Hiába kértek a választópolgárok mozgóurnát, az urna nem ért el mindenkihez az idei országgyűlési választásokon egyes szavazókörökben. Sajtóértesülések szerint a választások megszervezéséért és lebonyolításáért felelős helyi választási irodák némelyike nem észlelte a mulasztás súlyát: ők a választók „megértését” kérték. Nincs azonban okunk a megértésre: a választójog gyakorlásának biztosítása nem adminisztratív kegy vagy lehetőség, hanem az alapvető jogok biztosításával járó állami kötelezettség.
Önhöz sem jutott el a mozgóurna? Esetleg más adminisztratív hiba miatt nem tudott szavazni? Mintalevelünkkel tegyen panaszt az ombudsmannál!
Miért nem vitték ki a mozgóurnát?
Az urnát és a szavazólapokat minden szavazókörből a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a mozgóurnás szavazást kérelmezőkhöz. Ez az eljárás természetesen csak akkor működhet, ha elég ember áll rendelkezésre, aki a mozgóurnákat el tudja juttatni a választópolgárokhoz. Csakhogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak potenciálisan sok helyre kell kivinnie a mozgóurnát. Ráadásul a bizottságnak számos más feladata is van a mozgóurnák fuvarozásán túl, amelyeket a szavazókörben kell teljesítenie. A bizottság tagjainak jelentős része tehát nem foglalkozhat a mozgóurnák szállításával. A XII. kerületi jegyző pontosan erre hivatkozott: nem volt elég ember a bizottságban, aki a szavazókhoz kivihette volna az urnát, így a szavazás véget ért, mielőtt minden mozgóurnás kérelmező szavazhatott volna.
Ha egy helyre csak egy ember vitte volna ki a mozgóurnát, és akkor kétszer ennyi helyre értek volna el, nem?
A választási eljárásról szóló törvény előírja, hogy a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja legyen jelen a mozgóurnás szavazásnál. Ez a választások tisztaságának egyik biztosítéka: a bizottság két tagja egymást is ellenőrzi, ami azért is hatékony eszköze a csalások megelőzésének, mert a mozgóurnát szállító két tagot sokszor különböző pártok delegálják a bizottságba. Ők tehát a választási eljárásban ellenérdekeltek, vagyis érdekükben áll felfedni, ha a másik csalásra tesz kísérletet, vagy éppen a választópolgár csalása felett próbálna szemet hunyni. Ha csak egy ember kísérné az urnát, az megnövelné a választási csalások kockázatát.
De akkor kinek a felelőssége, hogy nem jutott célba az urna?
A XII. kerületi jegyző szerint azért nem jutott el a kerületben mindenkihez az urna, mert a kis pártok nem delegáltak tagot a szavazatszámláló bizottságba – ezért nem volt elég tagja. Csakhogy a választójog gyakorlásának biztosítása nem a pártok feladata, hanem az államé. Akárcsak bármely más alapjog garantálása, természetesen a választójog gyakorlásának biztosítása is erőforrásokat igényel. Ahogy például a békés gyülekezéshez való jog sokszor nem garantálható rendőri biztosítás nélkül, vagy az információszabadság az közérdekű adatok interneten való igényelhetőségének biztosítása nélkül, ugyanígy a választójog biztosítása is anyagi és emberi erőforrásokat igényel. Ha nincs rendőr, aki biztosítja a tüntetést, egyetlen társadalmi ellenállást kiváltó politikai üzenetért sem lehet tüntetni anélkül, hogy a tüntetők ne kockáztatnák testi épségüket. Ha a közérdekű adatokat nincs, aki digitalizálja, akkor csak úgy férhetünk hozzá közadatokhoz, ha borsos áron megfizetjük, hogy egyes adatokat papíron adnak ki nekünk, vagy netán egy napot töltünk el azzal, hogy magunk bogarásszuk ki őket egy minisztérium irattárának sötétjében. Épp így ha nincs elég ember, aki a mozgóurnát kiviszi, csak akkor tudunk élni választójogunkkal, ha idősen, betegen, elvileg mozgásképtelenül bebicegünk a szavazóhelyiségbe. Van, aki pedig nem is tudna így szavazni, mert fogvatartott. Az alapjogok gyakorlásának garantálása azonban azt a felelősséget rója az államra, hogy garantálja: mindenkinek legyen méltányos lehetősége alapjogai gyakorlására. Ez a felelősség azt is magában foglalja, hogy az államnak kell biztosítania e méltányos lehetőség megteremtéséhez szükséges erőforrásokat.
Ki és mit tehet akkor?
A választási irodák feladata, hogy megszervezzék és lebonyolítsák a választásokat. Ennek megfelelően a választási irodák hatáskörébe tartozik, hogy a szükséges számban kinevezzék a szavazatszámláló bizottságok tagjait és póttagjait. Elsődlegesen tehát a választási irodák felelőssége, hogy biztosítsák a mozgóurnás szavazás lebonyolításához szükséges emberi erőforrásokat. Igaz azonban, hogy nincs könnyű dolguk: a tagokat ki kell nevezni legkésőbb a választásokat megelőző 20. napon, és újabb tagok kinevezésére csak a szavazókörben átjelentkezéssel szavazók számának növekedése esetén van lehetőség. Mozgóurnát viszont még a szavazás napján is lehet kérni, tehát 20 nappal korábban valóban nem mindig egyszerű megbecsülni a mozgóurnával szavazók számát. Ez a legtöbbször viszont inkább csak magyarázza, mintsem felmenti a választási irodák döntését: ha nem tudják, hány tagra lesz szükség, akkor inkább a szükségesnél több, mint kevesebb bizottsági tagot kell kinevezniük.
A jogalkotó felelőssége azonban, hogy a választási eljárás szabályozásában nagyobb rugalmasságot biztosítson a váratlan számú mozgóurna-kérelmek kezelésére. A jelenlegi szabályozás ugyanis a szavazatszámláló bizottság tagjainak és póttagjainak számának túl korai rögzítésével potenciálisan akadályozza a mozgóurnát kérelmezőket választójoguk gyakorlásában. A választási irodáknak törvényes lehetőséget kell teremteni arra, hogy a kérelmek megugrott számára akár a választás napján is további emberi erőforrások alkalmazásával tudjanak reagálni.
Önhöz sem jutott el a mozgóurna? Esetleg más adminisztratív hiba miatt nem tudott szavazni? Mintalevelünkkel tegyen panaszt az ombudsmannál!
Nem lenne egyszerűbb megszüntetni a mozgóurnás szavazást?
Nem az a kérdés, mi lenne egyszerűbb, hanem az, hogy mi garantálja az állampolgárok alkotmányos jogait. Minden állampolgárnak méltányos lehetőséget kell biztosítani alapjogaik gyakorlására. Ennek a lehetőségnek az egyik elégséges, de nem feltétlenül szükséges garanciája a mozgóurnás szavazás. Nem szükséges, mert a mozgásképtelen, fogvatartott, vagy a szavazókörben más okból megjelenni nem tudó állampolgároknak választójoguk gyakorlását más módon is lehetne biztosítani – pl. megfelelő internet-lefedettség és a számítógépes kompetenciák kellően egyenletes eloszlása esetén internetes szavazással. Ha azonban a jogalkotó úgy dönt, hogy mozgóurnás szavazással biztosítja a választójog gyakorlásának méltányos lehetőségét, akkor azt nem szüntetheti meg csak azért, mert a lebonyolítása szervezést és erőforrásokat igényel.
Mráz Attila
Politikai Szabadságjogok Program