Alulértékelt paramilitárisok

A hétvégén Szebb Jövőért-esek és romániai cigányok “összeszólalkoztak” Medgyesegyházán, egy nő megsérült. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság - saját közleménye szerint - csoportosan elkövetett garázdaság miatt nyomoz, a sajtó úgy tudja, hogy nyolc magyar és egy külföldi állampolgárt állítottak elő, őrizetbe vétel nem történt. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója szerint keresztyén romániai cigányokba kötöttek bele a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület aktivistái.

Előrebocsátom, az ügyről alig tudunk többet a médiában megjelenteknél. Mégis, ennyi információ alapján is alaposan gyanítható, hogy megint olyan esetben minősítenek alul gyűlölet-bűncselekményt, amikor a sértettek cigányok.

A Szebb Jövőért-esekről (már nem Polgárőr Egyesületnek hívják őket, átkeresztelkedtek Szebb Jövőért Magyar Önvédelem-re) elég sokat lehetett hallani az utóbbi években, mindenekelőtt cigányellenes megmozdulásaik kapcsán. Gyöngyöspatán váltak hírhedtté, miattuk került (a kormány és a rendőrség majd’ két hónapig tartó tétlenkedése után) a Büntető Törvénykönyvbe a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése új bűncselekményként, valamint a közösség tagja elleni erőszak (gyűlölet-bűncselekmény tényállás) garázda magatartással is megvalósítható formája, és a szabálysértések köre is az ő gyöngyöspatai, az állami erőszak-monopóliumot megkérdőjelező “járőrözésük” miatt bővült a közbiztonsági tevékenység jogellenes végzése kategóriával. Az ügyészség kezdeményezte az Egyesület feloszlatását - a szélsőjobb paramilitáris szervezetei közül tudomásunk szerint egyelőre ez az egyetlen, amely elérte az ügyészség ingerküszöbét. Az elsőfokon eljárt bíróság ugyan nem látta megalapozottnak az ügyészi keresetet, miszerint az egyesület gyöngyöspatai tevékenysége a helyi romák jogait, szabadságát sértette, a másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla viszont már úgy találta, hogy alaposabb vizsgálatot kell lefolytatni és a más településeken, többek között Devecserben, Cegléden  és Magyarbánhegyesen zajló “önvédelmi tevékenységet” is nagyító alá kell venni - a per tehát még zajlik.
A Szebb Jövőért magyarbánhegyesi etnikai alapú “megfigyelő tevékenységéről” tavaly év végén adtunk hírtvideónkban helyi cigányok, illetve egy helyben élő romániai magyar férfi is súlyos, utóbbit nemzeti hovatartozása miatt érő zaklatásokról számolnak be. Filmünkben az egyesület helyi szervezetének vezetője is beszél, szerinte ők nem végeznek jogellenes tevékenységet, mert nem járőröznek, csak megfigyelnek. A magyarbánhegyesi etnikai és nemzeti hovatartozáson alapuló rendszeres megfélemlítés miatt a helyiek képviseletében feljelentést tettünk a rendőrségen a Szebb Jövőért helyi embereivel szemben közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése illetve végzése miatt. A nyomozás zajlik, de azóta is történtek zaklatások. Információink szerint a mostani, medgyesegyházai atrocitásban ugyanezek a magyarbánhegyesi paramilitárisok vettek részt (a két település 10 km-re fekszik egymástól).

A sajtóhírekből arra lehet következtetni, hogy a Szebb Jövőért-esek voltak a kezdeményezők, az elkövetők, hiszen úgy tudni, a kilenc előállított közül nyolc magyar állampolgár. A Pünkösdi Egyház képviselőjének nyilatkozata is - miszerint elítélik, hogy Medgyesegyházán keresztyén romániai cigányokat bántalmaztak - ezt támasztja alá. Ha így történt, akkor viszont miért csoportos garázdaság miatt nyomoznak? Miért nem közösség tagja elleni erőszak miatt? A közösség tagja elleni erőszakká minősítésnek, mint már említettük, van egy újabb, 2011-es fordulata, ami a garázda jellegű (kihívóan közösségellenes, riadalomkeltésre alkalmas) magatartást bünteti, ha azt rasszista vagy egyéb előítéletes indítékkal (pl. xenofóbia) követik el. De felmerül a bántalmazással, illetőleg annak kísérletével megvalósuló súlyosabb alakzat gyanúja is.

Erről beszélünk folyton, a kettős mércéről. Amikor roma támad nem romára, legyen az gárdista vagy egyszerű nem cigány kollégista a nyolckerben, furcsa módon egyből előkerül a gyűlölet-bűncselekmény tényállás. Amikor viszont egy nyíltan rasszista, emiatt a feloszlatás veszélyével fenyegetett szervezet tagjai cigányokat inzultálnak, a nyomozó hatóság valamiért elfelejti, hogy létezik egy tényállás, amely kifejezetten az ilyen indíttatású cselekmények súlyosabb szankcionálására került a törvénybe. Reméljük, előbb-utóbb eszébe jut, mi megint csak jelezzük ezt.

Amikor jogvédők emlékeztetik a rendőrséget a megfelelő minősítésre, a dolog nem feltétlenül reménytelen: a cigányok házát ért devecseri kődobálás ügyében például nyolc hónappal később a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság végül kiadott egy közleményt arról, hogy közösség tagja elleni erőszak miatt nyomoznak. Persze a gyűlölet-bűncselekményként minősítés csak az első lépés, ezután még hatékony nyomozásra is szükség van.

Jovánovics Eszter
a TASZ Romaprogramjának vezetője