A kormánypártok javaslatára 2024-től az európai parlamenti és önkormányzati választásokat egy napon tartanák, ezzel megszűnne az októberi, külön időpontban tartott önkormányzati választás. De mi a baj ezzel?
Választás előtt különösen jól jön, ha visszanézhető, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a korábbi ügyekben. A penci ülésteremben viszont nem látták szívesen a kamerát és azt is korlátozni akarták, hogy egy helyi polgár meddig teheti közzé az ülésekről készült saját felvételeit.
Épp az államnak lenne dolga azzal, hogy az önkormányzatok el tudják látni a védekezéssel összefüggő feladataikat. Az önkormányzatok kivéreztetésének nem pártok, hanem a választók látják kárát.
A koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva egymaga fogadta el a város költségvetését Komló és Szekszárd polgármestere, átnyúlva a velük egyet nem értő képviselők feje fölött. A hírek szerint a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a települési vezetőknek a kormány irányítása szerint kell eljárniuk. Mit mond a szabályozás, és mi következik ebből a mindennapi életre nézve?
A közintézmények vezetőinek kiválasztása olyan ügy, ami mindannyiunkra tartozik. Tavaly mégis úgy gondolta az egri önkormányzat, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy milyen képzettség vagy tapasztalat alapján nevezték ki az egri vármúzeum új igazgatóját. Mégsem titkolózhatnak tovább: megnyertük a pert, amelyben újságíró ügyfelünk az igazgató pályázatát akarta megismerni.
Elzárhatja-e az önkormányzat szerződéseit, gazdasági kimutatásait a polgármesteri hivatal a képviselőtestület tagjai elől? Szerintünk nem, hiszen a képviselőtestület maga az önkormányzat. Olyan ez, mintha egy cég irodavezetője azt mondaná az igazgatótanács tagjainak, hogy nem ismerhetik meg az előző év nyereségéről szóló iratokat. Üllőn azonban mégis ez történt. A Kormányhivatalhoz fordultunk, hogy megszűnjön a törvénytelen gyakorlat.
Fanni évek óta egy kertvárosi házban él családjával. Egyik napról a másikra a békés és csendes környéken munkagépek jelentek meg, és több, nagy társasházat is építeni kezdtek, ami amellett, hogy a kilátást is tönkretette, a mélyépítések miatt statikai problémákhoz is vezetett. Fanni szerette volna elérni önkormányzati képviselőjét, hogy meggyőzze, tegyen meg mindent a városrész megóvásáért. Nem hitte volna, hogy milyen akadályokba ütközik majd.
“Tessék betartani a közösségi együttélés szabályait! ” - mondja egyre több magyarországi önkormányzat, és fogad el erről rendeleteket. De mit is jelent az, hogy “közösségi együttélés alapvető szabálya”?
Egyszerre van jelen a hála és elégtétel érzése, valamint az ítélethirdetés által felidézett sok fájdalom és megaláztatás.
Kesznyéten községben Kiss Gyulának, a helyi képviselő-testület tagjának felfüggesztették a tiszteletdíja kifizetését egy első ránézésre személyre szabottnak tűnő új önkormányzati rendelettel, de ügyfelünk meg volt róla győződve, hogy ez jogszerűtlenül történt. Azt sem lehet kizárni, hogy az önkormányzat így próbálta “jobb belátásra” bírni a képviselőt, akinek véleménye sokszor eltért a többségétől. Végül ügyfelünknek lett igaza, és közösen elértük, hogy visszakapja az elmaradt tiszteletdíjat.
Ügyfelünket, egy helyi bloggert két kritikus posztja miatt perelte be a bicskei önkormányzat összesen egy millió forint kártérítésre. Az önkormányzat szerint a posztok sértették a város jó hírnevét. A bíróság most megállápította, hogy erről nem volt szó, a blogger csak elmondta a véleményét a város két intézkedéséről. Ez sem bántó, sem sértő nem volt, így pedig a kritikus megjegyzéseket egy önkormányzatnak tűrnie kell.
Ügyfelünk, Sándor István számtalanszor kapott arra ígéretet, hogy Miskolc város önkormányzata fel fogja újítani az utcát, ahol lakik. Választások jöttek, önkormányzati képviselők mentek, de az ígéretek csak nem teljesültek. Mit tehet ilyenkor az egyszeri állampolgár?
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság december 8-án kihirdetett jogerős ítélete szerint Tiszavasvári jobbikos önkormányzata megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor 2016-ban lepaktált a Becsület Légiójával és támogatta, hogy telepbejárásokkal zaklassák az ott lakókat.
Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.
