információszabadság

„Semmelweis hazájában” – nyilvánosság és titkolózás a kórházi fertőzések körül

A Direkt36 segítségével komoly lépést tettünk az eltitkolt kórházi fertőzések feltárásának ügyében. Mi ebben az állam felelőssége?

Utálják a képviselők, hogy megmutatja, mi történik az önkormányzat ülésein

Választás előtt különösen jól jön, ha visszanézhető, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a korábbi ügyekben. A penci ülésteremben viszont nem látták szívesen a kamerát és azt is korlátozni akarták, hogy egy helyi polgár meddig teheti közzé az ülésekről készült saját felvételeit.

Rogánék a kiperelt Századvég-tanulmányok feldolgozását is akadályozzák

Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. Ügyfelünk lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett. Frissítés: A Miniszterelnöki Kabinetiroda álláspontja szerint minden iratot átadtak.

Rejtegetik Pintérék az adatokat, amikből kiderülhetne, hogy csaltak-e a választáson

Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.

TASZ-siker: jogunk van tudni, hogy kik vezetik a közintézményeket

A közintézmények vezetőinek kiválasztása olyan ügy, ami mindannyiunkra tartozik. Tavaly mégis úgy gondolta az egri önkormányzat, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy milyen képzettség vagy tapasztalat alapján nevezték ki az egri vármúzeum új igazgatóját. Mégsem titkolózhatnak tovább: megnyertük a pert, amelyben újságíró ügyfelünk az igazgató pályázatát akarta megismerni.

Így akadályozzák a képviselők munkáját Üllőn

Elzárhatja-e az önkormányzat szerződéseit, gazdasági kimutatásait a polgármesteri hivatal a képviselőtestület tagjai elől? Szerintünk nem, hiszen a képviselőtestület maga az önkormányzat. Olyan ez, mintha egy cég irodavezetője azt mondaná az igazgatótanács tagjainak, hogy nem ismerhetik meg az előző év nyereségéről szóló iratokat. Üllőn azonban mégis ez történt. A Kormányhivatalhoz fordultunk, hogy megszűnjön a törvénytelen gyakorlat.

Öt hely, ahova nem mehetnének be a képviselők

Súlyosan korlátozná a kormánypárti többség az országgyűlési képviselők jogait egy friss törvénymódosító javaslattal. Az új szabályok alapján akár 60 napra is ki lehetne tiltani képviselőket az Országgyűlés épületéből és intézményeiből, de drasztikus mértékű bírságokat is kilátásba helyez az új tervezet a “renitens” képviselők számára.

Kiderülhet végre, mekkora tömegeket érinthetnek a visszaélésszerű lakcímbejelentések

Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktívlakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. Bár Kispalád például hét év alatt a két és félszereséreduzzadt, és még jó néhány további esetet feltárt a sajtó az elmúlt években, valójában senkinekfogalma sincs arról, hány embernek létesítettek lakcímet választási visszaélési céllal. Pontos számot sosem fogunk tudni, de a Fővárosi Ítélőtábla friss ítélete óriási lépést jelent a tisztánlátás felé. A Belügyminisztérium illetékes államtitkárságát ugyanis most már jogerős ítélet kötelezi arra, hogy kiadja a TASZ és a PC által igényelt adatokat. Nézzük, miről is van szó!

Ne törődj bele, ha tönkreteszik a lakóhelyed!

Fanni évek óta egy kertvárosi házban él családjával. Egyik napról a másikra a békés és csendes környéken munkagépek jelentek meg, és több, nagy társasházat is építeni kezdtek, ami amellett, hogy a kilátást is tönkretette, a mélyépítések miatt statikai problémákhoz is vezetett. Fanni szerette volna elérni önkormányzati képviselőjét, hogy meggyőzze, tegyen meg mindent a városrész megóvásáért. Nem hitte volna, hogy milyen akadályokba ütközik majd. 

Elfogadhatatlan a képviselők belépési jogainak korlátozása

Pénzt nem kaptak, de felléptek a kórházak a kórházi fertőzésekkel szemben

Átlátható egészségügyért folytatott küzdelmünk kiemelt célja, hogy végre mindenki tisztán láthasson az egészségügy válságát talán legvilágosabban mutató probléma, a kórházi fertőzések ügyében. Múlt nyáron az EMMI végre bejelentette, hogy érdemben tenni kíván a fertőzések elkerüléséért, mi pedig most utánajártunk, hogy valóban történt-e előrelépés: körkérdést küldtünk a kórházaknak, írtunk a tisztifőorvosnak és önkénteseinket is megkértük, hogy járják be a kórházakat és osszák meg velünk a tapasztalataikat. Az eredmény: bár találkoztunk furcsaságokkal, és jellemző a pénzhiány, a kórházak áldozatos fellépése bizakodásra ad okot.

Három nyertes perünk után mások is könnyebben juthatnak közérdekű adatokhoz!

Három közérdekű adatigénylési ügyben is nyertünk a közelmúltban. A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is arra kötelezték a bíróságok, hogy ingyen adják ki a kért adatokat ügyfeleinknek, a katonai eszközök értékesítével is foglalkozó HM Arzenál Zrt.-nek pedig előírták, hogy árulja el, milyen feltételek mellett adtak el állományból kivont (hatástalanított) harci helikoptereket. A bíróságok mindhárom esetben a közérdekű adatok megszerzését mások számára is megkönnyítő döntést hoztak.

Egy lépés az átláthatóbb rendőrség felé

Neked is fontos, hogy ha bajban vagy a lehető legteljesebb bizalommal tudj fordulni egy rendőrhöz az utcán? Egy friss bírósági ítéletnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. Az Abcug.hu újságíróját képviseljük abban a perben, amit  a jogerősen elítélt, de a belügyminiszter engedélyével továbbra is szolgáló rendőrökre vonatkozó adatok kiadásáért indított. A kedvező ítélet hozzásegítheti mindannyiunkat ahhoz, hogy több információval rendelkezzünk a minket szolgáló rendőrségről.

A bíróságok szerint sem szabad pénzt kérni a közérdekű adatokért

Egy 2015-ös törvénymódosítás óta a közérdekű adatok kiadására fordított munkaerő árát is elkérhetik az adatkezezelők. Legutóbb két héte döntött úgy a bíróság egyik ügyünkben, hogy a közérdekű adatok kiadásáért nem kérhető költségtérítés. Ez már nem az első ilyen döntés, . a magyar bíróságok egyre gyakrabban  szabnak annak gátat, hogy az átláthatóságot költségtérítéssel nehezítsék. Három ügyünkön keresztül mutatjuk be, hogy miért nagyon fontos az, hogy a közérdekű adatokhoz ingyen jussanak hozzá az újságírók,és rajtuk keresztül a tágabb nyilvánosság.

Quaestor-ügy: ha egyszer már elloptak valamit, arról nem lehet adatokat kikérni

Ügyfelünk, mint Quaestor-károsult, közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz. Többek között azt szerette volna megtudni, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába – melynek számláját az MNB vezeti – teljesített-e az MNB befizetést, valamint, hogy benyújtott-e ehhez a hitelkérelemhez állami kezességvállalást, vagyis közpénzből kipótolja-e az állam a kárrendezés költségeit, ha erre szükség van. A magyar bíróságok szerinte azonban ezt nincs joga megtudni.

Fontos és jó döntéseket hozott a Médiahatóság a szabad netezésért

A közpénz útjai kifürkészhetetlenek

Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.

Nem dönthetnek vakon a bíróságok: jogunk van tudni, mire megy a közpénz

Egyre többször tapasztaljuk, hogy a bíróságok úgy mondanak ítéletet közpénz-költések eltitkolhatóságáról, hogy nem is ismerik meg azokat az adatokat, amelyek titkosításáról döntenek. Arról, hogy a titkosítás megalapozott-e, nem lehet „vakon” dönteni, ahhoz muszáj megismerni az eltitkolni kívánt adatokat.

Megpróbálták eltitkolni ki nyeri az Eximbank tenderét, de sikerült?

Előre tudható volt, ki fog nyerni az Eximbank 16 milliárdos tenderén, de az állami bank még ezt is megpróbálta eltitkolni. Azt meg pláne, hogy mi alapján döntött. De sikerült? Vendégszerzőnk, Zsiborás Gergő írása.

Ha lobbi, hát legyen lobbi

 Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.

Ha a sajtó forgathat, a TASZ is forgathat!

Öt tipp a kormánytól: hogyan tüntess el közpénzt Magyarországon

Hiába született a napokban egy fontos győzelem az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Magyarországon még mindig évekig takargathatja a kormány, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Mutatjuk, hogyan trükközött az elmúlt négy évben a kormány jogszabályokkal, adókedvezményekkel és TAO-mutyival.

Kósa hazudik, teljes a homály az MNB alapítványai körül

Mint ismeretes, Kósa Lajos többek között a következő mondattal védte az MNB-ről szóló törvény védhetetlen módosítását:„Azt gondoljuk, hogy az MNB által alapított alapítványok egy olyan speciális alapítványok, amelyek függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúságra vonatkozó feltételrendszert, a törvény erejénél fogva - ex lege - közhasznú alapítványok.”

