Lázár János dohányipari országgyűlési képviselő és frakcióvezető közpolitikai szótára frissítésre szorul. Azt már eddig is tudtuk, hogy ha az ember felüti a Lázár-féle szótárt a T betűnél, akkor a “társadalmi szolidaritás” meglepően rendhagyó definíciójával találkozhat. A közelmúltban azonban azt is megtudtuk, hogy “társadalmi egyeztetés” szócikknél a következőt találja: ipari vállalatszövetség képviselőjével törvényszöveget irattat. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a dohány árusításának monopolizálásáról szóló törvényjavaslat szövegét Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt., a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke írta.
Ezek után nem is szeretnénk elképzelni, hogyan határozhatja meg a kormánypárt frakcióvezetője az olyan fogalmakat, mint a demokratikus jogalkotás vagy éppen a lobbizás. Nagyvállalatok kőkemény gazdasági érdekeinek érvényesítése a politikai arénában – ez nem társadalmi egyeztetés, hanem lobbizás. A lobbizással önmagában nincs baj, feltéve, ha transzparensen és etikusan szabályozzák. Ezeknek a feltételeknek a hiányában nem lobbizásról beszélünk, sokkal inkább a K betűnél kell keresgélnünk a politikai szótárban, úgy, mint korrupció.
Tekintse meg videónkat, és csatlakozzon akciónkhoz! Legyen aktív polgár!
Magyarországon sok esetben nem érvényesülnek a demokratikus jogalkotással kapcsolatos elvárások. A fontos törvények szövegét átláthatatlan döntéshozási folyamat részeként, nagyvállalati vagy egyéb érdekek diktálják, anélkül, hogy a képviselők alapos hatásvizsgálatok tükrében mérlegelnék a szabályozás várható gazdasági és társadalmi hatásait. A jogalkotás átláthatóságának nélkülözhetetlen eleme, hogy nyomon követhető és ellenőrizhető legyen a törvényhozást befolyásoló érdekérvényesítő szervezetek tevékenysége.
Gyakran az utolsó pillanatban tisztázatlan okból módosítanak törvényjavaslatokon, mint például 2011. július 4-én, amikor a Balsai István vezette országgyűlési bizottság visszavonta a cigaretta jövedéki adójának emelését – Balsai szerint azért, mert "dohánylobbi erősebb volt". Mai napig nem tudni, hogy milyen tartalmú találkozók zajlottak a beruházók és a nagypolitikai szereplői között a sukorói kaszinó vagy a sávolyi motorpálya megépítése okán. Vagy tisztán látjuk-e, hogy milyen érdekek mondatták le januárban Ángyán József agrárállamtitkárt?
A félreértések elkerülése végett szögezzük le: a lobbizás nem ördögtől való. A gazdasági szereplők olyan tudás birtokában vannak, amely a jogszabályokba való beépítése közérdek. Hozzá nem értő, az üzleti életben semmilyen tapasztalattal nem rendelkező karrierpolitikusoknak igen is tekintettel kell lennie a gazdaság érdekeire. A lobbizás ráadásul több a jogalkotásban való részvételnél: minden, a közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó tevékenység ide tartozik. A lobbista kapcsolatot teremt a politika és a közhatalmi szféra képviselői, valamint az általa képviselt gazdasági élet szereplői között, hogy egy bizonyos döntést - például egy állami beruházást - befolyásoljon. Lobbiznak a közbeszerzéseknél, az állami tulajdonú vállalatoknál, a kulturális támogatások szétosztásakor.
A 2006-os lobbitörvény előírta a közhatalmi döntéseket üzletszerűen befolyásoló lobbisták és lobbiszervezetek regisztrációját és a nyilvánosság tájékoztatását. Vitathatatlan, hogy a törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szabályok hatékonyabbá tétele helyett a kormány 2010-ben - a TASZ heves tiltakozása ellenére - hatályon kívül helyezte a törvényt – érdemi indokolás nélkül. A 2006-os szabályozás díszfunkcionalitásának elsődleges oka a közhatalmi döntéshozók oldaláról a törvényi kötelezettségek be nem tartása, és a lobbistákkal történő együttműködésre való nyitottság hiánya volt. A mai napig elérhetőek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján a lobbisták és a közhatalmat gyakorlók által készített beszámolók. A kedves olvasó a teljes archívum alapos áttanulmányozása után kénytelen lesz megállapítani, hogy nagy horderejű ügyekben a törvény szűk négy esztendeje alatt nem léptek fel a lobbisták: négy év jelentései között például egyetlen fajsúlyos energiapiaci szereplőt sem találunk. Legalábbis hivatalos nyilvántartásokban nem, kormánytagok és képviselők noteszeiben vélhetően fel-fel tűnnek érdekes nevek, találkozók.
A TASZ kampányt indít a demokratikus jogalkotás védelmében és a lobbizás átlátható és számonkérhető szabályozásáért. Olyan szabályozást kérünk, hogy megérje a transzparens lobbizást választani az informális, korrupciós mechanizmusok helyett, mert utóbbi kevésbé hatékony, és a szankcionálása következetes.
Legyen aktív polgár, és kérje Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől a lobbitörvény megalkotását>>
Olvassa el kilenc civil szervezet által a miniszternek küldött levelet (pdf)>>
Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője