választójog
Takarékosság vagy politikai és jogi káosz – milyen következményei lehetnek a következő választások összevonásának?
A kormánypártok javaslatára 2024-től az európai parlamenti és önkormányzati választásokat egy napon tartanák, ezzel megszűnne az októberi, külön időpontban tartott önkormányzati választás. De mi a baj ezzel?
Hogyan lehetsz aktív a kampányidőszakban?
A kampányidőszakban aktív állampolgárként számos lehetőséged van arra, hogy megismerd a politikusokat, számonkérd őket eddigi ígéretekről, jövőbeli terveikről, vagy segíts az ismerőseidnek abban, hogy ők is kivegyék a részüket a közügyek gyakorlásából.
Három fontos kérdés és válasz a népszavazásról
Idén először az országgyűlési képviselő-választással azonos napon népszavazást is tartanak Magyarországon. A közös eljárással kapcsolatban sok kérdés érkezik jogsegélyszolgálatunkhoz, összeszedtük ezek közül a leggyakrabban előfordulókat.
Akaratod ellenére is regisztrálhatnak külföldi szavazóként - íme a legbizarrabb választási visszaélések
Bármilyen furcsák, ezek a visszaélések akár veled is megtörténhetnek. Segítünk, hogyan derítsd ki, ha meg akarnak fosztani a szavazati jogodtól, hogy semmiképp ne kerülj ilyen helyzetbe!
Elindult a 444! és a TASZ közös választási oldala!
A valasztasz.444.hu-n minden, a választással kapcsolatos fontos információt és határidőt megtalálsz!
Nem csak előválasztóknak nyújt hasznos tudást a VálaszTASZ
VálaszTASZ honlapunk az előválasztás iránt érdeklődő, és az abban részt venni nem kívánó, más pártokat és jelölteket támogató választópolgároknak egyaránt kínál tudást és eszközöket a közéleti részvételre.
„Egyenlők és egyenlőbbek” – jelentésünk a 2019-es választásokról
2 választás, 21 hónap, 3 munkatárs, 8 önkéntes, 571 e-mailes és 496 telefonos jogsegély, 18 vidéki képzés, 329 monitorozott választási döntés, 10 ügyben jogi képviselet és végül egy 69 oldalas jelentés. Ez a TASZ Választási Jogi Programjának rövid mérlege a 2019-es választásokhoz kapcsolódóan. A program tanulságai az „Egyenlők és egyenlőbbek” című jelentésünkben olvashatóak.
Az Alkotmánybíróság eldöntötte: választó és választó között van különbség
Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.
Külföldön élsz és nem szavazhattál az EP választáson? Kiderítettük, miért!
Korábban már megírtuk, hogy többen fordultak a választási jogsegély-szolgálatunkhoz azzal, hogy hiába kérték a felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, mégsem tudták leadni a szavazatukat az európai parlamenti választáson. Két szálon is elindultunk, hogy ez többé ne ismétlődhessen meg!
Ha ezeket betartanák, akkor beszélhetnék szabad választásokról
Emlékszel a gyorsan fel- majd eltűnő kamupártokra? Az ellenzéki pártok gyanús számvevőszéki vizsgálatára? Téged is felháborít, hogy egy külföldön élő honfitársunknak egész napos program a szavazás? Elkészült a 2018-as évről szóló választási monitoring jelentésünk. A problémák világosak: 92 ajánlást tettünk az Országgyűlésnek, a választási bizottságoknak, a Nemzeti Választási Irodának és más állami szerveknek. Álljon itt néhány példa, ami igazolja, hogy szükség van a változásra.
Te költenél százezer forintot arra, hogy szavazhass májusban?
Egy tavalyi törvénymódosítás alapján azok a magyar állampolgárok is szavazhatnak az európai parlamenti (EP) képviselők választásán, akiknek nincsen magyarországi lakcímük. Ezzel egy olyan helyzet állt elő, ami miatt nagy hátrányba kerülnek azok, akiknek van ugyan magyarországi lakcímük, de május 26-án külföldön tartózkodnak. Egy bostoni ügyfelünknek például kilenc óra utazást és 110 ezer forintnyi dollárt kellene arra szánnia, hogy szavazhasson az EP választáson. Míg az újonnan szavazati jogot szerzett magyarok kapnak majd egy levélcsomagot, amiben ott lesz az előre kifizetett boríték a szavazat leadásához. Az Alkotmánybíróságot kérjük, hogy semmisítse meg a jogszabályt, ami ezt a durva diszkriminációt lehetővé tette.
Vannak, akik tudtak élni választójogukkal, vannak, akik nem
A 2014-es országgyűlési választások óta azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek nincs magyarországi lakcímük, lehetőségük van levélben leadni a szavazatukat. Kibővült a politikai közösség a határon túli (és a külhoni) magyarokkal, akik beleszólási jogot kaptak a magyar politikai életbe is. De valóban mindannyian élhettek ezen jogukkal, vagy vannak kivételek? Mint idén kiderült, vannak.
A fogyatékossággal élőknek kell a választójog!
A választáson való részvétel arról is üzen, hogy ki szólhat bele egy ország jövőjének alakításába, ki tartozik egy politikai közösséghez. Az afroamerikai emberek által kivívott jog és a nőjogi mozgalom eredményei után sokan az utolsó választójogi mozgalomként tekintenek a fogyatékossággal élő emberek szavazati jogának elérésére. Magyarországon 2014-ben 46 583, 2016-ban pedig 49 2016 gondnokság alatt álló személy volt kizárva a választójogból. Ferenc egy volt közülük.