választás

2021. október 13.
2021. október 7.
2021. augusztus 23.
2020. április 29.

„Egyenlők és egyenlőbbek” – jelentésünk a 2019-es választásokról

2 választás, 21 hónap, 3 munkatárs, 8 önkéntes, 571 e-mailes és 496 telefonos jogsegély, 18 vidéki képzés, 329 monitorozott választási döntés, 10 ügyben jogi képviselet és végül egy 69 oldalas jelentés. Ez a TASZ Választási Jogi Programjának rövid mérlege a 2019-es választásokhoz kapcsolódóan. A program tanulságai az „Egyenlők és egyenlőbbek” című jelentésünkben olvashatóak.

2020. február 19.
2020. január 17.

Rejtegetik Pintérék az adatokat, amikből kiderülhetne, hogy csaltak-e a választáson

Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.

2019. november 6.

Kiderülhet végre, mekkora tömegeket érinthetnek a visszaélésszerű lakcímbejelentések

Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktívlakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. Bár Kispalád például hét év alatt a két és félszereséreduzzadt, és még jó néhány további esetet feltárt a sajtó az elmúlt években, valójában senkinekfogalma sincs arról, hány embernek létesítettek lakcímet választási visszaélési céllal. Pontos számot sosem fogunk tudni, de a Fővárosi Ítélőtábla friss ítélete óriási lépést jelent a tisztánlátás felé. A Belügyminisztérium illetékes államtitkárságát ugyanis most már jogerős ítélet kötelezi arra, hogy kiadja a TASZ és a PC által igényelt adatokat. Nézzük, miről is van szó!

2019. október 22.

Ezek voltak a legextrémebb jogsértések az önkormányzati választásokon

A szavazást a helyszínen felügyelő polgármesterjelölt, kartondobozból készült “szavazófülke” Budapesten, az utcán megkergetett vidéki képviselőjelöltek, elégetett szavazólapok, és a szavazatvásárlás különböző kreatív formái - összeszedtük a legextrémebb jogsértéseket, amikkel választási forródrótunkat felhívták az önkormányzati választások kapcsán. 

2019. október 18.
2019. október 17.
2019. október 15.

A rendőrség is eszköz lett a választási kampányban?

Míg Pikó András VIII. kerületi kampánystábjához egy olyan fénykép alapján szállt ki a rendőrség, amelyen csak papírok felett görnyedő aktivisták vehetők ki, a Kubatov-listáról készült, jól olvasható képek miatt nem indult nyomozás. A választás napján ellenzéki aktivisták kergetőztek feltehetően választási utaztatást végző csoportokkal, még egy köteg szavazólapnak tűnő csomagot is találtak egy taxiban, a rendőrség mégsem intézkedett. Miért jártak el máshogyan?

2019. október 12.
2019. október 10.

És mi van akkor, ha nyíltan kampányolhat a kormány az önkormányzati választáson?

A demokrácia szempontjából is nagyon fontos döntést hozott a Kúria két héttel ezelőtt, amikor azt állapította meg Karácsony Gergely ügyében, hogy a kormány kampányolhat az önkormányzati választáson a neki kedves jelölt mellett. Ez a döntés kaput nyitott arra, amit azóta láthatunk is: a kormányfő és az Országgyűlés elnöke is nyíltan beszélhet arról, hogy kit, kiket szeretnének polgármestereknek. 

2019. október 7.
2019. október 4.

Hirtelen sok új választó lett a településeden? Így leplezd le a választási csalást!

Tavaly április óta 22 százalékkal nőtt a választásra jogosultak száma Harkányban. Hasonló hírekkel minden választás előtt találkozunk, így az októberi önkormányzati választáson is lehetnek olyan jelöltek, akik abban látják a győzelem garanciáját, hogy őket biztosan támogató választókat jelentkeztetnek be a saját választókerületeikbe. A harkányi példán keresztül megmutatjuk, mit tehet egy választópolgár, ha feltámad benne a gyanú.

2019. október 2.
2019. szeptember 22.

Az Elios után civilek hozták vissza a fényt Gyálra

A Tiborcz-cég beruházása után sötétbe borultak a Pest megyei város utcái, a rossz járdák pedig még egy lapáttal rátettek a balesetveszélyre. Az ott élők közül voltak, akik úgy érezték, hogy tenniük kell, és egy beszélgetés után kiderült, hogy nincsenek egyedül – ebből pedig olyan közösség alakult ki, ami tényező lett a város életében. Vlogsorozatot indítottunk, hogy te is megtudd, mit tehetsz azért, hogy mindannyian jobb városokban és falvakban élhessünk.