Somogyi Mária még 2014-ben kritizálta a tatai önkormányzatot ingatlanok eladása miatt egy Facebook bejegyzés megosztásával. Az önkormányzat jó hírneve megsértése miatt pert indított ellene, amit ügyfelünk elvesztett. Az Alkotmánybíróságtól vártuk, hogy megvédje a szólásszabadságot, de reményeink alaptalanok voltak: az AB el sem bírálta a panaszunkat.
Egyre többször tapasztaljuk, hogy a bíróságok úgy mondanak ítéletet közpénz-költések eltitkolhatóságáról, hogy nem is ismerik meg azokat az adatokat, amelyek titkosításáról döntenek. Arról, hogy a titkosítás megalapozott-e, nem lehet „vakon” dönteni, ahhoz muszáj megismerni az eltitkolni kívánt adatokat.
Évek óta jól követhető az az országos szintű szegényellenes szociálpolitika, melynek következményeként ma Magyarországon egyre mélyebb a szegénység, egyre szélesebbre nyílik az olló, és egyre súlyosabb a társadalmi leszakadás. A leszakadás okai messze túlmutatnak a gazdasági világválság szomorú következményein, ebben a kormányzat és egyes helyi önkormányzatok is aktívan is szerepet vállalnak szegényellenes intézkedéseikkel.
Az Alkotmánybíróság fittyet hány a jogbiztonságra és felrúgta eddigi gyakorlatát! A testület alapvető jogállami követelményekkel szembemenő határozatot hozott: mostantól a helyi önkormányzatok jogalkotásának korlátait már nem a jogbiztonság követelménye határozza meg. Vagyis: az Alkotmánybíróság önkényes és szakmaiatlan határozatával bebetonozta az önkormányzati önkényt.
A 2012-es önkormányzati törvény szabad kezet adott a helyi képviselő testületeknek, hogy egyes cselekedeteket jogellenesnek, bírságolhatónak nyilvánítsanakUgyanabban az évben az Alkotmánybíróság jogi garanciák hiánya miatt megsemmisítette az említett felhatalmazó rendelkezéstEgy nagyon szegény családot az akkor még hatályos helyi rendelet alapján összesen 350.000 Ft összegű bírsággal sújtott a putnoki önkormányzat. A jogilag teljesen azonos ügyek ugyanazon a bíróságon két különböző bíróhoz kerültek.A két bíró egyike az AB-hoz fordult, és kérte az önkormányzati rendelet alkalmazásának megtiltását, amit az AB meg is tett. A másik bíró által elbírált határozat ügyében csak majd’ három év alatt sikerült jogerősen kimondatnunk, hogy az ügyfelünkre kiszabott bírság jogellenes volt.Az utóbb alkotmányellenesnek nyilvánított szabály alapján azonban a jogi segítség nélkül maradt, megbírságolt emberek tömegei maradhattak jogorvoslat nélkül.Az egyedi ügyben elért sikert beárnyékolja az is, hogy az Alkotmánybíróság lassan két éve ül az önkormányzati törvény egy másik, kísértetiesen hasonló felhatalmazó rendelkezésén, amely alkotmányellenességének megállapítását az ombudsman még 2013-ban indítványozta.
Az ombudsman 2014 áprilisában fordult a Kúriához, és kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlés rendelete azon rendelkezéseinek a megsemmisítését, amelyek hajléktalanmentes övezetté nyilvánították Budapest nagyobbik részét anélkül, hogy annak indokait jól körülírhatóan megfogalmazták volna. A Kúria döntött, ám sajnálatosan nem állt ki eléggé a hajléktalan emberek jogai védelme érdekében.
Kedden írtuk meg, hogy a NEKI-vel közösen az alapvető jogok biztosához fordultunk arra kérve őt, hogy vizsgálja meg a miskolci “jóléti razziák” néven elhíresült hatósági ellenőrzési gyakorlatot, mert az szerintünk több alapjogot is sért. Mind a Miskolci Önkormányzat, mind pedig a helyi Rendészet sietve reagált a sajtóban, azonban egymásnak ellentmondó érvekkel próbálják igazolni, hogy miért vegzálják a szegregátumokban élő embereket.
Újabb kedves gesztust tett a Kormány a hajléktalan emberek felé; íme a börtönszálló.
Október 15-én lépett hatályba a Szabálysértési törvény módosítása, amely ismételten lehetővé teszi az utcán alvás, vagy ha jobban tetszik, az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megszegése esetén az otthontalan emberek megbüntetését a kijelölt területeken. Az illetékesek máris akcióba lendültek.
