Hazánkban egyes becslések szerint 100.000 ember fertőzött hepatitis C vírussal, más vélemények alapján ez a szám 200.000-re is rúghat. Pontos eredményt azért nem tudunk, mert a vírus sokáig nem okoz tüneteket, ám végső stádiumában májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.
Az igen virulens hepatitisz C vírus vér, vérkészítmények útján, valamint fertőzött vérrel szennyezett tűvel terjed. A vérkészítményeket ma már szigorúan ellenőrzik erre a vírusra is, továbbá az egyszer használatos eszközök elterjedése révén a kórházi fertőzések valószínűsége elenyészően kicsi. Az apró bőrsérüléseken bejutó, parányi mennyiségű vér is fertőzést tud okozni. Fennállhat a fertőzés veszélye tetoválás, akupunktúra vagy testékszer felhelyezésekor. A szexuális úton történő fertőződés valószínűsége kicsi. A vírust hordozó anya nem veszélyezteti újszülöttjét, ilyen eredetű megbetegedést eddig nem észleltek, ám az intravénás droghasználók erős kockázatnak vannak kitéve.
Fontos tudni, hogy a vírust csak 1989-ben fedezték fel, a vérkészítményeket csak 1992-től kezdődően ellenőrzik. Jelentős azon fertőzöttek száma, akik azt megelőzően kaptak vért. Sokan éppen a hosszú tünetmentesség miatt csak sokkal később szereztek tudomást állapotukról.
Átfogó szűrőprogram nincs, a diagnosztikai eredményekre akár 3-4 hetet is várni kell.
Sok esetben előfordul, hogy a hagyományosan alkalmazott terápia ellenére (interferon és ribavirin kombinációja) a beteg nem gyógyul meg.
2011 nyarán törzskönyvezték a fentiek kiegészítésére adható proteáz-gátló gyógyszert, mely a terápia hatékonyságát jelentősen növeli. A jelenleg elérhető kettős kezeléssel a gyógyulási arány 30-40 százalék, míg a hármas kombinációval 70-80 százalék is elérhető.
Az orvosok nagy örömmel fogadták, a szakmai protokollba is felvették, továbbá nemzetközi ajánlások is rendelkezésre állnak a terápia eredményességének és költséghatékonyságának igazolására. A magyar szakmai vezetők egyeztettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP), a Gyógyszerészeti és Egészségügyi és Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI). Minden szerv elismerte a gyógyszer szükségességét és szakmailag indokolt voltát, a bevezetés mégis elmaradt. Ezért az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület (ÖVEM) és a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR) az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságához fordult.
„A petícióban foglalt javaslatok olyan kiemelkedő, fontosságú, kérdéseket vetnek fel, amelyet tárgyában további szakértői szintű egyeztetések szükségesek” – olvasható a minisztérium válaszában.
A szakma nem érti, milyen szakértői állásfoglalásra van még szükség, hiszen mind egyetértenek abban, hogy az új gyógyszer hatásos, nagyban javítja a gyógyulás esélyeit és költséghatékony is.
Reménytelenségükben október 12-én demonstrációt tartottak. A megjelentek Balog Zoltán miniszternek és Szócska Miklós államtitkárnak címzett petíciót adtak át a tárca képviselőinek, akik egyetlen szót sem szóltak a tüntetőkhöz.
A kabinet egyeztetésre hívta a VIMOR és az ÖVEM elnökét, eredmény nem született. A betegek várnak, az idő fogy.
Bence Rita, a TASZ Betegjogi Programjának vezetője