Vajon a gyerekem mellett maradhatok éjszaka a kórházban? Mennyire haladó a szemlélet, figyelembe veszik-e a gyerekem szempontjait? Vagy vállaljam be a távolabbi kórházat, mert ott gyerekbarátabb az ellátás? Mostantól van egy online adatbázis, ahonnan mindezt megtudhatod, és a saját tapasztalatidat is megoszthatod. Gyerekkel vagyok honlapunkon a szülők egymást segíthetik a kórházak véleményezésével, mi pedig adatokat kértünk be 67 kórháztól, hogy értékelhessük, mennyire folytatnak gyerekbarát ellátást. Ez cseppet sem volt egyszerű, elmondjuk, milyen kifogásokkal találkoztunk leggyakrabban a kórházak részéről.
A kannabisztartalmú gyógyszerek hivatalosan jelenleg is elérhetők gyógyászati célból Magyarországon. Másképp látják ezt azok a páciensek, akik már próbáltak ilyen készítményt igényelni. Ügyfelünk történetén keresztül mutatjuk be, hogy valójában mekkora küzdelemre számíthat az, aki szeretné igénybe venni a tüneteit enyhítő gyógyszert.
Ferenc több mint 22 éve él együtt Sclerosis Multiplex betegségével, 16 éves kora óta fogyaszt kannabiszt. Betegsége nagyon súlyos idegi fájdalmakkal és görcsökkel jár együtt, amik a kannabisz szívása miatt múlnak csak el.
Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Eleinte még felhúztad magad egy-egy szabálytalan sávváltáson, de mostanra már megszoktad az állandó dudálást is, és már az állami rádióból szóló propaganda sem hoz ki különösebben a sodrodból. Újabban azonban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.
Képzeld el, hogy hétvégén, mint évek óta mindig, elmész a barátaiddal focizni. Ez lesz az első alkalom, amikor a szétrúgott öreg stoplis helyett végre megvillanthatod az új cipődet, így különösen várod, hogy végre pályára vonulj. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az új cipőtől vízhólyagod lesz. Tudod, hogy nem szabad piszkálni, ráadásul elég rosszul is néz ki, nagy és még vérzik is. Biztos, ami biztos alapon elmész a sürgősségire, ahol fertőtlenítik és bekötözik a lábad. Minden rendben, gondolod.
Képzeld el, hogy egy rutinműtétre kell befeküdnöd egy kórházba. Régóta halogattad már, hiszen mindig volt jobb dolgod, mint egy kórteremben lábadozni. Győzködted magad, hogy bonyolult összeegyeztetni a napirendeddel, meg a szabadságodat sem pont így akarod eltölteni, de valójában kicsit félsz az altatástól, meg hogy biztos fájni fog a varrat, és egyébként is ki akar heteken át nejlonzacskót magára húzva zuhanyozni?
Mesedélután! A szegény ember világszép leánya is kaphat kórházi fertőzést. Ebből a népmeséből kiderül, hogy a kórházi fertőzések áldozatainak milyen jogi lehetőségei vannak. Vajon győzedelmeskedik az igazság? Mit tehet a szegény ember, hova forduljon? Mit tett a tűzokádó sárkány az egészségügy állami szerveivel? A meséből kiderül!
Összesen 10 milliárd forintot költenek gyermek-, csecsemő- és szülészeti osztályok fejlesztésére. Vajon ebből a pénzből jut-e arra is, hogy lehetővé tegyék a szülőknek, hogy a gyerekük mellett legyenek a kórházban? Megkérdeztük az érintett intézményeket, és nagyon különböző válaszokat kaptunk.
Szilvia két éve munkaképtelen egy olyan fertőzés miatt, amiben elismerte a kórház is a felelősségét. Megdöbbentő, hogy fertőző betegként kismamákkal egy szobába fektették a kórházban, ahogy az is, hogy a nővérektől segítség helyett szemrehányást kapott. Ahhoz, hogy kártérítéshez jusson, a biztosítónak egy független orvosszakértő véleményére lenne szüksége. Ennek költségeit Szilvia 39 ezer forintos rokkantnyugdíjából természetesen nem képes fedezni.
A héten induló kampányunkban arra biztatunk mindenkit, hogy küldje el saját, kórházi fertőzésekről szóló történetét, hogy ezek alapján szólíthassuk fel az ÁNTSZ-t ellenőrzések lefolytatására. De miért nem nyújtunk be panaszt, perelünk, jelentünk fel? Elmagyarázzuk.