Járási szintre került az évtizedeken át rendelkezésre álló települési közhatalmi szankciórendszer. Az önkormányzati szabálysértési jogalkotás és jogalkalmazás megszűnése élesen rámutatott az állami kényszer iránti növekvő igényre, a társadalmat destabilizáló folyamatokkal (elszegényedés, területi lejtő, tömeges méretű egzisztenciális veszély) szembeni megkapaszkodás szülte „erő utáni vágyra”. Az új önkormányzati törvény új minőségű közrendvédelmi erőszakpotenciált adott az egyébként jelentősen megkurtított kompetenciájú önkormányzatoknak.A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához, betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja a fenti kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit – írja a törvényalkotó az új önkormányzati törvény alaprendelkezései között.Az önkormányzati törvény feladat- és hatáskör jegyzékét tartalmazó II. fejezet egyetlen speciális, ún. ágazati feladatkört nevesít önálló címben is, a helyi közbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. Ennek az alapját a szintén tavaly hatályba léptetett törvény biztosította, lehetővé vált, hogy az önkormányzatok rendészeti szervei mielőbb elkezdhessék működésüket: önkormányzati természetvédelmi őrök, a közterület-felügyelők, a mezőőrök, erdészeti szakszemélyzet, halászati őrök, önkormányzati segédfelügyelők helyezkedtek harci készültségbe.Az új önkormányzati törvény szakaszos hatályléptetési gépezetébe pedig betárazták az új szabálysértési törvény hatálybelépésével (egyben az önkormányzati szabálysértési jogkör megszűnésével) egyidejűleg hatályba lépő alábbi rendelkezést. A rendelkezés ideológiai, populista töltetét a kirívó, a tiltott, a közösségellenes jelzők tobzódása mutatja: „143. § (…) (4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg: e) a kirívóan közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait;”.Tényállások dzsungeleA felhatalmazás alapján, 2012. április 15-e után villámgyorsan sarjadtak a különféle helyi statútumok, ami jórészt persze a korábbi önkormányzati szabálysértési tényállások beemelését, rendeletbe foglalását jelentette. Ez jelentős jogbiztonsági kockázatot hordozott magában, mert azzal, hogy a rendeletalkotók nagy számban mulasztották el az új szabálysértési törvény tényállásaival való egybevetést, azt érték el, hogy a szabálysértési kódexbe ütköző helyi tényállások törvényességi „gyomlálása” a kormányhivatalok fő törvényességi felügyeleti feladatává vált. A „kirívó közösségellenesség” természetesen erős ideológiai térben lelt termékeny talajra, mint pl. Érpatakon, ahol ilyen és ehhez hasonló, hátborzongató tényállásokat szökkentett szárba: „drogfogyasztás támogatásával kapcsolatos nézetek propagálása”, „szexuális devianciák reklámozása”, „nemzeti öntudatot és a nemzeti összetartozást aláásó és negligáló, veszélyeztető kozmopolita világnézetek hirdetése”, és a szerző kedvence: „a köztisztviselőkbe és közfeladatot ellátó személyekbe vetett arcátlan bizalom- és tekintélyrombolás”.A törvényi felhatalmazás zavaros, hazug szimbolikája megtette a hatását, „furcsa tilalmakkal lett tele az ország” – ahogy az Index írta:„Néhány magyar önkormányzat egészen abszurd módon próbálja szabályozni polgárainak viselkedését. Csörögön például büntetés terhe mellett tilos köztéren labdázni. Még rosszabbul járhat, aki 14 évesnél idősebb, és vesztére Hódmezővásárhelyen hintázna vagy csúszdázna, ott ugyanis ez szigorúan tilos. Annak se könnyű, aki valamilyen tárgyat akarna elhelyezni Vásárhelyen egy köztéri szobor közelében, ha azt ugyanis „oda nem illő tárgynak" minősítik, jön a büntetés. Ózdon a helyi törvény teljes szigora csap le arra, aki a temetőben kispadot ácsolna a családi sírhant elé. Nem Csörögön lesz az új Ozora, az biztos, a településen ugyanis kifejezetten tilos bódult állapotban a földre feküdni. Solymárról menekülnek az öreg nénik, közterületen ugyanis nem szabad gazdátlan állatot etetni, bezzeg ha az állatnak van tulajdonosa, addig tömhetjük a főtéren, míg a kedvünk tartja.” A régi-új tényállások bizarr dzsungelében a hatóságok otthonosan mozognak, és Putnokon augusztusban a jegyző egy háztartásban élő öt családtagra összesen már 350.000,- Ft