A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra.
A Kormány 2012-ben határozattal hozta létre javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző testületeként az Emberi Jogi Munkacsoportot, amibe civil szervezetek pályázat útján nyerhettek tagságot. A Munkacsoporton belül tematikus almunkacsoportokat hoztak létre; a TASZ a fogyatékkal élők jogai, a nők jogai, a véleménynyilvánítás szabadsága, az LMBT emberek jogai, az egyéb polgári és politikai jogok védelme, a hajléktalanügyi és a romaügyi almunkacsoportok munkájában vesz részt. A Munkacsoport feladata az azt létrehozó kormányhatározat szerint többek között, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon, konzultációt folytasson az érintett civilekkel, és figyelemmel kísérje az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) Munkacsoport 11. ülésén Magyarország vonatkozásában tett és Magyarország által elfogadott és részben elfogadott ajánlások végrehajtását.
Már az együttműködés kezdete sem volt zökkenőmentes: a Munkacsoport felállása idején erős ellentét alakult ki a civilek és a Kormány között az almunkacsoportokba való beválogatás kapcsán. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány például nem került be a romaügyi csoportba, pedig ez a szervezet már 10 éve dolgozik - egyedülálló módon - az iskolai szegregáció felszámolásán. A közös munka során pedig komoly kifogások merültek fel, mint például az érdemi munkára vagy konzultációra alkalmas határidők kiszabásának hiánya. Ugyanakkor van olyan munkacsoport, amelyben olyan szakadék tátong az emberi jogi szempontokat képviselő szervezetek és a kormányzat képviselői között, ami a munka hatékonyságát is megkérdőjelezi.
Eltelt egy év a Munkacsoport felállása óta, a Kormány pedig december 10-én, az Emberi Jogok Világnapján számolt be az eddigi működésről. A videóban Balatoni Mónika, államtitkár beszélt az emberi jogok mibenlétéről. Úgy fogalmaz, hogy a munkacsoportok értelme, hogy olyan törvények szülessenek, amik az emberek életét könyebbé teszik és segítik az emberi jogi szempontok érvényesülését. A blogsorozat végére kiderül majd, hogy szerintünk mennyiben tesz ennek a két célnak eleget a munkacsoportok jelenlegi működése. A világnapi értékelőben hallhatunk még a Századvég kutatásáról, illetve Répássy Róbert beszél a Kormány emberi jogi teljesítményéről. Összefoglalója azonban nem a munkacsoportokban zajló munkáról, ahnem kizárólag a törvényalkotásról szól. A kormányzati beszámolót hallva úgy döntöttünk, hogy blogsorozat formájában mutatjuk be, civil jogvédői szemmel hogyan zajlanak az egyes tematikus munkacsoportokban az események, ennek kapcsán pedig számot vetünk tagságunk hatásával és értelmével is.
Fogyatékossággal élők jogai almunkacsoport – Verdes Tamás
A Fogyatékossággal Élők Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoport első és utolsó ülésére 2013. június 18-án került sor. Tudomásom szerint azóta egyszer sem hívták össze a munkacsoportot, legalábbis a TASZ-hoz nem érkezett meghívó. A munkacsoport elején javasoltam, hogy vegyük sorra a legfontosabb emberi jogi problémákat a fogyatékosságügy területén, de sajnos ezekre sem került sor. A munkacsoport főként a fogyatékosok foglalkoztatási rendszerének átalakításának kapcsán hallgatta meg Fülöp Attila család- és esélyteremtési politikáért felelős helyettes államtitkárt. A munkacsoport első találkozóján a legsúlyosabb emberi jogi sérelmekről – mint a gondnokság alá helyezés reformjának szükségessége, a választójog elismerése vagy az intézménytelenítés – nem alakult ki diskurzus.
Hajléktalanok almunkacsoport – Bence Rita
Asztalosné Zupcsán Erika, Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár szeptember 25-én tartott ülésen kifejtette álláspontját, miszerint félreértés, hogy a hajléktalanság kriminalizációja történik. Ezt azzal indokolt, hogy attól még, hogy a Belügyminisztérium terjesztette elő a szabálysértési törvény módosítását, még nem beszélhetünk kriminalizációról... Azt elismerte, hogy érintettségükre tekintettel meg kellet volna hívni ezt a minisztériumot is, és ígéretet tett, hogy a következő ülésen erre is sor kerül. Az ülésen elhangzott továbbá, hogy „a közterület használat nem előjog”. A kormányzat teljes tájékozatlanságról tett bizonyságot, amikor jelezte, hogy tudomásuk szerint nem volt jellemző a bírságolás korábban sem. Meglepődtek, amikor tájékoztattam őket arról, hogy adatigénylésünk szerint „csupán” 39.495.000.- forintnyi bírságot szabtak ki 2012 ápr. 15. és nov. 16. között, amíg hatályban volt az előző szabálysértési tényállás, amit az Alkotmánybíróság később megsemmisített.
A kriminalizáció kapcsán felvetett problámákra megoldási javaslatként a közigazgatáson belüli együttműködést javasolják. Mi más megoldást látunk: kriminalizáció helyett egyértelmű kiállást az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. Mivel az Emberi Jogi Munkacsoportnak elsősorban ezt a szempontot kellene szem előtt tartania és ezt teljes mértékben figyelmen kívül hagyja, kérdéses, hogy mi az értelme a további részvételnek.
Hamarosan folytatjuk!
foto: compfight.com