Ahogy az orvostudomány egyre meggyőzőbb és szerteágazóbb bizonyítékokkal szolgál a kannabisz gyógyászatilag kedvező hatásaira, úgy szaporodik azon államok száma, ahol a kannabisz különböző formákban elérhetővé vált a betegek számára. Mi is részt veszünk a közelgő budapesti gyógyászati kannabisz konferencia, a Cannabicum szervezésében, ahol arról is szó lesz, hogy Magyarországon hozzáférhető-e a gyógyászati kannabisz. Most nézzük át, hogy az európai országok hogy állnak a gyógyászati kannabisz ügyéhez!
Kórházban lenni sehol sem jó. De az ottlétet az orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók által teremtett körülmények jobbá vagy rosszabbá is tehetik. Szakmai igazgatónknak – életében először – alkalma nyílt megtapasztalni egy külföldi, az olasz sürgősségi betegellátást egy baleset miatt, és ez segített megérteni, hogy mit hiányolt mindig, amikor Magyarországon volt kórházban: hogy felnőttként kezeljék. Személyes beszámolója következik.
Neked is fontos, hogy a gyereked mellett lehess, ha kórházba kerül? Az egész család nyugodtabb, ha együtt élhetitek át ezeket a nehéz pillanatokat? Azt is szeretnéd, ha végig gyerek- és szülőbarát ellátást kapnátok? Mi Gyerekkel vagyok kampányunkban három éve dolgozunk ezért. Megnéztük, mi változott az elmúlt három évben, mik a legfontosabb területek, ahol javult a helyzet, és hol van még szükség sok fejlesztésre.
Fogyatékossággal élő emberek tízezrei élik a társadalom számára láthatatlan életüket: otthonukba szorulva vagy tömegintézetekben. Sokan közülük úgy érzik, hogy az élet odakint, tőlük függetlenül zajlik. De ha az élet máshol van, mi történik a falak között?
Évek óta tartó Gyerekkel vagyok kampányunkban azért dolgozunk, hogy a kórházba kerülő gyermekek minél inkább gyerek- és szülőbarát környezetben gyógyulhassanak. Az összes magyarországi gyerek-fekvőbetegellátó intézményt értékeltük, hogy szerintünk mennyire gyerekbarát az ellátás bennük. Na de mitől gyerekbarát egy kórház?
Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.
Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.
Érdekérvényesítés, korrupció vagy manipuláció? Társadalmi egyeztetés vagy önkényes törvénygyár? Ideje felismerni, hogy ezeknek a fogalmaknak a szétválasztása tudatosságot és következetes jogalkotást is feltételez. Ha a magyar kormány a rettegett (külföldi) befolyás nyomába kíván eredni, kezdhetné egy szigorú lobbitörvénnyel, amit legelőször is magára alkalmaz.
A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesülettel (MOKE) tartott közös filmklubunk harmadik részében az elméletet és a gyakorlatot ütköztetjük. A kannabisz-kutatások atyjával készített film az orvostudomány fejlődését ismerteti a területen, meghívott orvos előadónk pedig kutatómunkája mellett a páciensi oldalról gyűjtött személyes tapasztalatairól fog beszámolni.
A kötelező pszichiátriai gyógykezelés során megvalósuló emberi jogokról beszélgetni egy kicsit olyan, mintha kopoltyús élőlények szárazföldi életét kellene tanulmányoznod. Ahogy egy halnak nem közege a szárazföld, úgy az emberi jogoknak sem közege a zárt osztály. Azért érdemes szétnézni a tengerparton és gyűjteni színes-szép kavicsokat: gondolatokat, szempontokat, amiből idővel fel lehet építeni valami újat…
Régóta ígérgette, és most tényleg meglépte a Kormány a minisztériumok alá rendelt intézmények bezárását / beolvasztását. Miért tette ezt? És miért akkora probléma ez? Mit csináltak eddig ezek a hivatalok, és mi lesz a feladataikkal az átalakítás után? Elmagyarázzuk.Döntésképtelen szervek, függetlenségét vesztő döntéshozatal, akadozó feladatellátás: ez várható, nem fog működni az új rendszerTalán meglepő, de most még csak nem is az a legnagyobb gond, hogy megvágták a büdzsét és szélnek eresztik a dolgozókatA politikai döntések és a rutinfeladatok, hatósági ügyek szétválasztása megszűntEddig is kérdéses volt, hogy mennyire függetlenek a hatóságok, de mostantól a maradék függetlenség is elvészAz összevont szerveken belül ellentétes érdekű szervezeti egységek lesznek, ez így biztosan nem fog működni
Tizenkilenc perc alatt el tudsz készíteni egy egyszerű ételt. Meg tudod mosni és szárítani a hajadat. Tizenkilenc perc elég idő ahhoz, hogy felolvass egy mesét egy kisgyereknek. Ennyi idő alatt néha sietve megebédelsz, olykor ennyi ideig halogatod reggel a felkelést. Ha vonatra szállsz egy városban, tizenkilenc perc alatt egy egészen más világba juthatsz. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a társadalom peremére érkezz.
