Egyéb polgári és politikai jogokkal kapcsolatos tematikus emberi jogi munkacsoport – Hegyi Szabolcs
Ez a munkacsoport elsősorban a lelkiismereti szabadságot érintő kérdésekkel foglalkozik. Általánosságban elmondható, hogy az érdemi konzultációt megalapozó határidők betartása és ésszerűsége nem mindig valósul meg: a meghívó és a jegyzőkönyv többször késedelmesen érkezett hozzánk. Az almunkacsoportot elnöklő igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert szerint a munkacsoport funkciója csupán annyi, hogy a felek az egyébként ismert véleményüket szóban is előadják és megbeszéljék. Hozzátette, hogy elvileg sor kerülhetne jogszabály módosítás kezdeményezésére a munkacsoport részéről, hiszen ez egy kormányközi szerv, de ilyenre eddig még nem volt példa.
Az egyháztörvénnyel kapcsolatban a Kormány képviselői azonban semmilyen kritikára nem voltak nyitottak. Répássy államtitkár ragaszkodott ahhoz a hivatalos kormány-állásponthoz, miszerint az egyháztörvény módosítása minden alapjogi aggályt eloszlatott, vagyis a „bevett egyházakkal” azonos védelemben részesülnek azok is, akik nem azokhoz tartoznak, a fennmaradó különbségeket pedig legitim módon alapozza meg az a körülmény, hogy a bevett egyházakkal az állam „együttműködik”. (Erről a kérdésről a TASZ másként vélekedik, ám a kormányzat részéről a vita le van zárva. Ez egyébként nem igaz, mert ebben az ügyben még folyamatban van egy eljárás a magyar állam ellen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.)
A lelkiismereti szabadságnak az oktatást érintő kérdései tekintetében (kötelezően választandó erkölcs- vagy hittan) már nyitottabb volt a kormányoldal. Az államtitkár arra hivatkozott, hogy új a rendszer, aminek természetesen lehetnek hibái, és amiket természetesen orvosolni is fognak (ez volt a reakciója pl. az adatvédelmi aggályokkal kapcsolatban). Azt az álláspontunkat azonban itt is vitatta, hogy a koncepció elhibázott lenne. A TASZ álláspontját ennek ellenére írásban is elküldtük a munkacsoport résztvevőinek.
Véleménynyilvánítás szabadság almunkacsoport – Dojcsák Dalma
A véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó almunkacsoport december 18-i ülésén a kormány oldaláról a Belügyminisztériumtól a Külügyminisztériumon át az Emberi Erőforrások Minisztériumáig sokan képviseltették magukat, míg a civil oldalról nem volt ekkora tolongás: rajtam kívül a SZERSA alapítvány képviselője jelent meg. Mivel a jelenlévők közül napirendi pontot csak a TASZ javasolt, így az általunk felvetett kérdés: a rágalmazás és a becsületsértés dekriminalizálása tematizálta az ülést.
A beszélgetés elején, mint a napirendi pont gazdája, röviden előadtam a TASZ álláspontját arról, hogy miért kellene kivenni a hatályos büntetőjogi szabályozásból ezeket a tényállásokat. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kodifikációs és alkotmányügyi képviselői kicsit meglepve reagáltak a kérdésre, majd kifejtették, hogy a kormány nem tervez ilyen irányú változtatásokat a büntetőjogban. Egyébként is, csak néhány prominens újságíró ellen folyik büntetőeljárás, akiket az esetek többségében fel is mentenek az évekig húzódó perek végén, tehát a jogrendszer működik, nincs itt semmi jogkorlátozás! Ezt követően lehetőséget kaptam a válaszra, melyben kifejthettem, hogy az eljárásokkal kapcsolatban a TASZ tapasztalatai ellenkező irányba mutatnak: vidéki ügyfeleinket ítélik el jogerősen rágalmazásért, mert kritizálni merték a helyi polgármester tevékenységét, és a prominens újságírók ügyei sem úgy zárulnak felmentéssel, mint a karikacsapás. Továbbá utaltam a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó, az irodalomban széles körben ismert chilling effetcre, vagyis arra a jelenségre, hogy a jogi fenyegetettség öncenzúrára késztetheti nem csak az eljárás alatt álló, de a többi újságírót is, ami bizony már önmagában az alapjog korlátozását jelentheti. Rövid véleményütköztetést követően a vita eredménytelenül zárult.
Ezek után a beszélgetés szakmai keretei kissé elmosódtak, és a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények kérdéseit tárgyalta az almunkacsoport. A gyűlöletbeszédet – tehát közösség elleni uszítást – elkövetőkkel szembeni fellépés nehézségét hangsúlyozta a kormányoldal, mivel a rendőrségnek a nyomozás során nem könnyű kimutatnia a rasszista célzatot. Amikor néhány perccel később szót kaptam, rámutattam a tényre, hogy a magyar tételes jog és jogalkalmazási gyakorlat egyetért abban, hogy a gyűlöletbeszéd (közösség elleni uszítás) nem célzatos bűncselekmény, és hogy a bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elhangzó beszéd alkalmas arra, hogy a hallgatóságát gyűlöletre uszítsa, ezáltal pedig az egyéni jogok sérelmének közvetlen és nyilvánvaló veszélye valósuljon meg. Utaltam a tavaly augusztusi devecseri tüntetésre, ahol a rendőrség szerint nem valósult meg közösség elleni uszítás, ezért bűncselekmény hiányában meg is szüntették a nyomozást, miközben a jogvédő szervezetek véleménye szerint a devecseri beszédek az uszítás iskolapéldái voltak. Erre azt a választ kaptam, hogy a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket csak egy hajszál választja el egymástól.
Volt még szó röviden a kuruc.info szélsőséges hírportálról, amellyel kapcsolatban a kormány képviselői kifejtették, hogy mindent megtesznek az ott folyó gyűlöletkeltés megszüntetéséért, és már többször jelezték az Egyesült Államok nagykövetének, hogy az amerikai szervereken működő oldalt be kellene záratni. Ezzel kapcsolatban felvetettem, hogy talán üdvösebb megoldás lenne a szélsőséges tartalmak visszaszorítására, ha a rendőrségnek sikerülne megtalálnia és megfelelő bizonyítékok mellett bíróság elé állítania a kuruc.info hasábjain bűncselekményeket – közösség elleni uszítást, személyes adattal visszaélést – elkövető személyeket. Hiszen ha a tartalmat próbálják letiltani, az internet sajátosságaiból következően rövidesen újra felbukkan, míg ha a felelősöket éri szankció, az a büntetőjog speciális és generális hatásainak köszönhetően valóban visszaszoríthatja a bűnelkövetést.
Az ülés azzal zárult, hogy a jelenlévők egyetértésével az ülést vezető Államtitkár Asszony további civil szervezetek bevonását javasolta a munkába.
Hamarosan folytatjuk!
foto: compfight.com
A sorozat első része (fogyatékossággal élők jogai, hajléktalanok munkacsoportok): itt érhető el.
A második rész (nők jogai, LMBT emberek jogai munkacsoportok): itt érhető el.