2019. szeptember 18.
2019. szeptember 5.
2019. augusztus 12.
2019. május 25.
2019. május 23.

Nyakatekert érveléssel mentette fel a szabálytalanul aláírásokat gyűjtő Fidesz aktivistákat a Kúria

Részletesen beszámoltunk arról az Alkotmánybírósági határozatról, ami a Fidesz hazudós aktivistái ügyében született. Az Alkotmánybíróság visszautalta a Kúria elé az ügyet, és szempontokat adott annak eldöntéshez. Ebből született meg egy nehezen követhető és a kormányzó pártoknak kedvező döntés. Most segítünk abban, hogy ez a döntés közérthető legyen.

2019. május 10.
2019. május 9.

Hazudni alkotmányos jog? Mi a baj az Alkotmánybíróság döntésével az aláírásgyűjtő aktivistákról?

Mi is beszámoltunk arról a választási kifogásról, ami a fideszes aktivisták támogató aláírásgyűjtéséről szól. Az ügy egyszerűnek tűnik, de a választási bizottságok és a bíróságok mégis eltérő döntéseket hoznak. Ebben a blogposztban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi is történik ebben az eljárásban.

2019. április 23.

Öt választási bizottsági döntés, amitől eldobod az agyad!

A választási eljárásban a választási bizottságok döntenek arról, hogy mi számít jogellenesnek.  A választási bizottságok tagjainak többségét a kormánypárt jelölésére választották meg. Ez egészen látványosan meglátszik a döntéseken. Mélységesen cinikus, szakmaiatlan, a logikával ellentétes döntések születtek az elmúlt két hétben. Amikor ezeket mi elolvastuk, a szó szoros értelmében sírtunk, nevettünk és az asztalba vertük a fejünket. Hogy milyen döntések képesek ezeket a reakciókat kiváltani belőlünk? Lássuk!

2019. április 3.

Ha ezeket betartanák, akkor beszélhetnék szabad választásokról

Emlékszel a gyorsan fel- majd eltűnő kamupártokra? Az ellenzéki pártok gyanús számvevőszéki vizsgálatára? Téged is felháborít, hogy egy külföldön élő honfitársunknak egész napos program a szavazás? Elkészült a 2018-as évről szóló választási monitoring jelentésünk. A problémák világosak: 92 ajánlást tettünk az Országgyűlésnek, a választási bizottságoknak, a Nemzeti Választási Irodának és más állami szerveknek. Álljon itt néhány példa, ami igazolja, hogy szükség van a változásra.

2019. április 1.

Te költenél százezer forintot arra, hogy szavazhass májusban?

 Egy tavalyi törvénymódosítás alapján azok a magyar állampolgárok is szavazhatnak az európai parlamenti (EP) képviselők választásán, akiknek nincsen magyarországi lakcímük. Ezzel egy olyan helyzet állt elő, ami miatt nagy hátrányba kerülnek azok, akiknek van ugyan magyarországi lakcímük, de május 26-án külföldön tartózkodnak. Egy bostoni ügyfelünknek például kilenc óra utazást és 110 ezer forintnyi dollárt kellene arra szánnia, hogy szavazhasson az EP választáson. Míg az újonnan szavazati jogot szerzett magyarok kapnak majd egy levélcsomagot, amiben ott lesz az előre kifizetett boríték a szavazat leadásához. Az Alkotmánybíróságot kérjük, hogy semmisítse meg a jogszabályt, ami ezt a durva diszkriminációt lehetővé tette.

2018. december 10.

Miért fontosak neked is az emberi jogok?

December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.

2018. október 25.
2018. június 22.

Vannak, akik tudtak élni választójogukkal, vannak, akik nem

 A 2014-es országgyűlési választások óta azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek nincs magyarországi lakcímük, lehetőségük van levélben leadni a szavazatukat. Kibővült a politikai közösség a határon túli (és a külhoni) magyarokkal, akik beleszólási jogot kaptak a magyar politikai életbe is. De valóban mindannyian élhettek ezen jogukkal, vagy vannak kivételek? Mint idén kiderült, vannak.

2018. május 12.

Fogyatkozó függetlenség, sokasodó aggodalmak a Kúria körül

Több aggasztó jelet is megfigyelhettünk a Kúria körül az elmúlt hetekben. A választási eljárásban hozott egyik döntése miatt a legmagasabb bíróság a politika célkeresztjébe került. Elhangzott olyan állítás is, hogy a Kúria elvett egy mandátumot a Fidesztől. Mindeközben azonban a Kúria egy másik döntésében kifejezetten kedvezményt biztosított a kormány számára. A mérleget megvonva azt látjuk, hogy a Kúria hiába kedvezett a kormánynak a választási időszakban, nem úszta meg a támadásokat.