összegű bírságot szabott ki négy rendbeli lakcímbejelentés elmulasztása (4X50 e Ft), és egy ún. „tiszta udvar rendes ház” tényállás miatt. (Utóbbi 150.000 Ft – ez a közigazgatási bírságok tényleges életfogytiglanja). Tegyük hozzá, igazolni tudjuk a család arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lakcímbejelentés rendben megtörténjen. A közigazgatási bírságok rendes fellebbezése kizárt, ami ellentmond az önkormányzati hatósági ügyek jogorvoslati logikájának, idegen elem a rendszerben és jelentősen szűkíti a jogorvoslathoz való alapjogot. A határozat ellen a távoli megyei bíróságon lehet benyújtani keresetet, tízszeres illetékkel. A putnoki „közösségellenes rendelet” bírsággal sújtja a lakcímrendelet be nem tartását, ilyen rendeletet az önkormányzat viszont nem alkothat. Tilos neki, mert a lakcím létesítését törvény szabályozza országosan, egységesen; nincsenek, nem lehetnek helyi sajátosságok, önkormányzati párhuzamos rendelkezések, azok az utolsó vesszőig alkotmányellenesek.Ellentmondásos ítéletekA bírságok ellen benyújtott kereseteink alapja, függetlenül a később megsemmisített - közösségellenes magatartások statuálására felhatalmazó - törvényi rendelkezéstől, az volt tehát, hogy a rendelet alaptörvény-ellenes, következésképpen a bírónak a polgári eljárás vonatkozó szabálya alapján fel kell függesztenie a pert és a Kúriához/Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. Három keresetet adtunk be, ebből kettő ugyanahhoz a bíróhoz került, egy pedig egy másikhoz. Az előbbiekben a bíró majdnem megértette az önkormányzati rendelet alkotmányellenességének kulcsmomentumát: azt, hogy törvény által szabályozott tárgykörben önkormányzat nem alkothat rendeletet, de aztán megtorpant, és azt mondja végzésében, hogy a felhatalmazó törvényi rendelkezés megsemmisítése miatt hatályon kívül helyezett rendelkezések perben való alkalmazhatósága miatt fordul az AB-hoz. A harmadik ügyben a bíró semmit sem ért, és hatályában fenntartja az ítéletet, mondván, a rendelet szövege egyezik a törvény szövegével, tehát a bírságot kiszabó határozat alapos. Annak a rendeletnek a szövege tehát, amely rendeletet nem szabad megalkotni, hiszen van törvény, amely nem ad felhatalmazást helyi rendelet alkotására. Összegezve: egy háztartás, egy nap, három bírság, amelyekből egyet a bíróság helybenhagyott, két esetben az AB-hez fordult – teljesen azonos tényállások mellett. Nem mondható megnyugtatónak a jogbiztonság. Az önkormányzati rendszabályok alkotmányossági deficitjén nem segít az, hogy az AB 2012. novemberben megsemmisítette a kirívó, közösségellenes, tiltott magatartásokat, hiszen a leleményes törvényalkotó idejekorán megalkotta az együttélés szabályainak a megszegését, valamint a közösségi feladatok teljesítéséhez való hozzájárulás rendjét szabályozó törvényi kereteket (utóbbiak miatt nemrégiben kértük az ombudsmant, hogy szintén forduljon az AB-hoz).Attól tartunk, hogy a jogbiztonság alacsony szintje idült állapottá válik.
Hamarosan megszavazhatja az országgyűlés a kormány törvénymódosító javaslatát, amely kizárná a közmunkából azokat, akiknek lóg a gyermekük az iskolából vagy akik nem tartják tisztán az udvarukat.
Hogyan próbálják kijátszani az önkormányzatok az Alkotmánybíróság határozatát. Zord valóság az utcán. Az Alkotmánybíróság 2012. novemberi határozatával megsemmisítette a közterület életvitelszerű használatát büntetni rendelő jogszabályt, valamint azt a rendelkezést, mely lehetővé tette, hogy az önkormányzatok a kirívóan közösségellenes magatartásokat maguk határozzák meg és szankcionálják.A miniszterelnök nem sokkal az AB határozata után a Kossuth Rádióban a következőket nyilatkozta:"Az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, ezt a döntést én tiszteletben tartom, de életszerűtlennek is látom, egyúttal ki kell mondani olyan alkotmányos elveket, akár az alkotmányban, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, hogy márpedig az ő közterületeiken nem élhetnek életvitelszerűen hajléktalanok." A kormányfő elmondta azt is: az állam az elmúlt időszakban képessé vált annyi menedékhely fenntartására, mint amennyi ember fedél nélkül él ma Magyarországon.