1988. óta minden december elsején az egész világon megemlékezünk a HIV-fertőzöttekről és az AIDS-ben meghaltakról. Hanem a HIV-fertőzöttek az év többi 364 napján is HIV-vel élnek. Hatalmasat változott az elmúlt 15 évben az, ahogy a HIV-fertőzöttek élnek, illetve az is, hogy mi a HIV-fertőzés jelentősége egy-egy ember életében vagy a társadalom szempontjából. Különösen igaz ez a kombinációs HIV-terápia bevezetése óta, ami hatékonyan és hosszú távon, és csak nagyon csekély mellékhatások mellett képes ellenőrzés alatt tartani a szervezetben élő vírust. Ami azonban nem, vagy csak nagyon lassan változik, az a HIV-fertőzéssel kapcsolatos és a HIV-vel élőket sújtó stigma és diszkrimináció.
A magyar egészségügy nehéz helyzetben van. Az öregedő társadalom egyre nagyobb terhet ró az egyre elégtelenebb egészségfinanszírozásra. A pénzhiányból viszont még nem feltétlenül következik a hátrányos megkülönböztetés. Miért okoz óriási károkat a diszkrimináció, és hogy lehetne ezt igazságosan csinálni?
Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.
"Fiamat egy körülbelül 10 négyzetméteres kórterembe helyezték el, amiben 4 gyerekágy volt és mindegyik foglalt, anyának tehát nem nagyon maradt hely, csak a széken. Kedvesem megoldása az volt, hogy egy laticelt tett a gyerekágy alá és ott aludt összekuporodva. Egy-két anya követte is a példáját.
Részlet az Index infograrfikájából Tavaly Magyarországon minden tíz szülő nő közül majdnem 4 műtéti úton hozta világra gyermekét. Mindeközben a szakirodalom arra hívja fel a figyelmet, hogy 10-19% feletti császárarány már nem eredményez jobb kimenetelt a születendő gyermek és a szülő nő egészsége szempontjából, sőt épp ellenkezőleg, növelheti a kockázatot. Hol sérülhetnek a szülő nők jogai a császármetszések kapcsán?
Január 21-én jelentette be Lázár János, hogy a kormány tervei szerint, a bürokráciacsökkentés jegyében, megszünne tizenhárom állami intézmény és további hatvan háttérintézetet is felszámolnának jelenlegi formájában, mindegyik a fenntartó minisztériumhoz kerülne. Többen több szempontból megírták már aggályaikat, hogy milyen problémákat vethet fel a működő intézetek megszüntetése, illetve átszabása. A megszellőztetett listán kívül, jelenleg nem áll rendelkezésünkre információ azzal kapcsolatban, hogy a kormány pontosan hogyan képzeli ezeknek a többnyire alapvető állami feladatokat végrehajtó, sokszor több száz munkavállalót (csak az OEP-nek jelenleg több mint 1200 munkatársa van) foglalkoztató intézményeknek a beolvasztását. Információink szerint, ha történtek is előkészületek erre, az az intézetekben dolgozók teljes kihagyásával zajlott. Egyelőre nem látszik biztosíték arra sem, hogy a megszűnő és átalakításra kerülő intézmények szerepe megnyugtatóan fennmarad.
Karácsony előtt 64, majd januárban már 781 orvos küldött kemény kérdéseket az egészségügyi kormányzatnak. A tavalyi év egyik legmeghatározóbb aktivistája volt Sándor Mária, aki az ápolók béremeléséért, munkájuk megbecsüléséért küzd. Kiemelt érdeklődésünk nem véletlen a témában: a TASZ alapítása óta foglalkozik az emberi jogok érvényesülésével az egészségügyben és évek óta hangoztatjuk, hogy az egészségügyben dolgozók nagy részének kiszolgáltatottsága súlyosan sérti a betegek jogait is.
Egy idős férfi kezdődő bélelzáródással az onkológiára került, ahol azonnal meg kellett műteni. A fiát tájékoztatták a nem túl kedvező kilátásokról, miszerint legjobb esetben is csak hónapjai vannak hátra. A műtétet követően nem sokkal romlani kezdett a beteg állapota és az ápoló jelezte a családnak, hogy búcsúzzanak el tőle. A kórházi dolgozók azonban nem biztosították ezt a lehetőséget.