2018. április 16.

Újraszámlálást? Új választást? Egyiket sem?

Napok óta hangos a sajtó és a közösségi média választópolgárok és politikusok követelésétől, hogy számolják újra a szavazatokat, vagy ismételjék meg a választást egyes szavazókörökben. A választási eljárásról szóló törvény valóban tartalmaz ilyen rendelkezéseket, de azok nem feltétlenül ugyanazt jelentik, amire az azt követelők gondolnak, és nem is feltétlenül azzal az eredménnyel járnak, amit várnak tőle.

2018. április 7.

Ha veled csalnák el a választásokat, járj túl az eszükön: tippek, trükkök

A választások tisztasága mindannyiunknak jár, de nem mindenkinek adatik meg. Polgártársaink az ország számos településén kiszolgáltatottak az uzsorásnak, a közmunkát adó önkormányzatnak, vagy éppen azon múlik, tudnak-e gyermeküknek enni adni, hogy elfogadnak-e minden pénzszerzési lehetőséget. Nincs mindenki abban a helyzetben, hogy visszautasítsa a választást elcsalókkal való együttműködést akkor sem, ha ez morális meggyőződésével ellentétes – és akkor sem, ha maga szeretne élni szavazatával. Most olyan polgártársainknak aduk tanácsokat, akik hasonlóan szorult helyzetükben sem szeretnének valaki más akaratának puszta eszközévé válni a választáson. Végigveszünk néhány jellemző csalási formát, és megnézzük, ha belekeveredtél, hogy tudsz minél biztonságosabban kikeveredni belőle.

2018. április 6.

A fogyatékossággal élőknek kell a választójog!

A választáson való részvétel arról is üzen, hogy ki szólhat bele egy ország jövőjének alakításába, ki tartozik egy politikai közösséghez. Az afroamerikai emberek által kivívott  jog és a nőjogi mozgalom eredményei után sokan az utolsó választójogi mozgalomként tekintenek a fogyatékossággal élő emberek szavazati jogának elérésére. Magyarországon 2014-ben 46 583, 2016-ban pedig 49 2016 gondnokság alatt álló személy volt kizárva a választójogból. Ferenc egy volt közülük.

2018. április 5.
2018. március 13.
2018. március 6.
2018. február 22.

Választás van, tisztességes eljárás nincs

Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek  egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.

2018. február 19.
2018. január 29.

Az Állami Számvevőszék három legnagyobb hazugsága

Közelmúltban kiadott állásfoglalásunkra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenzéki pártokat ért szankcióról egy állami szervhez szokatlanul heves reakció érkezett az ÁSZ-tól. Közleményük azonban nem csak hevessége miatt sikerült emlékezetesre, hanem amiatt is, hogy minden bekezdésére jut egy olykor kérdésnek álcázott, könnyen megcáfolható  ̶á̶l̶l̶í̶t̶á̶s̶ hazugság.

2016. április 21.

AB: aki jobban kötődik a hazához, küzdjön jobban a választójogáért!

A TASZ Angliában élő ügyfele még az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása előtt fél évvel fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a választási eljárás kizárta őt a levélben szavazásból – más, külföldön tartózkodó magyar állampolgárokkal ellentétben. A szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok ugyanis személyesen szavazhatnak csak, míg a Magyarországon akár soha nem járt, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik levélben is leadhatják szavazatukat az országgyűlési választásokon. Az Alkotmánybíróság két és fél év után döntött: a testület szerint nincs ebben semmi diszkriminatív.

2015. október 19.

Levélben szavazás diszkrimináció-mentesen, de garanciák nélkül

Kanada 2015. október 19-én választ. Választanak a külföldön tartózkodó kanadaiak is: akárcsak a magyarországi választások idején külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a magyar országgyűlési választásokon, az épp otthonuktól távol lévő kanadaiak is élhetnek választójogukkal a szövetségi választásokon. De kinek egyszerűbb szavazni: a Torontóban élő magyarnak, vagy a Budapesten nyaraló kanadainak? A levélben szavazásnak a magyar szabályozásnál engedékenyebb vagy szigorúbb a kanadai szabályozása? Jelenthet-e a levélszavazás kanadai szabályozása alternatívát a jogsértő magyar választási eljárás helyett? És mit tanulhatunk a külföldön való szavazásra való jogosultságról a kanadai vitákból? Blogposztunkból mindez kiderül.

2015. április 5.

Miért nem baj, ha a választókerületek a kormánypártnak kedveznek?

