betegjog
Szülőként tudni szeretnéd, hogy melyik kórházban maradhatsz a gyereked mellett? Ez a bejegyzés neked szól!
Vajon a gyerekem mellett maradhatok éjszaka a kórházban? Mennyire haladó a szemlélet, figyelembe veszik-e a gyerekem szempontjait? Vagy vállaljam be a távolabbi kórházat, mert ott gyerekbarátabb az ellátás? Mostantól van egy online adatbázis, ahonnan mindezt megtudhatod, és a saját tapasztalatidat is megoszthatod. Gyerekkel vagyok honlapunkon a szülők egymást segíthetik a kórházak véleményezésével, mi pedig adatokat kértünk be 67 kórháztól, hogy értékelhessük, mennyire folytatnak gyerekbarát ellátást. Ez cseppet sem volt egyszerű, elmondjuk, milyen kifogásokkal találkoztunk leggyakrabban a kórházak részéről.
Sunyiban szívok, mert muszáj
Ferenc több mint 22 éve él együtt Sclerosis Multiplex betegségével, 16 éves kora óta fogyaszt kannabiszt. Betegsége nagyon súlyos idegi fájdalmakkal és görcsökkel jár együtt, amik a kannabisz szívása miatt múlnak csak el.
Azt hittem, jobban járok, ha nem az autót viszem szervizbe, hanem én megyek orvoshoz.
Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Eleinte még felhúztad magad egy-egy szabálytalan sávváltáson, de mostanra már megszoktad az állandó dudálást is, és már az állami rádióból szóló propaganda sem hoz ki különösebben a sodrodból. Újabban azonban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.
„Nem merek sehova sem befeküdni, pedig a sérv miatt kellene a műtét.”
Képzeld el, hogy egy rutinműtétre kell befeküdnöd egy kórházba. Régóta halogattad már, hiszen mindig volt jobb dolgod, mint egy kórteremben lábadozni. Győzködted magad, hogy bonyolult összeegyeztetni a napirendeddel, meg a szabadságodat sem pont így akarod eltölteni, de valójában kicsit félsz az altatástól, meg hogy biztos fájni fog a varrat, és egyébként is ki akar heteken át nejlonzacskót magára húzva zuhanyozni?
Gyerekkel vagyok: Javul-e a helyzet a szülők kórházban tartózkodása terén?
Összesen 10 milliárd forintot költenek gyermek-, csecsemő- és szülészeti osztályok fejlesztésére. Vajon ebből a pénzből jut-e arra is, hogy lehetővé tegyék a szülőknek, hogy a gyerekük mellett legyenek a kórházban? Megkérdeztük az érintett intézményeket, és nagyon különböző válaszokat kaptunk.
Lehajtott fejjel az orvosnál- 2. rész
A magyar egészségügy nehéz helyzetben van. Az öregedő társadalom egyre nagyobb terhet ró az egyre elégtelenebb egészségfinanszírozásra. A pénzhiányból viszont még nem feltétlenül következik a hátrányos megkülönböztetés. Miért okoz óriási károkat a diszkrimináció, és hogy lehetne ezt igazságosan csinálni?
25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész
Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.
Kórházi ágy alatt kuporogva – szülőként kórházban
"Fiamat egy körülbelül 10 négyzetméteres kórterembe helyezték el, amiben 4 gyerekágy volt és mindegyik foglalt, anyának tehát nem nagyon maradt hely, csak a széken. Kedvesem megoldása az volt, hogy egy laticelt tett a gyerekágy alá és ott aludt összekuporodva. Egy-két anya követte is a példáját.
Császármetszés és betegjogok
Részlet az Index infograrfikájából Tavaly Magyarországon minden tíz szülő nő közül majdnem 4 műtéti úton hozta világra gyermekét. Mindeközben a szakirodalom arra hívja fel a figyelmet, hogy 10-19% feletti császárarány már nem eredményez jobb kimenetelt a születendő gyermek és a szülő nő egészsége szempontjából, sőt épp ellenkezőleg, növelheti a kockázatot. Hol sérülhetnek a szülő nők jogai a császármetszések kapcsán?
Ezt elfogadni nem lehet
„Amikor egy hat éves kislány először kérdezi meg az embert, hogy akkor doktor bácsi én akkor most meg fogok halni? Nyilván mellbevágja” – mondja Dr. Benyó Gábor, aki szerint ma Magyarországon nem érvényesülnek sem a szülőnek, sem a gyereknek a jogai, hogy megválaszthassa, hol akar meghalni. A gyermekonkológussal a törökbálinti Tábitha Házban beszélgettünk.
“Én nem halhatok meg minden beteggel” – példaképek a Gyermekneurológián
Gyerekkel vagyok betegjogi kampányunk második riportját a Bethesda Gyermekkórházban forgattuk, ahol olyan gyermekeket ápolnak, akiket betegségük egész életükben végigkísér. Példaképeket itt is találtunk, végtelenül türelmes és kitartó szakemberekkel találkoztunk.
Példakép a Gyermektraumatológián
Amikor elindítottuk a TASZ felmérését a szülészetek és gyerekosztályok körében, fontos célunk volt, hogy a közérdekű adatigénylések mellett munkatársaink személyesen is minél több jó gyakorlatot ismerjenek meg és mutassanak be. A Péterfy Sándor utcai Kórház Gyermektraumatológiai Osztályán egy különösen elhivatott szakemberrel találkoztunk.