A TASZ arra buzdít: két X-szel szavazz, érvénytelenül! De biztonságos-e az érvénytelen szavazás, különösen, ha alig lesznek ellenzéki delegáltak a szavazatszámláló-bizottságokban? Ebben az írásban megmutatjuk: a választások tisztasága miatti aggodalom nem ok a távolmaradás mellett. Viszont jó okok szólnak amellett, hogy elmenjünk és érvénytelenül szavazzunk!
Az internetcenzúra bevezetését nem övezte különösebb társadalmi vita, annak kiterjesztése kapcsán pedig már szakmai vita sem igazán alakult ki. Sőt, talán sokan még mindig nem tudják, hogy a hazai internetszolgáltatók blokkolni kötelesek a KEHTA adatbázisban szereplő weboldalakat.
Veszélyesen kevés földgázzal futott neki Magyarország 2013 telének, amikor az oroszok akár el is zárhatták volna a gázcsapot - állítja egy Századvég-elemzés. A tározók alacsony töltöttségi szintje a MET-ügynek köszönhetően és a megvásárolt tárolók dacára következett be.
A Kormány a népszavazási eljárás módosítását kezdeményezte, javaslata már csak a zárószavazásra vár. Az új népszavazási eljárás látszólag megkönnyíti az országos népszavazások kezdeményezését. A TASZ álláspontja szerint azonban ezután semmivel sem lesz könnyebb a népszavazást kezdeményezők dolga – sőt. A várhatóan ezen a héten megszavazott új népszavazási eljárásrendről szóló blogsorozatunk első részében elmondjuk, az új szabályozás ezúttal hogyan ásná alá a népszavazás kezdeményezéséhez való jogot.
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest. Az első részért kattints ide.
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.
„Nehéz év lesz, résen kell lenni, hogy mikor írják ki a pályázatokat” – többek között ezt a tanácsot kapták a szakmai szervezetek képviselői az év első Kábítószerügyi Tanács ülésén, március 22-én. A tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár korábbi rutinjához híven ezúttal sem jelent meg az ülésen.
Újabb bűnözőre csapott le az igazsászolgáltatás kérlelhetetlen szigora. Juhos Norbert egy saját Facebook oldalán írt kommentben használta a holokamu szót, ami jogerősen 800 ezer forintjába került. Ennyi pénzbüntetést kell fizetnie, vagy ha ezt nem tudja kigazdálkodni, 400 nap fogházbüntetéssel kiválthatja. Ez egy nagyon súlyos büntetés, amit azért kapott, mert leírt egy szót, ezzel pedig megvalósította az egyik önkényuralmi rendszer által elkövetett bűnök tagadását.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésén foglalkozik a Paks II beruházással kapcsolatos adatok titkosításáról szóló törvénnyel. Az Alkotmánybíróság eljárását az Országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezte: csak pár olyan ügy van, amelyben az ellenzéki képviselők összefogtak egy indítvány erejéig, ez az egyik ilyen. Kivételes az ügy azért is, mert az Alkotmánybíróság hozzáférhetővé tette több szakmai szervezet álláspontját is az ügyről. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.