Tanácstalan hangvételű emailben fordult hozzánk egy érintett, aki polgári védelmi kötelezettségre vonatkozó határozatot kapott. A dokumentumon a VI. kerületi polgármester aláírása szerepelt. Mivel nagyon valószínű, hogy nem ő egyedül kapott mostanában ilyen levelet, a további ijedelmek elkerülése érdekében összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót a határozat értelmezéséhez. Kérdések és válaszok.
Fogadják meg jó tanácsunkat, ha önkormányzati pénzek sorsára kíváncsiak, kérdezzenek a polgármestertől és a polgármesteri hivataltól is! A hivatalos szervek ugyan megpróbáltak kibújni a felelősség alól, de a bíróság előtt már nem jártak sikerrel: első fokon pert nyertünk az érpataki önkormányzattal szemben.
Nem szép dolog letépni egy védett virágot, szemetelni a közterületen, tilosban parkolni vagy engedély nélkül horgászni, tüzelőt gyűjteni az erdőben. A bilincselés, motozás, szolgálati kutyák bevetése azonban eltúlzott reakció a kormány részéről. A Pintér Sándor által bevezetni kívánt módosításokkal növekedhet a hatalmi visszaélések száma.
A guberálást és a néma koldulást szabálysértéssé nyilvánító rendeletek hatályukat vesztik, de nem azért, mert a döntéshozók jobb belátásra tértek.A szegénység leginkább szembetűnő jeleinek, mint a guberálás, a koldulás vagy éppen az utcán alvás, szankcionálása sérti az emberi méltóságot, ráadásul képmutató is. A Társaság a Szabadságjogékért, a TASZ által korábban alkotmánybírósági beadványban támadott önkormányzati rendeletek, amelyek a guberálás és az ún. néma koldulást büntetik, május 31-ig hatályukat vesztik. Sajnos, nem azért, mert a döntéshozók belátták volna tévedésüket.
Hétfő este hat órakor a Parlament elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, ami alapján az, akit 6 hónapon belül kétszer azon kapnak, hogy életvitelszerűen az utcán tartózkodik, 150.000 forintig terjedő pénzbírságra vagy akár elzárásra is büntethető. A javaslatot annak ellenére szavazta meg 293 választott országgyűlési képviselő, hogy rengetegen tiltakoztak ellene, változatos formában.
Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, országgyűlési képviselő és Fidesz hajléktalanügyi referens szerint a kormány és az ő lépései ellen tiltakozók a programjukat csak részleteiben szemlélik, emiatt bírálják őt. Ahogy az origo.hu-nak fogalmazott: „Rendszerében kell megérteni, hogy mit szeretnénk, különben félreviszik az értelmezést”.Nézzük akkor a rendszert, hátha tényleg nem értjük és azért nem tetszik.
Eljött a nap, mikor a Józsefvárosban elkezdik szisztematikusan begyűjteni a hajléktalanokat. Naponta 30-40 embert löknek át a szabálysértési iroda ajtaján.Nem vagyok jogász. Nem publikálok, nem szoktam előadásokat tartani, nem adok interjúkat. A háttérből huzigálom a szálakat és zsírozom a gépezetet. Immár ötödik éve.Ötödik éve nézem, hallgatom és figyelem a körülöttem zajló dolgokat a TASZ irodavezetőjeként. Az elején megrettentem a sok szörnyűségtől, amivel nap mint nap találkoztam. Elkerekedett, könnyes szemekkel hallgattam végig az egyik történetet, majd dobogó szívvel, egyre növekvő vérnyomással és kipirult arccal hallgattam végig a másikat. A szívem naponta akár többször is megszakadt, azokért is, akik végigszenvedték az ellenük elkövetett igazságtalanságokat, és igazából még azokért is, akik ezeket elkövették. Természetesen voltak könnyebben és nehezebben emészthető ügyek, emberből vagyok, nem tehetek róla, hogy X jobban megérint, mint Y.
Vasárnap ügydöntő helyi népszavazást tartanak a Józsefvárosban, a kérdések a hajléktalanokra vonatkoznak. A referendum akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak több mint a fele részt vesz, eredményes pedig akkor, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Ha a népszavazás eredménytelen, akkor a helyi képviselők jogosultak dönteni.De hogy miről is szavaznak pontosan a nyolcadik kerületiek?
Szemet szúrt egy sajóbábonyi lakosnak, hogy egy önkormányzati beruházás a tervezettnek több mint a kétszeresébe került. Közérdekűadat-igényléssel fordult a helyi jegyzőhöz, választ azonban többszöri megkeresés után sem kapott. A bíróság szerdai döntése szerint a jegyző a kért adatokat köteles kiadni. A bíró az indoklásban kiemelte, hogy az önkormányzat feladata gondoskodni a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról.