A fiatalok nem tüntetnek antidrog táblákkal

„Mindenki függ” – hangzott a szlogenje a drogpolitikai vitaestnek, ahol egy ritkán látott kormányzati vendég is megjelent. Elsőre kecsegtetőnek hangzik, de a hazai drogpolitika, a kábítószerfüggők és –fogyasztók, és tulajdonképpen senki számára nem szolgált jó hírekkel. Téglásy Kristófról, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) Ifjúságügyi Főosztályának vezetőjéről van szó. Vitapartnerei Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője és Zacher Gábor toxikológus voltak.

Téglásy Kristóf szavaiból úgy tűnt, mintha a kormányzat nem lenne tudatában a szlogenként is használt ténnyel. Ismét meghallgathattuk a már ismert kliséket például arról, hogy nincs könnyű és nehéz drog, csak drog létezik, és hogy a drogfogyasztás veszélyes. Hallhattunk elmúltnyolcévezést, és emlegette Gyurcsányt az Avason. Elhangzott az is, hogy társadalmi igény a gyermekek védelme, továbbá kifejtette, hogy a fiatalok kifejezett igénye az, hogy ne ajánlgassanak nekik kábítószereket úton-útfélen. Sárosi Péter emlékeztetett arra, hogy a fiatalok nem tüntetnek antidrog táblákkal, és nem kell sokat gondolkozni azon, hogy megértsük, a kereslet tartja fenn a piacot. Az pedig már rég nem számít újdonságnak, hogy a tiltáson alapuló szabályozás nem hozza meg a kívánt eredményeket. Az új Btk. tervezete pedig éppen ebbe az irányba mutat: ha egy művelődési házban tartott buliban egy 18 éves fiatal egy 17 évesnek átad egy füves cigit, 5-10 évig terjedő börtönnel lenne büntetendő, vetette fel Sárosi. A jogvédő Téglásy válaszából, hogy a Nefmi megvétózta a tervezetet, arra a következtetésre jutott, hogy feltehetően a kormánynak is feltűnt már, túllőttek a célon, túlságosan szigorúra szabták az új Btk. egyes rendelkezéseit.

Természetesen szóba került a kormányzati mantra, a család szerepe is. A főosztályvezető szerencsétlenségére a vitaestnek az ELTE-BTK Média és Kommunikáció Tanszéke volt a házigazdája, azaz a Gólyavár Pázmány-termének sorai gondolkodó egyetemistákkal teltek meg, így némi zavart okozott nála, mikor egy diák azt firtatta, hogy is van az, hogy a család erejét a kormány számos témában jolly jokernek használja. És akkor érkezett az újabb mantra Téglásy Kristóftól: a drogstratégia újdonsága, hogy olyan értékrendet teremt, amivel meg lehet alapozni, hogy egy új generáció nemet tudjon mondani a kábítószerekre. Zacher Gábor az internet terjedésével járó arcnélküli kommunikációról fejtette ki gondolatait. Sárosi Péter mentette a menthetőt azzal, hogy elárulta, tudományos kutatások bizonyítják, hogy van korreláció a problémás droghasználat és a rosszul működő családi háttér között, de önmagában egy drog kipróbálása, hasonlóan az alkoholhoz, nem tekinthető problémának.

Az egyetemisták nem hagyták annyiban, jött a következő kérdés, hogy akkor mi a helyzet az alkohollal, ami nagyságrendekkel jelentősebb társadalmi és egészségügyi probléma Magyarországon. Téglásy Kristófnak esélye sem volt kitérni. Mindkét problémával kell foglalkozni, az alkoholstratégia is készül, de egy másik főosztályhoz tartozik, az év második felében készül el az is, hárított gyorsan. Zacher Gábor visszautazott az időben, és az alkohol társadalmi beágyazottságáról beszélt, ami így, bármennyire is helytelen, lényegesen elfogadottabb ma Magyarországon. „Titeket nem lehet megetetni azzal, hogy a fű veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta, hiszen van empirikus tapasztalatotok” – mondta Sárosi Péter. Történelmi példával támasztotta alá, hogy ha új anyag bukkan fel, a társadalom túlreagálja, a török szultán is a Boszporuszba vetette azokat a katonáit, akik dohányoztak.

Megtudtuk tehát mindazt, amit eddig is sokszor hallottunk: prevenció, szigor, kezelés a teljes felépülésig – erről szól a kormány készülő drogstratégiája. Persze nem szabad elhanyagolni az ártalomcsökkentést sem, de racionalizálni kell. „Nevelni kell a fiatalokat, meg kell erősíteni a kortárscsoportokat és a családokat.” Sárosi Péternek arra a felvetésére, hogy jelenleg a kábítószerekhez köthető büntetőjogi kiadások 4-5-ször akkorák, mint az egészségügyiek, érdemi válasz nem hangzott el.

Magyarországnak közben két éve nincs drogstratégiája, a kormány most közigazgatási technikai változásokra hivatkozva vár a tervezet véglegesítésére, bár Téglásy szerint a szakpolitikai része már nem fog változni. A stratégia alapján majd akcióterv készül, amihez forrásokat is rendelnek, azaz érinti a költségvetést, ez pedig azt jelenti, hogy legkorábban 2013 januárjában léphet életbe az új stratégia. Addig pedig nem számon kérhető egyetlen drogpolitikai döntés sem.

 

Zsolt Melinda, TASZ

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.