December 1-je minden évben az AIDS világnapja, ezen a napon számotvetünk azzal, hogy az elmúlt egy év során mit értünk el a HIV vírussal kapcsolatban kitűzött célok közül. Sajnálatos, de az egyik legfontosabb tanulsága az eltelt időszaknak, hogy a politikai akart hiányosságai és a vírussal kapcsolatos stigma jelentősen megnehezíthetik a megelőzést és korlátozzák a HIV-vel élők joggyakorlását.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylésének eleget téve az országos tisztifőorvos újra megerősítette: nincsen járványveszély, a menekültek között csak elvétve találnak fertőzéseket. A TASZ szerint minden ezzel ellentétes kommunikáció hamis félelmeket kelt az emberekben.
A TASZ-t gyakran éri az a vád, hogy egyik vagy másik párt politikai nézetrendszeréhez igazodik, és álláspontja kialakításakor szem előtt tartja, hogy azzal kedvez-e valamelyik pártnak vagy sem. Ezt a vádat jellemzően az fogalmazza meg, aki éppen valamiben nem ért velünk egyet. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ álláspontját a TASZ-nál dolgozóknak a szabadságjogokról vallott felfogása alakítja, függetlenül attól, hogy az éppen egybevág-e egyik vagy másik politikai párt elképzeléseivel vagy eltér attól. Minden párttól egyenlő távolság tartására törekszünk, velük bármilyen együttműködésre csak előre meghatározott és nyilvánosságra hozott elveknek megfelelően, a teljes átláthatóság biztosítása mellett kerülhet sor.
Bár a kormányzatok szerte a világon előszeretettel nevezik „nem-halálos” fegyvereknek az olyan tömegoszlató fegyvereket és eszközöket, mint a sokkoló, a könnygáz, a vízágyú vagy a gumilövedék, indokolt ezeket óvatosabban „kevésbé halálosnak” nevezni. Kevésbé halálosak az éles lőszernél, amennyiben funkciójuk általános értelemben nem az élet kioltása, hanem olyan sérülés okozása, ami elveszi a hatóságnak ellenszegülő ember kedvét a további ellenállástól.
Az alábbi kisokosunkban általános egészségügyi tájékoztatást nyújtunk a menekülteknek és segítőiknek arról, hogy magyarországi tartózkodásuk idején státuszuk szerint milyen ellátásra jogosultak. A sürgős ellátásokhoz akkor is joga van mindenkinek, ha még nem nyújtott be menekültkénti elismerésre kérelmet, és mindenkinek joga van ahhoz is, hogy elmondják neki érthetően mi fog történni vele, milyen választási lehetőségei vannak. Az írás végén letölthető formában is elérhetőek az információk, természetesen amint érkeznek hozzánk fordítások a szövegről, azokat is elérhetővé tesszük.
Az elmúlt hónapok egyre súlyosbodó menekültügyi válsága nem magyar sajátosság. Azonban a magyarországi menekülthelyzet kezelése, a hazánkba érkező menekültek ellátása az. A magyar kormány nem teljesíti a feladatát, helyette embertelen válaszlépésekre ragadtatja magát: borotvapengés kerítést épít a déli határra, arra kényszeríti a menekülőket, hogy 10 fokban egy réten éjszakázzanak, az emberi jogainkat súlyosan korlátozó jogszabályokat alkot. Az állam feladatait pedig önkéntesek százai látják el, tízezrek anyagi segítségnyújtása mellett. A menekültek étkeztetése, valamint az orvosi segítségnyújtás nem civil feladat, ahogyan a fagyhalált megelőzendő fűthető sátrak és meleg ruhák, takarók kiosztása sem az.
Budapest főpolgármestere természetellenesnek és visszataszítónak találja melegeket. A Budapest Pride pedig nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez (sic!). Tarlós István mindezt a TV2 reggeli adásában mondta, mintegy magánvéleményként. A helyzet azonban az, hogy Tarlós Istvánnak nem lehet magánvéleménye akkor, amikor egy országos kereskedelmi televízióban nyilatkozik főpolgármesterként.
