetett. A TASZ segítségével polgári perben próbáltak a magyar bíróságon érvényt szerezni a gyülekezési szabadsághoz fűződő jogaiknak, de a bíró eljárási okokra hivatkozva megtagadta a döntést. 

2012. december 21.

Pályázik rám, nem hagy békén

Hogyan tud a hatóság embere a jogot felhasználva, azzal visszaélve zaklatni valakit? A szabálysértési bírságolás erre kiváló eszköz. Főleg, ha az érintett hátrányos helyzetű, így jogérvényesítési képessége alacsony. Videónk főszereplője egy kis Borsod megyei településen él, ahol 3 éve rászállt a helyi rendőr. A közbenjárásunknak és az illetékes rendőrkapitánynak köszönhetően Csabi rendőr már nem bírságolja alaptalanul, zaklató módon ügyfelünket.

2012. december 12.

Szebb Jövőért: mi nem járőrözünk, mi megfigyelünk

„A lakosság szolgálatában” végzett megfigyelő tevékenység leple alatt etnikai, nemzeti hovatartozás alapján félemlítenek meg gyerekeket, zaklatnak felnőtteket egyenruhások Magyarbánhegyesen. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a rendőrség nem védené meg a helybélieket.

2012. december 4.

Ilyet még az életünkben nem láttunk

A november 22-én, Hatvanban történtekkel kapcsolatban a TASZ az igazság minél teljesebb feltárására és a rendőri bántalmazások sértettjei jogainak érvényesítésére törekszik. Úgy gondoljuk, sem a rendőrség írásos közleménye, sem kiadott videófelvételük nem tartalmazza az események összességét. November 26-án videós stábunkkal a helyszínre utaztunk, hogy érintettek és szemtanúk beszámolóiból próbáljuk rekonstruálni a csütörtök délutánt.

Tovább a múltba