Három év kellett a Századvég többmilliárdos tanulmányainak a megszerzésére

A korrupciót leleplező információ értéke a legtöbb esetben nagyon gyorsan csökken. A közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító szabályok ezért határoznak meg rövid határidőket és soron kívüli bírósági eljárást jogvita esetére. A törvény mégis lehetővé teszi az időhúzást, és bár az információ avul, van az a dokumentum, amiért három évig is érdemes pereskedni. Ma egy ilyet adott ki a Miniszterelnökség.

A kormány mulasztása akadályozza az információszabadság érvényesülését

2015. október 1-jén az információszabadság törvényben jelentősen bővült annak a lehetősége, hogy az adatigénylés teljesítések költségeit áthárítsák az adatigénylőkre. Az törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek az adatot igénylőkkel fizettethetik meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét is. Az adatkezelők csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az adatigénylés teljesítése alaptevékenységük ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Terítéken a paksi titoktörvény

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén foglalkozik a Paks II beruházással kapcsolatos adatok titkosításáról szóló törvénnyel. Az Alkotmánybíróság eljárását az Országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezte: csak pár olyan ügy van, amelyben az ellenzéki képviselők összefogtak egy indítvány erejéig, ez az egyik ilyen. Kivételes az ügy azért is, mert az Alkotmánybíróság hozzáférhetővé tette több szakmai szervezet álláspontját is az ügyről. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.

Kiderült, hogy a Médiatanács jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot

A Mérték által kiperelt frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során. Jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. Nagy Krisztina írása.  

Pert nyertünk: kiderülhet, mit akart eltitkolni a Médiatanács!

Fontos döntést hozott a Kúria, amelyben egyértelművé tette, hogy a médiahatóság jogszerűtlenül és tévesen értelmezte a pályázatok nyilvánosságáról szóló médiatörvénybeli szabályt: a rádiós pályázati eljárásokban benyújtott ajánlatok állami vagyon felhasználásával összefüggő adatok, így a pályázatok lezárultával nyilvánosak. Egy eljárás krónikája. Nagy Krisztina írása.

Igényelj közérdekű adatot, amíg lehet!

A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülésea véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltételea közpénzek elköltése ellenőrzésének eszközeelengedhetetlen a korrupció elleni küzdelembenmás alapvető jogok érvényesülésének kikényszerítésekor is hasznos, ésbiztosítása az állami szervek kötelessége.

Titkolja az állam, hogy mik a kábítószerek kockázatai

Szerettük volna megismerni azokat a szakértői véleményeket, amelyek alapján új drogokat vettek fel a kábítószer-listára Magyarországon. Az Országos Addiktológiai Centrum megtagadta a választ, arra hivatkozva, hogy a nyilvánosság “a szakmai álláspontok szabad kifejtését veszélyeztetné”. Bírósághoz fordultunk.

Pereljük a titkolózó Józsefvárost

Vajon miért titkolja a Kocsis Máté vezette önkormányzat a közvélemény elől, hogy pontosan mit is tesz a drogügyi krízishelyzet kezelése érdekében?A Kék Pont tűcsere program bezárása az alapvető jogok biztosának októberi állásfoglalása szerint jogsértő helyzetet eredményezett. Az ombudsman ezért felkérte az önkormányzatot, hogy gondoskodjon a tömegesen ellátatlanul maradt drogfogyasztók terápiás és ártalomcsökkentő programokba jutásáról. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon mit tett az önkormányzat az ombudsmani ajánlások végrehajtásáért, ezért kikértük a kerület fő drogügyi tanácsadó szerveként működő Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (JKEF) üléseinek jegyzőkönyveit. A JKEF azonban megtagadta a kérésünk teljesítését, szerintük ugyanis ez „a zavartalan szakmai munka végézését” veszélyeztetné.

TASZ-MLSZ 2:1. Közérdekű adatos pert nyertünk a Kúrián!

A felperes arra volt kíváncsi, hogy az MLSZ mennyit fizetett az NB I-es játékvezetőknek a 2013-2014-es szezonban. Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt ügyfél elsőfokon nyert, másodfokon veszített, majd a Kúria végérvényesen is neki adott igazat, így az MLSZ-nek ki kell adnia a kért adatokat. 