Május 18-án a HIV-el élőkért és az AIDS áldozataiért tartottunk gyertyás virrasztást a parlament előtt. Sajnos egyre több ember érintett. Öt év alatt közel kétszeresére nőtt az új HIV fertőzések száma Magyarországon: 2009-ben még 140, 2014-ben már 271 esetet regisztrált az Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Bár a legveszélyeztetettebb még mindig a meleg és biszex férfiak csoportja, a tavalyi fertőzöttek között 20 nőt is találunk. A legriasztóbb az, hogy ez valószínűleg még mindig csak a jéghegy csúcsa. Hiszen a felvilágosító, szűrő és tanácsadó programok lefedettsége alacsony, több száz, vagy ezer ember élhet együtt a HIV-el úgy, hogy nem is tud róla.
A józsefvárosi önkormányzat állítása szerint a tűcserék felelősek azért, hogy a hepatitis C vírus 2011 és 2014 között közel kétszeresére nőtt a drogfogyasztók körében. Aki képes arra, hogy értelmezze a számokat, az könnyen rájön, hogy ez olyan, mintha a tűzoltót tennék meg felelősnek a tűzért, miután nem biztosítanak neki elég oltóanyagot az oltáshoz.
A fekete ruhába öltözött ápolók a szólásszabadságukat gyakorolják, így az ilyen öltözet megtiltása elfogadhatatlan.Szombaton benyújtotta a felmondását Sándor Mária, az egyik budapesti kórház ápolója. Sándor szombaton feketében ment dolgozni, így tiltakozott az egészségügyben dolgozók, és különösen az ápolók katasztrofális munkakörülményei és bérezése miatt. A kórházban megtiltották neki, hogy fekete ruhával fejezze ki az elégedetlenségét, ezért döntött úgy, hogy távozik. Azzal, hogy az ápoló fekete ruhát húzott, nonverbális eszközökkel, szavak nélkül fejezte ki a véleményét egy fontos közügyről. A munkáltatója megsértette a szólásszabadságát, amikor megtiltotta számára a tiltakozásul felvett fekete ruha viselését.
Blogsorozatunk előző részében elmondtuk, miért nem sérti a választójog egyenlőségét, ha a választókerületek kialakítása egy adott párt győzelmének kedvez. De akkor mit mondhat az alkotmányjog a választókerületek kialakításának alkotmányosságáról? Tud-e egyáltalán bármit is mondani arról, hogy mi a baj a választókerületek ilyen vagy olyan kialakításával? Ebből a részből kiderül.
A felperes arra volt kíváncsi, hogy az MLSZ mennyit fizetett az NB I-es játékvezetőknek a 2013-2014-es szezonban. Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt ügyfél elsőfokon nyert, másodfokon veszített, majd a Kúria végérvényesen is neki adott igazat, így az MLSZ-nek ki kell adnia a kért adatokat.
Új – ezúttal ellenzéki – törvényjavaslat hódol be az Charlie Hebdo-támadás után felerősödő bevándorló-ellenes sztereotípiáknak. Az LMP indítványa alapján néhány, különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén kötelezően visszavonnák a magyar állampolgárságot azoktól, akik 20 éven belül váltak politikai közösségünk tagjaivá. De vajon miért csak őket érintené a szankció? Miért megalapozatlan, és miért jogszerűtlen egy ilyen szabályozás? Kétrészes blog-sorozatunkból megtudhatod! Az első részben azzal foglalkozunk, miért büntet, és miért diszkriminatív az új törvényjavaslat.
Minden hibája ellenére a huszonöt éves gyülekezési törvény és a mögötte halmozódó joggyakorlat és jogértelmezés elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a gyülekezési szabadság érvényesüljön Magyarországon. A TASZ szerint nincs elég ok a gyülekezési jog újraszabályozására vagy reformjára: az igazán problematikus jelenségek nem jogalkotással kezelendők, ugyanakkor jóval égetőbbek, mint az eseteges szabályozatlanság.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.
A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat.
A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat.
Ismét HIV-tesztre megy egész Európa!November 21 és 27 között rendezik a második Európai HIV-Szűrés Hete kampányt. A cél idén is az, hogy felhívják a figyelmet a korai HIV-diagnózis fontosságára és a lehető legtöbb információt és szűrési lehetőséget biztosítsanak a lakosság számára.