„Amikor egy hat éves kislány először kérdezi meg az embert, hogy akkor doktor bácsi én akkor most meg fogok halni? Nyilván mellbevágja” – mondja Dr. Benyó Gábor, aki szerint ma Magyarországon nem érvényesülnek sem a szülőnek, sem a gyereknek a jogai, hogy megválaszthassa, hol akar meghalni. A gyermekonkológussal a törökbálinti Tábitha Házban beszélgettünk.
Az intenzív koraszülött osztályon folyamatos készenlétben állnak az orvosok és ápolók, hogyha bármilyen gond felmerül a párszáz grammal született kicsikkel, azonnal segíteni tudjanak. Egy új, Finnországból indult képzés azonban radikálisan szakít a jelenleg bevett ápolási módszerekkel és azt tanítja - elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, hogy beavatkozásoktól mentesen, megfigyelőként kell segíteniük a szülőket, hogy gyermekük ellátásában részt vehessenek.
Egy magyar fejlesztésű mentőautó, aminek minden négyzetcentimétere milliméterre pontosan ki van találva. Egy gyermekmentős, akit a 12 órás szolgálati ideje alatt legalább hat alkalommal riasztanak, hogy kritikus állapotú gyerekeket lásson el. Hogyan lehet ezt a feladatot rutinból és nem belehalva, de mindvégig lélekkel ellátni? Riportfilmünkben Dr.Krivácsy Péter gyermekorvost, a Gyermekrohamkocsis ügyelete alatt kérdeztük.
Gyerekkel vagyok betegjogi kampányunk második riportját a Bethesda Gyermekkórházban forgattuk, ahol olyan gyermekeket ápolnak, akiket betegségük egész életükben végigkísér. Példaképeket itt is találtunk, végtelenül türelmes és kitartó szakemberekkel találkoztunk.
Amikor elindítottuk a TASZ felmérését a szülészetek és gyerekosztályok körében, fontos célunk volt, hogy a közérdekű adatigénylések mellett munkatársaink személyesen is minél több jó gyakorlatot ismerjenek meg és mutassanak be. A Péterfy Sándor utcai Kórház Gyermektraumatológiai Osztályán egy különösen elhivatott szakemberrel találkoztunk.
Megfelelően szabályozottá válhat a művi meddővé tétel” – jelentette ki Rétvári Bence államtitkár. A kérdés csak az, hogy minek megfelelően? Mert a megfelelőségi mércét biztos nem az érintettek szabad döntése, az alkotmányosság vagy éppen a tudományos szakma véleménye jelenti. Az Országgyűlésben holnap tartják egy újabb salátatörvény záróvitáját, ami az új Polgári törvénykönyv ürügyén módosítja többek között a művi meddővé tétel választásának szabályait.
Sikeres volt a civil akció: elérhetővé válik Magyarországon is a hármas kombináció a hepatitis C vírus kezelésére.Győzött az egészséghez való jog: nagyobb esélyt kaptak a gyógyulásra a hepatitis C betegek.Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 2012. október 12-én, hosszas sikertelen egyeztetés után a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR) és az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület (ÖVEM) demonstrációt tartott az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, amelyről a TASZ filmet is készített. A civil nyomásra február 1-jétől OEP finanszírozással Magyarországon is elérhetővé vált a boceprevir és a telaprevir nevű szer, amely az eddigi terápiát kiegészítve nagyobb arányú gyógyulást jelenthet a hepatitis C betegeknek.Az eddigi rendelkezésre álló kettős kombinációjú kezeléssel több probléma is volt. Egyrészt maga a kezelés rengeteg mellékhatással jár, sokan nehezen vagy egyáltalán nem tolerálják az interferon+ribavirin gyógyszerek kombinációját. A mellékhatások közt a súlyos depresszió és az öngyilkossági kísérlet sem ritka. Emellett a kezelés nem mindenkinek hozza meg a várt eredményt, a betegek kb. 60%-ánál nem sikeres a terápia, és a vírus tovább folytatja a máj tönkretételét.2011. nyarán két újabb gyógyszert törzskönyveztek a hepatitis C kezelésére, ezekkel az új proteáz-gátló szerekkel, az eddigi kettős kombinációval együtt jóval nagyobb mértékű, akár 70%-os gyógyulási arány is elérhető. A törzskönyvezés ellenére ezek a szerek eddig nem voltak elérhetőek nálunk, ám a mostani