Elfogadhatatlan a paksi beruházás teljes titkosítása

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság döntött 1,2 milliárd átláthatóságáról

A Margit híd felújításakor a felújítást végző konzorcium (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) 1,2 milliárd forintról “általános tételként” számolt el a Fővárosi Önkormányzat felé. Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint rendben van az, hogy a cégek nem voltak kötelesek a nyilvánosságnak elszámolni: az arra irányuló  adatigénylést megválaszolni, hogy ez az általános tétel mit is takar valójában.

Titokban is támogatja az állam a focit

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.

A kormány szerint túl sokat tudtunk Paksról

Seszták Miklós, fejlesztési miniszter december 1-jén benyújtotta a paksi beruházás kevés kis átláthatóságát is megakadályozó javaslatcsomagot. Az új szabály szerint el lehet utasítani az olyan adatigényléseket, amelyek a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződésekre, az ún. Megvalósítási Megállapodásokra és ezek előkészítő dokumentumaira vonatkoznak, ha az adatok nyilvánosságra hozatala a magyar nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetné vagy szellemi tulajdonhoz való jogot sértene.

Trafik-pályázatok: nyilvánosak is, meg nem is

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken kiadta a trafikpályázatokról szóló értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket a felperes Molnár Csabának (DK). A minisztérium közleménye „nyomatékosan felhívja a figyelmet”, hogy a kiadott adatokkal nem lehet akármit kezdeni. A kérdés az, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni.

Nem titkosították a paksi szerződések háttéranyagait!

Lázár János és Jávor Benedek csütörtökön az ELTE jogi karán szűk körben, az újságírókat kitiltva próbáltak meg vitatkozni a paksi bővítésről. Kár, hogy egyikük sem tudja, miről beszél, hát még, hogy miről szavaz. De sebaj, nem csak ők, a komplett magyar közélet is úgy beszél a paksi beruházás hatásvizsgálatáról, az ezzel kapcsolatos számításokról, háttértanulmányokról, mintha azokat titkosították volna. Pedig ez nem igaz, nem titkosították őket, csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint titkosak.

Jogod van tudni?

Több mint tíz éve ünneplik világszerte szeptember 28-án az információszabadság hívei és harcosai a Jogod van tudni napot (International Right to Know Day). E jeles alkalomból a K-Monitor és a TASZ összegyűjtötte az elmúlt év legfontosabb magyarországi, információszabadságot érintő - pozitív és negatív - történéseit.Összességében elmondható, hogy Magyarország 2013-ban sem lett átláthatóbb, sőt az idei év talán legsúlyosabb eseménye az információszabadágról szóló törvény módosítása volt, amelynek köszönhetően új kifejezéssel lett gazdagabb a magyar nyelv, megtudhattuk, hogy mi is az a visszaélésszerű adatigénylés. A törvényi változások mellett az adatgazdák információkezelési gyakorlata sem javult, számos önkormányzat, kormányzati szerv nem tesz eleget adatközlési kötelezettségének, jó néhány intézmény pedig reflex-szerűen utasít vissza közérdekű adatigényléseket, gyakran a legszánalmasabb okokra hivatkozva.

Baj van az új Ptk-val. 3. rész: Titokban tarthatóak a közpénzköltések

A TASZ cikksorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nemcsak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben.

HÖK pénzek - Az ELTE elleni információszabadság-per

A hallgatói önkormányzat vezetőinek juttatásait szeretné egy egyetemista megismerni. A tét az, hogy a diákok átláthatják-e választott vezetőik és az egyetem kapcsolatát. A sajtóban elterjedt tévhír szerint a bíróság elutasította a keresetet, ezzel szemben a per még csak most kezdődik igazán. 

Amit szabad Jupiternek

A parlament a héten szavaz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) új jogköreit szabályozó, nagy felzúdulást keltő törvényjavaslatról. Zúgolódásra több okunk is lehet, minket a legjobban a kettős mérce zavar.A javaslat egyik rendkívül támadható pontja az volt, amelyik a hivatalt a személyi adat és lakcímnyilvántartásban található adatok teljes körének igénylésére jogosította. A felzúdulás (cégek, ellenzéki képviselők, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) annyiban sikeres volt, hogy a nyomásnak engedve az utolsó módosító javaslat már nem tartalmazza ezt a rendelkezést. Az index.hu feltételezése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) akartak legalább részben kedvére tenni. Ha ez így van, annak tulajdonképpen örülünk és ezúton is felhívjuk Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, jövőbeni – a szokásosnál aktívabb – közbenjárásra. Hátha a kormány megint a kedvében akar majd járni.

