tanulni
Próbáld ki, mi történik a falak között
Fogyatékossággal élő emberek tízezrei élik a társadalom számára láthatatlan életüket: otthonukba szorulva vagy tömegintézetekben. Sokan közülük úgy érzik, hogy az élet odakint, tőlük függetlenül zajlik. De ha az élet máshol van, mi történik a falak között?
Gyerekbarát kórházak: erre a négy dologra van mindenképpen szükség egy kórházban
Évek óta tartó Gyerekkel vagyok kampányunkban azért dolgozunk, hogy a kórházba kerülő gyermekek minél inkább gyerek- és szülőbarát környezetben gyógyulhassanak. Az összes magyarországi gyerek-fekvőbetegellátó intézményt értékeltük, hogy szerintünk mennyire gyerekbarát az ellátás bennük. Na de mitől gyerekbarát egy kórház?
Van beleszólásod: vegyél részt aktívan a közügyekben!
Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.
Gyógyászati kannabisz: tudomány és tapasztalat
A Magyar Orvosi Kannabisz Egyesülettel (MOKE) tartott közös filmklubunk harmadik részében az elméletet és a gyakorlatot ütköztetjük. A kannabisz-kutatások atyjával készített film az orvostudomány fejlődését ismerteti a területen, meghívott orvos előadónk pedig kutatómunkája mellett a páciensi oldalról gyűjtött személyes tapasztalatairól fog beszámolni.
Megyünk vele, akár éjjel a kaszinóba is!
A kötelező pszichiátriai gyógykezelés során megvalósuló emberi jogokról beszélgetni egy kicsit olyan, mintha kopoltyús élőlények szárazföldi életét kellene tanulmányoznod. Ahogy egy halnak nem közege a szárazföld, úgy az emberi jogoknak sem közege a zárt osztály. Azért érdemes szétnézni a tengerparton és gyűjteni színes-szép kavicsokat: gondolatokat, szempontokat, amiből idővel fel lehet építeni valami újat…
Két X-szel, biztonságosan: érvénytelen szavazás vs. bojkott
A TASZ arra buzdít: két X-szel szavazz, érvénytelenül! De biztonságos-e az érvénytelen szavazás, különösen, ha alig lesznek ellenzéki delegáltak a szavazatszámláló-bizottságokban? Ebben az írásban megmutatjuk: a választások tisztasága miatti aggodalom nem ok a távolmaradás mellett. Viszont jó okok szólnak amellett, hogy elmenjünk és érvénytelenül szavazzunk!
A megtévesztés melegágya – új népszavazási szabályozás készül
A Kormány a népszavazási eljárás módosítását kezdeményezte, javaslata már csak a zárószavazásra vár. Az új népszavazási eljárás látszólag megkönnyíti az országos népszavazások kezdeményezését. A TASZ álláspontja szerint azonban ezután semmivel sem lesz könnyebb a népszavazást kezdeményezők dolga – sőt. A várhatóan ezen a héten megszavazott új népszavazási eljárásrendről szóló blogsorozatunk első részében elmondjuk, az új szabályozás ezúttal hogyan ásná alá a népszavazás kezdeményezéséhez való jogot.
Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt? – 2. rész
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest. Az első részért kattints ide.
Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt?
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.
A legdrágább szó
Újabb bűnözőre csapott le az igazsászolgáltatás kérlelhetetlen szigora. Juhos Norbert egy saját Facebook oldalán írt kommentben használta a holokamu szót, ami jogerősen 800 ezer forintjába került. Ennyi pénzbüntetést kell fizetnie, vagy ha ezt nem tudja kigazdálkodni, 400 nap fogházbüntetéssel kiválthatja. Ez egy nagyon súlyos büntetés, amit azért kapott, mert leírt egy szót, ezzel pedig megvalósította az egyik önkényuralmi rendszer által elkövetett bűnök tagadását.
Terítéken a paksi titoktörvény
Az Alkotmánybíróság teljes ülésén foglalkozik a Paks II beruházással kapcsolatos adatok titkosításáról szóló törvénnyel. Az Alkotmánybíróság eljárását az Országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezte: csak pár olyan ügy van, amelyben az ellenzéki képviselők összefogtak egy indítvány erejéig, ez az egyik ilyen. Kivételes az ügy azért is, mert az Alkotmánybíróság hozzáférhetővé tette több szakmai szervezet álláspontját is az ügyről. Az alábbiakban ezeket ismertetjük.
A menekültek jól teljesítenek: egészségesek
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylésének eleget téve az országos tisztifőorvos újra megerősítette: nincsen járványveszély, a menekültek között csak elvétve találnak fertőzéseket. A TASZ szerint minden ezzel ellentétes kommunikáció hamis félelmeket kelt az emberekben.
Mennyire értenek egyet a TASZ álláspontjával az egyes pártok választói?
A TASZ-t gyakran éri az a vád, hogy egyik vagy másik párt politikai nézetrendszeréhez igazodik, és álláspontja kialakításakor szem előtt tartja, hogy azzal kedvez-e valamelyik pártnak vagy sem. Ezt a vádat jellemzően az fogalmazza meg, aki éppen valamiben nem ért velünk egyet. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ álláspontját a TASZ-nál dolgozóknak a szabadságjogokról vallott felfogása alakítja, függetlenül attól, hogy az éppen egybevág-e egyik vagy másik politikai párt elképzeléseivel vagy eltér attól. Minden párttól egyenlő távolság tartására törekszünk, velük bármilyen együttműködésre csak előre meghatározott és nyilvánosságra hozott elveknek megfelelően, a teljes átláthatóság biztosítása mellett kerülhet sor.