Európai uniós szinten egyre többet foglalkoznak a személyre szabott orvoslással, amelynek célja, hogy az egészségügyben dolgozók az egyéneket és ne betegségeket kezeljenek, a személyt teljes egészében bevonják a folyamatba, ezzel is növelve az együttműködését és felelősségvállalását. Ezzel mindenki jól jár: a kezelések sokkal jobb gyógyulási esélyt, kevesebb mellékhatást ígérhetnek és az egészségügyi rendszerek pedig rengeteg kiadást megspórolhatnak, melyek a fölösleges és eredménytelen ellátások kapcsán jelentkeznek.
A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra. A sorozat előző részei itt érhetőek el: 1. rész, 2. rész.
A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra. A sorozat előző része itt érhető el.
A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra.
Az emberi jogok napja alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az idei év eseményeire, és értékeljük az emberi jogok helyzetét. Az eredmény nem ünnepelni való.
A HIV in Europe szervezésében európai HIV- Teszt Hetet tartanak novemberben. Miért fontos, hogy tudjuk a HIV-státuszunk? Kinek a felelőssége a szűrés? És mi, magyarok miért nem járunk szűrésre? Két részes blogsorozatban járunk utána. Az első rész itt olvasható.Amikor az orvos ajánlja fel a szűréstAz önkéntes egyéni HIV-teszt mellett az egészségügyben is felajánlhatják nekünk a tesztet. Ha egy orvos, vagy gondozó felajánlja a lehetőségét, vegyük komolyan. Számos olyan megbetegedés vagy fertőzés van, amelyek akár a HIV jelenlétére is utalhatnak. A HiE egyik projektjeként létrehozta azoknak a megbetegedéseknek, illetve állapotoknak a listáját, amelyek esetén az orvosnak fel kellene ajánlania a HIV-szűrést.Az előrehaladott AIDS megbetegedés mellett a primer vagy más néven akut HIV-fertőzésnek is vannak tünetei, amelyek sajnos nem tipikusak, könnyen összekeverhetőek más fertőzések tüneteivel. A magas láz, izom és ízületfájdalmak, esetleges hasmenés vagy bőrkiütések 2-3 héttel a HIV-fertőzés után jelentkezhetnek. Az orvosnak nem könnyű ezeket megkülönböztetnie például egy influenza tüneteitől, viszont ha megfelelő bizalmi kapcsolat van az orvosunkkal, akivel akár a szexuális életünkről is tudunk beszélni, könnyen kizárhatjuk, hogy HIV-ről vagy esetleg más szexuális úton terjedő fertőzésről van-e szó, vagy valóban az influenzajárvány „áldozatai” lettünk.Az egészségügyi ellátórendszer felelőssége tehát, hogy az orvosok és ápolók tisztában legyenek és felismerjék mind az akut HIV-fertőzés tüneteit, mind az immunhiányos állapot jelenlétére utaló megbetegedéseket és felajánlják a beteg részére a tesztet.Miért nem járunk szűrésre?Korábban már sokszor írtam arról, hogy Magyarországon nagyon kevés HIV-szűrést végeznek. Az évi kb. 80 ezer szűréssel nem csak az Európai Unióban, de egész Európában a sereghajtók között vagyunk.Fontos, hogy tudd a HIV-státuszod! A minél korábban diagnosztizált és kezelt betegeknek hasonló a várható élettartamuk, mint egy adott országban a születéskor várható élettartam.Annak, hogy miért nem megyünk el szűrésre, számos oka lehet:1. Nincs elég információnk. Információ hiányában pedig nem tudunk felelős döntést hozni és például elmenni HIV-tesztre. Fontos, hogy minél többet tudjunk a HIV-ről, annak terjedési módjairól és ennek tudatában felelős döntést hozhassunk.2. Van elég információnk, de nem érezzük magunkat veszélyeztetettnek. Sokan még mindig azt gondolják, hogy a HIV csak bizonyos csoportokat fertőzhet meg. A melegek, szexmunkások, illetve injektáló szerhasználók a HIV-járvány szempontjából valóban sérülékeny csoportnak számítanak, de fontos megérteni, hogy nem a csoporthoz való tartozás, hanem a kockázatos viselkedés jelenti a veszélyt a HIV-fertőzés