Hétfő este hat órakor a Parlament elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, ami alapján az, akit 6 hónapon belül kétszer azon kapnak, hogy életvitelszerűen az utcán tartózkodik, 150.000 forintig terjedő pénzbírságra vagy akár elzárásra is büntethető. A javaslatot annak ellenére szavazta meg 293 választott országgyűlési képviselő, hogy rengetegen tiltakoztak ellene, változatos formában.
Az utcai hajléktalan emberek puszta létét kriminalizáló intézkedéssorozat körülbelül egy éve, az építési törvény módosításával kezdődött. A TASZ tiltakozott ez ellen, részt vettünk bizottsági üléseken, akkor is amikor nem szavazták meg azt, hogy hozzá szólhassunk, indítottunk levélküldő akciókat (most itt buzdítunk levélküldésre), csináltunk filmet, írtunk nyílt levelet, cikkeket (1, 2), blog bejegyzéseket (1, 2, 3).
Számos szervezet és magánember is tiltakozott az ellen, hogy a társadalom egyes tagjait puszta létükért, szerencsétlen élethelyzetükért büntetni lehessen. Az összes aktivitást lehetetlen felsorolni, bár ebben az írásban kísérletet tett rá Misetics Bálint, A Város Mindenkié aktivistája. A tiltakozások végső pontja az volt, amikor 28 aktivista beült Dr. Kocsis Máté irodájába, aki fellépéseivel, kezdeményezéseivel és új, hajléktalanügyi referensi pozíciójával az alkotmányosan és emberileg is elfogadhatatlan lépések szimbólumává vált. Az aktivistákat, akik végig csendben, transzparenseket tartva ültek az irodában rendőrök vitték el. Ez történt pénteken, hétfőn pedig megszavazták a hajléktalan emberek elzárását lehetővé tevő javaslatot.
Bár a törvénymódosítás elfogadása nem jelenti azt, hogy abba belenyugodnánk és még mindig maradtak eszközeink a kérdéses önkormányzati rendeletek és a szabálysértési törvény hazai és nemzetközi fórumon való megtámadására, mégis úgy érezzük, hogy egy kritikus ponthoz értünk. Kritikus ez a pont, akkor is, ha majd politikusaink azzal érvelnek, hogy csak akkor lehet majd valakit súlyos pénzbírsággal sújtani vagy akár bezárni, ha az adott város biztosítja a hajléktalan ellátást. Ennek értelmezésébe most nem is mennénk bele, hiszen már maga a lehetőség is elfogadhatatlan számunkra, hogy valakit érdemi szociális segítség nélkül szegénysége, lecsúszottsága miatt még kilátástalanabb helyzetbe sodor az a társadalom, aminek elvileg mindenkivel egyenlő tagja. A felelős döntések meghozatalára megválasztott képviselők most mindannyiunk számára sötétebb jövő irányába tettek egy lépést.