Remény a májnak
Sikeres volt a civil akció: elérhetővé válik Magyarországon is a hármas kombináció a hepatitis C vírus kezelésére.Győzött az egészséghez való jog: nagyobb esélyt kaptak a gyógyulásra a hepatitis C betegek.Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 2012. október 12-én, hosszas sikertelen egyeztetés után a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR) és az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület (ÖVEM) demonstrációt tartott az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, amelyről a TASZ filmet is készített. A civil nyomásra február 1-jétől OEP finanszírozással Magyarországon is elérhetővé vált a boceprevir és a telaprevir nevű szer, amely az eddigi terápiát kiegészítve nagyobb arányú gyógyulást jelenthet a hepatitis C betegeknek.Az eddigi rendelkezésre álló kettős kombinációjú kezeléssel több probléma is volt. Egyrészt maga a kezelés rengeteg mellékhatással jár, sokan nehezen vagy egyáltalán nem tolerálják az interferon+ribavirin gyógyszerek kombinációját. A mellékhatások közt a súlyos depresszió és az öngyilkossági kísérlet sem ritka. Emellett a kezelés nem mindenkinek hozza meg a várt eredményt, a betegek kb. 60%-ánál nem sikeres a terápia, és a vírus tovább folytatja a máj tönkretételét.2011. nyarán két újabb gyógyszert törzskönyveztek a hepatitis C kezelésére, ezekkel az új proteáz-gátló szerekkel, az eddigi kettős kombinációval együtt jóval nagyobb mértékű, akár 70%-os gyógyulási arány is elérhető. A törzskönyvezés ellenére ezek a szerek eddig nem voltak elérhetőek nálunk, ám a mostani jogszabály módosítás révén mindkét új gyógyszer felkerült a hepatitis C kezelésére szolgáló szerek közé.Bár a hármas kombinációjú terápia jóval hatásosabb, a mellékhatásai sajnos ugyanolyan súlyosak lehetnek, ezért igazi reményt majd az új generációs gyógyszerek jelenthetnek, amelyek az eddigi, súlyos mellékhatásokat okozó hatóanyagok nélkül fogják felvenni a vírus elleni küzdelmet. Ezekre a szerekre azonban még hosszú éveket kell várni. Azoknak a hepatitis C hordozóknak, akiknél a krónikussá vált májgyulladás súlyos májkárosodást okozott, a most elérhetővé vált hármas kombinációs kezelés akár az életet is jelentheti.A hepatitis C a fertőző májgyulladás egyik legveszélyesebb fajtája. Veszélyes, mert spontán csak az esetek kb. 10%--ban gyógyul, és a vírushordozók sokáig tünetmentesek maradnak, illetve a tüneteik annyira nem betegség-specifikusak, hogy diagnózisuk sokáig elhúzódhat. Ezalatt a vírus tönkreteszi a májat és hosszútávon májzsugorodást, vagy májdaganatot is okozhat. Magyarországon kb. 100 ezerre teszik azok számát akik hepatitis C vírushordozók lehetnek, ám sajnos a diagnosztika nehézkesen megy, a teszteredményre heteket kell várni. Szintén problémát jelent a kezelés közbeni vizsgálatok finanszírozásának a megoldatlansága. Gyakran hónapokig tart mire a kezelés fontos részét képező eredmények megérkeznek, ami akadályozhatja a betegek optimális kezelését és jelentős többletköltségekkel is jár. Az alapvető jogok biztosa fenti anomáliák miatt, a diagnosztika finanszírozásának teljes felülvizsgálata érdekében fordult az emberi erőforrások miniszteréhez. Álláspontja szerint az egészségügy „betegsége”, hogy úgy határoz meg kötelező vizsgálati módszert, hogy az ahhoz szükséges eljárások finanszírozása nem megoldott.A jelentés teljes szövegét megtekintheti itt.Mivel a hepatitis C főleg vér útján terjed, mindenképpen ajánlott azoknak szűrésre menni, akik 1993 előtt kaptak vérkészítményt vagy szervet, nem megfelelően sterilizált eszközzel csináltattak tetoválást vagy rakattak be testékszert, illetve injektáló szerhasználók és nem minden alkalommal használnak steril tűt, fecskendőt és eszközöket. Védőoltás a hepatitis C vírus ellen még nem létezik, ezért a fertőzés egyetlen elkerülési módja a megelőzés: minden esetben ügyeljünk arra, hogy a felhasznált eszközök, tűk és fecskendők sterilek legyenek.Bence Rita és Bagyinszky Ferenc - TASZ Betegjogi program
A fogorvostól vagy a HIV-től féljünk?
Természetesen számos oka lehet annak, hogy miért fél valaki a fogorvostól. Lehetnek rossz élmények gyerekkorból, a kötelező iskolai fogászatról, félelem a fájdalomtól, vagy a különböző fúró-, szúró-, vágó eszközöktől. Biztosan mindenkinek van olyan ismerőse, rokona, vagy akár önmaga aki sorolni tudná a valós vagy vélt okait ennek a félelemnek. De vajon hányunknak jutna eszébe a fogászatokon uralkodó higiénés körülmények miatt aggódni? Mennyire biztonságos egy fogászati beavatkozás? Kell-e tartanunk, hogy egy nem kívánt fertőzéssel lépünk ki a rendelőből?