jogszabály módosítás révén mindkét új gyógyszer felkerült a hepatitis C kezelésére szolgáló szerek közé.Bár a hármas kombinációjú terápia jóval hatásosabb, a mellékhatásai sajnos ugyanolyan súlyosak lehetnek, ezért igazi reményt majd az új generációs gyógyszerek jelenthetnek, amelyek az eddigi, súlyos mellékhatásokat okozó hatóanyagok nélkül fogják felvenni a vírus elleni küzdelmet. Ezekre a szerekre azonban még hosszú éveket kell várni. Azoknak a hepatitis C hordozóknak, akiknél a krónikussá vált májgyulladás súlyos májkárosodást okozott, a most elérhetővé vált hármas kombinációs kezelés akár az életet is jelentheti.A hepatitis C a fertőző májgyulladás egyik legveszélyesebb fajtája. Veszélyes, mert spontán csak az esetek kb. 10%--ban gyógyul, és a vírushordozók sokáig tünetmentesek maradnak, illetve a tüneteik annyira nem betegség-specifikusak, hogy diagnózisuk sokáig elhúzódhat. Ezalatt a vírus tönkreteszi a májat és hosszútávon májzsugorodást, vagy májdaganatot is okozhat. Magyarországon kb. 100 ezerre teszik azok számát akik hepatitis C vírushordozók lehetnek, ám sajnos a diagnosztika nehézkesen megy, a teszteredményre heteket kell várni. Szintén problémát jelent a kezelés közbeni vizsgálatok finanszírozásának a megoldatlansága. Gyakran hónapokig tart mire a kezelés fontos részét képező eredmények megérkeznek, ami akadályozhatja a betegek optimális kezelését és jelentős többletköltségekkel is jár. Az alapvető jogok biztosa fenti anomáliák miatt, a diagnosztika finanszírozásának teljes felülvizsgálata érdekében fordult az emberi erőforrások miniszteréhez. Álláspontja szerint az egészségügy „betegsége”, hogy úgy határoz meg kötelező vizsgálati módszert, hogy az ahhoz szükséges eljárások finanszírozása nem megoldott.A jelentés teljes szövegét megtekintheti itt.Mivel a hepatitis C főleg vér útján terjed, mindenképpen ajánlott azoknak szűrésre menni, akik 1993 előtt kaptak vérkészítményt vagy szervet, nem megfelelően sterilizált eszközzel csináltattak tetoválást vagy rakattak be testékszert, illetve injektáló szerhasználók és nem minden alkalommal használnak steril tűt, fecskendőt és eszközöket. Védőoltás a hepatitis C vírus ellen még nem létezik, ezért a fertőzés egyetlen elkerülési módja a megelőzés: minden esetben ügyeljünk arra, hogy a felhasznált eszközök, tűk és fecskendők sterilek legyenek.Bence Rita és Bagyinszky Ferenc - TASZ Betegjogi program
Természetesen számos oka lehet annak, hogy miért fél valaki a fogorvostól. Lehetnek rossz élmények gyerekkorból, a kötelező iskolai fogászatról, félelem a fájdalomtól, vagy a különböző fúró-, szúró-, vágó eszközöktől. Biztosan mindenkinek van olyan ismerőse, rokona, vagy akár önmaga aki sorolni tudná a valós vagy vélt okait ennek a félelemnek. De vajon hányunknak jutna eszébe a fogászatokon uralkodó higiénés körülmények miatt aggódni? Mennyire biztonságos egy fogászati beavatkozás? Kell-e tartanunk, hogy egy nem kívánt fertőzéssel lépünk ki a rendelőből?
Hazánkban egyes becslések szerint 100.000 ember fertőzött hepatitis C vírussal, más vélemények alapján ez a szám 200.000-re is rúghat. Pontos eredményt azért nem tudunk, mert a vírus sokáig nem okoz tüneteket, ám végső stádiumában májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.
A bizonytalan helyzet, és a betegjogi képviselők állandósultnak mondható átszervezése szétzilálni látszik a korábban működő képviseleti rendszert.Levélben fordultunk az egészségügyért felelős államtitkársághoz, hogy mikor kezdi meg működését a betegjogokkal foglalkozó új intézmény, melynek indulását a törvény szeptemberre rendelte. Bővebben>>
Az egészségügyben a panaszjog kifejezetten jól érvényesül: azoknak, akik úgy érzik, hogy megsértették jogaikat, van lehetőségük jogorvoslatot keresni, derül ki egy 20 európai országra kiterjedő kutatásból. Az adatok azonban a 2010. tavasz és ősz közötti helyzetet rögzítik, azóta pedig számos változás történt.
