A HIV in Europe szervezésében európai HIV- Teszt Hetet tartanak novemberben. Miért fontos, hogy tudjuk a HIV-státuszunk? Kinek a felelőssége a szűrés? És mi, magyarok miért nem járunk szűrésre? Két részes blogsorozatban járunk utána.
A HIV in Europe (HiE) páneurópai kezdeményezés 2007-ben Brüsszelben indult. Céljai közt szerepel, hogy javuljon azok aránya, akiket korán diagnosztizálnak és ennek következtében a fertőzésük korai szakaszában már gondozásba kerülhetnek és időben elkezdhetik a gyógyszeres kezelést. A HiE idén november 22 és 29 között, a december 1-jei AIDS világnap előtti hétre időzítette az Európai HIV-Teszt Hét programját, amelyhez már több mint 350 szervezet csatlakozott Európa-szerte.
Sokszor hallhatjuk szakmai körökben, hogy mára a HIV-fertőzés egy gyógyíthatatlan és a legtöbb esetben halállal végződő fertőzésből egy krónikus, de jól kezelhető állapottá szelídült. A kezelt betegeknél ráadásul olyan mértékben lecsökken a vírusszám, hogy még a legérzékenyebb tesztekkel sem tudják kimutatni. Aktív vírus hiányában pedig nem is fertőznek tovább.
A gyógyszeres kezelésben részesülő betegek véréből a legérzékenyebb tesztek sem tudják kimutatni a vírust. A méréshatár alatti vírusszám (kevesebb mint 20/ml) azt jelenti, hogy ezek a betegek nem is fertőznek.
Ennek a tudományos ténynek azonban van néhány alapfeltétele. Az első a korai diagnózis. Minél hamarabb kerül valaki gondozásba, annál biztosabb, hogy időben el tudják kezdeni a gyógyszeres kezelését, nem engedve, hogy az immunrendszere sérüljön vagy teljesen tönkremenjen. A másik feltétel pedig az, hogy minden beteg számára elérhető legyen a jó minőségű gondozás és gyógyszeres terápia.
Sajnos Európa egyik tekintetében sem áll túl jól. Egyrészt az Európai Unióban a HIV-vel élők 30 százaléka nem ismeri státuszát. Ez az arány keletebbre haladva még rosszabb. Magyarországon, az óvatos becslések szerint is legalább ugyanannyian nem tudják, hogy megfertőződtek a vírussal, mint ahány esetet eddig sikerült diagnosztizálni. Szintén súlyos problémát jelent, hogy az újonnan diagnosztizált esetek több mint a fele későn kerül a gondozó rendszerbe. Az immunrendszerük már sérült a diagnóziskor, az ő esetükben így nagyobb a valószínűsége egy-egy súlyos fertőzés vagy akár daganat kialakulásának és a maradandó egészségkárosodásnak.
Tudtad, hogy…
2013 első negyedévéig összesen 2,402 HIV-fertőzést diagnosztizáltak Magyarországon.
az elmúlt 5 évben megduplázódott az évente diagnosztizált új HIV-fertőzések száma: míg 2007-ben 117 esetet találtak, addíg 2012-re 219-re emelkedett ez a szám.
az AIDS megbetegedések száma 2013. október végéig elérte a 42-t, az előző évek középátlaga 20 eset volt.
Köszönhetően Oroszországnak, illetve a többi volt szovjet tagállamnak, ahol annyira alacsony azoknak az aránya, akik kezelésben részesülnek, hogy a kezeléshez való hozzáférés szempontjából Európa még Afrikánál is rosszabbul áll. Magyarországon, a HIV-ellátás és gyógyszeres kezelés TB támogatott, viszont ahhoz, hogy kaphassunk kezelést, tudnunk kell a státuszunkat és rendelkeznünk kell biztosítással. Egyre több országban, legutóbb az Egyesült Királyságban módosították a kezeléshez való hozzáférés szabályozását. Közegészségügyi indokra hivatkozva, biztosítás és jogi státusztól függetlenül, mindenki megkaphatja a gyógyszeres terápiát és HIV-gondozást. Felismerték ugyanis, hogy a gyógyszeres kezelés amellett, hogy az egyén egészsége megőrzésének záloga, a fertőzés kockázatának drasztikus csökkentése miatt mindenki érdeke is egyben.