Mi a baj a kormánytöbbségnek kedvező felosztású választókerületekkel? Egy népszerű infografika kapcsán kétrészes blogsorozatunk első részében elmondjuk, miért nem az a baj velük, hogy a kormánytöbbségnek kedveznek, és miért nem sértik a választójog egyenlőségét. A második részből pedig megtudhatod, mi velük valójában a baj.Miért érdekes, hogyan osztják be a választókerületeket?Az utóbbi hetekben bejárta az internetet Steven Nass infografikája, amely bemutatja, miért is fontos a választókerületek kialakítása egy olyan választási rendszerben, ahol a képviselőket választókerületenként választják meg. Attól függően, hogy a különböző pártpreferenciájú szavazók melyik választókerületbe kerülnek, más és más lehet a választás eredménye: ugyanazok a szavazatok egy adott kerületbeosztás mellett az egyik, míg más kerületbeosztás mellett egy másik párt képviselőjének győzelméhez vezetnek: 

2015. március 5.

Választójogi reform a tárgyalótermekben?

Súlyos jogsértés, hogy a fogyatékos személyeket a gondnoksági eljárásokban a bíróságok megfoszthatják választójoguktól. Az adatok azt mutatják, hogy a bíróságok egyre ritkábban élnek e jogukkal. 2012-2013-ban közel tízezer ember kapta vissza választójogát. Mintegy 40 ezren ugyanakkor továbbra sem szavazhatnak. 

2015. január 30.

No Vona, no cry

Nagy Róbert Gyöngyösön, Vona Gábor szülővárosában él. Az országgyűlési választások idején gondolt egyet, és a saját eszközeivel ő is beszállt a kampányba: arra bíztatta a polgárokat, hogy a szélsőjobboldali párt, a Jobbik ellen szavazzanak.

2014. május 23.

A nagykutyákra is érdemes

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, miért érdemes elmenned szavazni az EP-választásokon, ha kisebb pártokkal szimpatizálsz. Ebben a részben azt mutatjuk meg, miért érdemes akkor is elmenned szavazni, ha a nagyobb, népszerűbb pártok valamelyike felel meg legjobban nézeteidnek, érdekeidnek.

2014. május 22.

„A részvétel a lényeg” – de tényleg!

 „A részvétel a fontos, nem a győzelem.” Na persze. Ezt mondta Piri néni is, amikor elküldte a mutáló fiúkat a kerületi kórusversenyre, vagy a sorozatban három palacsintát a plafonra dobó lányokat az iskolai főzőversenyre. Ez a mondat általában azt jelenti: ne koncentrálj annyira a győzelemre, mert bár fontos, úgysincs esélyed. Most mégis arról próbálunk meggyőzni, hogy az EP-képviselők választásán igaz: nem a győzelem a lényeg, hanem a részvétel. Vagyis az, hogy a pártok hatékonyan részt tudjanak venni az Európai Parlament munkájában. Ebből pedig az következik, hogy a kisebb pártokra is lehet értelme szavaznod, ha az ő programjuk szimpatikus Neked: a Te részvételed is számít.

2014. május 15.

Mítoszok a máshol szavazásról

Mit jelent az „átjelentkezés”? Honnan hová tudsz átjelentkezni? És mi a különbség a „bejelentkezés” és az „átjelentkezés” között? Hová lehet „átjelentkezni”, és mikor kell más kérelmet kitölteni, ha nem a lakóhelyednél szavaznál? Félreértéseket oszlatunk el, és megmutatjuk, milyen kérelmet kell kitöltened ahhoz, hogy pont ott szavazhass, ahol Te szeretnél!

2014. április 23.

Nem lehetőség, kötelesség!

Hiába kértek a választópolgárok mozgóurnát, az urna nem ért el mindenkihez az idei országgyűlési választásokon egyes szavazókörökben. Sajtóértesülések szerint a választások megszervezéséért és lebonyolításáért felelős helyi választási irodák némelyike nem észlelte a mulasztás súlyát: ők a választók „megértését” kérték. Nincs azonban okunk a megértésre: a választójog gyakorlásának biztosítása nem adminisztratív kegy vagy lehetőség, hanem az alapvető jogok biztosításával járó állami kötelezettség.

2014. április 3.

Mindenkiből lehet igazi

Sajnos a magánéletben nem igaz – de a politikában sokszor igen. Blogsorozatunk zárórészében kiderül: azért is érdemes szavaznod, mert szavazatoddal is alakíthatod a politikai kínálatot. Sokszor megéri kompromisszumot kötni épp azért, mert ezzel hozzájárulsz, hogy később kevesebb kompromisszumot kívánó erőkre szavazhass. Azt is elmondjuk, miért nem érdemes bojkottálnod a választásokat.

Tovább a múltba