szempontjából. Védekezés nélküli szexuális kapcsolat esetén a vírust nem érdekli, hogy a résztvevőknek milyen a szexuális orientációjuk. Egy heteroszexuális, védekezés nélküli szexuális kapcsolat ugyanolyan veszélyekkel járhat. Ezt igazolja az is, hogy globálisan a HIV főként heteroszexuális úton terjed, a fertőzöttek több mint a fele nő.3. Félünk az esetleges pozitív eredménytől. Az „inkább nem akarok tudni róla” stratégia a HIV szempontjából különösen veszélyes lehet. A fertőzés évekig, de akár évtizedekig is tünetmentes lehet, közben fokozatosan leépül az immunrendszer, a nem kezelt HIV pedig potenciális fertőzésforrást jelent az összes partnerünk számára. A diagnosztizált fertőzöttek jelentik a legnagyobb fertőzésforrást. Európai adatok szerint, bár arányuk 30 százalék körüli, tőlük ered az új fertőzések több mint 80 százaléka. 4. Félünk a pozitív eredmény okozta kiközösítéstől. Bár a HIV mára orvosi szempontból valóban egy jól kezelhető állapottá vált, az egyén életét még nagyon meg tudja nehezíteni. A HIV-hez társuló előítéletek és stigma miatt nehéz, szinte lehetetlen felvállalni a pozitív-státuszt. Elutasításhoz, megvetéshez, sok esetben társadalmi ellehetetlenüléshez is vezethet egy HIV-diagnózis. Az előítéletek ellen viszont lehet és kell is küzdeni. Felvilágosító kampányokra van szükség, amelyek elérhetővé teszik mindenki számára a HIV-vel kapcsolatos tudást, eloszlatva tévhiteket, ezzel csökkentve a stigmát, elősegítve a HIV-vel élők előbújását.5. Voltunk már szűrésen és borzalmas élmény volt. Sajnos sok esetben halljuk azt, hogy a szűrés egy rémálom volt. Ilyenkor nem a tűszúrásra és vérvételre panaszkodnak sokan, hanem a gondozó, illetve orvos hozzáállására, a hosszú, gyakran hetekig tartó várakozásra, mire kézhez kaphatták a leletet. Az ilyen helyzetek valóban rontanak a tesztelési kedven. Az egészségügy feladata, hogy olyan biztonságos és bizalmas légkört teremtsen az orvos illetve a tanácsadó, ami elősegíti, hogy szívesen visszamenjünk a szűrőállomásra és bizalommal beszéljünk olyan kényes témákról, mint a szexualitásunk vagy az esetleges szerhasználat.Láthatjuk tehát, hogy még mindig számos problémával, akadállyal szembesülhet az, aki szeretné megtudni a HIV-státuszát. Az európai HIV-Teszt Hét azonban jó lehetőség, hogy minél többen elmenjünk a szűrésre. A december 1-jei AIDS világnap ezzel nem csak a megemlékezés és figyelemfelhívás eszköze lehet, de azt is elérhetjük, hogy javuljon azoknak az aránya, akik tisztában vannak a HIV-státuszukkal.A stigma öl, nem a HIV! Fontos, hogy ismerd a HIV-státuszod! November 26-án, 16-18 óra között ingyenes és anonim szűréssel egybekötött tanácsadást szervezünk az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálatnál (1113 Budapest, Karolina út 35/b).Bagyinszky Ferenc - HIV/AIDS programvezető - TASZfoto: compfight.com
Bár Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, amely alkotmányba foglalta a hajléktalanság büntetését, sajnos egyáltalán nem egyedülálló abban, hogy kriminalizálta az utcán élést. A társadalom margójára szorult emberek jogfosztása nemzetközi trend - erről meggyőződhettünk amerikai utazásunk során is.
A HIV in Europe szervezésében európai HIV- Teszt Hetet tartanak novemberben. Miért fontos, hogy tudjuk a HIV-státuszunk? Kinek a felelőssége a szűrés? És mi, magyarok miért nem járunk szűrésre? Két részes blogsorozatban járunk utána.
Mostantól rendszeresen értékeljük a TASZ témáin keresztül a magyarországi jogállamiság és alapjogvédelem állapotát. Az alábbi írás a 2013. októberi tapasztalatok alapján azzal foglalkozik, hogy bár szűkülnek a hagyományos jogvédelem lehetőségei Magyarországon, de átgondolt pereskedéssel még lehet eredményeket elérni.