A későn kezelésbe került betegek életkilátásai sokkal rosszabbak, károsodott immunrendszerük nehezebben vagy egyáltalán nem épül vissza, utat hagyva a fertőzéseknek és a daganatok kialakulásának.
Mikor menjünk szűrésre?
Ma már tudjuk, hogy a HIV szexuális úton, vérrel illetve anyáról gyermekre terjedhet. A HIV terjedése ellen számos eszköz áll rendelkezésünkre. Az óvszer megvéd a szexuális úton való fertőzéstől. Magyarországon a vérkészítményeket és donor szerveket 1985 óta szűrik HIV-re, tehát az egészségügyi beavatkozások is biztonságosak. A steril tűt és fecskendőket biztosító programok szintén jó hatásfokkal tudják megakadályozni a HIV és más vér útján terjedő fertőzések (hepatitis B és C) terjedését az injektáló szerhasználók körében. Ezeknek a prevenciós eszközöknek a hatékonyságát már hosszú évtizedek tapasztalata bizonyítja.
Néhány éve újabb, tudományosan is igazolt prevenciós eszköz is a rendelkezésünkre áll. A HIV-vel élők által szedett antiretrovirális (ARV) szerekről van szó. Először egy svájci kutatás eredményeként bizonyosodott be, hogy az ARV terápiában részesülő HIV-vel élők, akiknek a vérében méréshatár alattira csökkent a vírusszám, nem fertőznek. Ennek a felfedezésnek a jelentőségét egyre több ország veszi komolyan és nagyobb gondot fordítanak a „kezelés, mint megelőzés” (treatment as prevention=TasP) programokra. Egyre korábban kezdik el a gyógyszeres kezelést, amely így amellett, hogy az egyén egészségét is segít megőrizni, jelentősen csökkenti az új fertőzések számát is.
Az antiretrovirális (ARV) gyógyszeres kezelés elsődleges célja, hogy megakadályozza a vírus szaporodását, ezáltal megőrizze az immunrendszer épségét.
A prevenciós eszközök, illetve a gyógyszeres terápia tehát rendelkezésünkre áll, hogy megelőzzük, illetve ha már megtörtént a fertőzés, a lehető legkisebbre csökkentsük a károkat. Magyarországon ennek ellenére azonban egyre több az új HIV-fertőzés és egyre fiatalabb korosztályt érint. Emellett ijesztően megemelkedett az AIDS megbetegedések száma is, ami szintén azt mutatja, hogy sok a diagnosztizálatlan eset akik csak nagyon későn, hosszú évekkel a fertőzés után kerülnek gondozásba.
Az egyén felelőssége, hogy megtegye a szükséges prevenciós lépéseket, hogy megelőzze a fertőzést, illetve kockázatos magatartások esetén, például óvszer nélküli szex vagy közös tű használat, eljárjon szűrésre. Tartsuk észben, hogy bár a nagy számok törvénye a HIV-fertőzés esetén is igaz, akár egyetlen nem biztonságos szex is elég lehet a megfertőződéshez. Járjunk el tehát, akár rendszeresen szűrésre, de akkor mindenképp, ha volt védekezés nélküli szexuális kapcsolatunk vagy közös injektáló eszközhasználatunk. Magyarországon jogszabály biztosítja mindenki részére az ingyenes és anonim HIV-szűrést, az ÁNTSZ AIDS tanácsadóiba, illetve néhány civil szervezethez is el lehet menni szűrésre.
Bagyinszky Ferenc, HIV/AIDS programvezető - TASZ
A november 21-i folytatásban az egészségügyi rendszer felelősségéről lesz szó, illetve arról, hogy miért nem járunk HIV-szűrésre.
Segítsd a munkánkat!
Amennyiben mostanában voltál vagy tervezel elmenni HIV-tesztre és megosztanád velünk a tapasztalataidat, az alábbi kérdőíven megteheted: https://www.surveymonkey.com/s/HIV-teszt_TASZ
Köszönjük!