Kezdjük elveszíteni a humorérzékünket

Fogadják meg jó tanácsunkat, ha önkormányzati pénzek sorsára kíváncsiak, kérdezzenek a polgármestertől és a polgármesteri hivataltól is! A hivatalos szervek ugyan megpróbáltak kibújni a felelősség alól, de a bíróság előtt már nem jártak sikerrel: első fokon pert nyertünk az érpataki önkormányzattal szemben.

Lobbitörvényt, most!

Az érdekérvényesítést a korrupciótól, a demokratikus jogalkotást az önkényes törvénygyártól egy erős lobbitörvény választja el. A lobbitörvény hiánya legitimálja az informális keretek között, a szürkezónában zajló érdekérvényesítést. Az átláthatóság mindannyiunk érdeke – tegyünk érte! Lázár János dohányipari országgyűlési képviselő és frakcióvezető közpolitikai szótára frissítésre szorul. Azt már eddig is tudtuk, hogy ha az ember felüti a Lázár-féle szótárt a T betűnél, akkor a “társadalmi szolidaritás” meglepően rendhagyó definíciójával találkozhat. A közelmúltban azonban azt is megtudtuk, hogy “társadalmi egyeztetés” szócikknél a következőt találja: ipari vállalatszövetség képviselőjével törvényszöveget irattat. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a dohány árusításának monopolizálásáról szóló törvényjavaslat szövegét Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt., a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke írta.

Fizetőssé tennék az információszabadságot

Uniós kötelezettségre hivatkozással a kormány törvényjavaslata (pdf) kiszámíthatatlanná teszi a közérdekű adatok megismeréshez fűződő jogunkat. Úgy fest, hogy Németh Lászlóné szerint jobb, ha penget a nép a közérdekű adatokért.

Az adatkérő lány

Az információszabadság az állam ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze – aktuálisan különösen nagy szükség van rá, hiszen a kormány kétharmados parlamenti többséggel gyakorolja hatalmát, illetve a gazdasági válság hatásaként sorra születnek olyan állami döntések, amelyek egyre többször beavatkoznak a hétköznapjainkba.Filmünkből megtudhatja, hogyan kell közérdekű adatigénylést benyújtani, mik az adatigénylő jogai, és mik az adatkezelő kötelességei. Léteznek ugyanakkor korlátok is, de alapszabályként elmondható, hogy az állam által kötött szerződések, és a közpénzek felhasználása mindig szabadon megismerhető. Arra is kitérünk, hogy mik a lehetőségek, ha egy adatigénylésre nem érkezik válasz.

MVM – átláthatóság 2:0

1:0A bíróság szerdai döntésének értelmében a Vértesi Erőmű Zrt. nem köteles kiadni Bodoky Tamás újságíró kérésére a Vértesi Erőmű 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumokat, és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatokat.A Vértesi Erőmű jelenleg csődeljárás alatt áll, miután a Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője tulajdonában álló System Consulting meg akarta vásárolni az erőművet, később azonban visszalépett. A Vértesi Erőmű időközben a cég megrendelésére kapacitásokat kötött le áramkereskedőknél, akiknek az üzlet meghiúsulása miatt több milliárd forinttal tartozik. Bodoky Tamás kérte tehát a Vértesi Erőműtől a System Consulting és az erőmű közti megállapodásokat, illetve az áramvásárlási szerződéseket is.

Kérdezd Balsait a dohánylobbiról

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt,” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.

Kínos, de nyilvános

Nyilvánosak a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) több mint egy évvel ezelőtt lezárult belső vizsgálatában foglalt adatok, a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Bíróság első fokon hozott döntését.Gőzsy Kati, az Index újságírója tavaly júliusban fordult először az MMKA-hoz, hogy megkapja a közalapítvány jogi, gazdasági és szervezeti átvilágításának teljes eredményét, előtte ennek csak egy összegzett kivonatát mutatták be a sajtónak. Mivel a megkeresésre többször sem a kért adatokat adták át, az újságíró pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásáért. Jogi képviseletét a TASZ vállalta.

Tudta, hogy tudhatja

Szemet szúrt egy sajóbábonyi lakosnak, hogy egy önkormányzati beruházás a tervezettnek több mint a kétszeresébe került. Közérdekűadat-igényléssel fordult a helyi jegyzőhöz, választ azonban többszöri megkeresés után sem kapott. A bíróság szerdai döntése szerint a jegyző a kért adatokat köteles kiadni. A bíró az indoklásban kiemelte, hogy az önkormányzat feladata gondoskodni a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról.