Megér-e másfél milliót Szili Katalin jó hírneve? Az őszödi beszéd ezúttal a szólásszabadság és a közéleti viták miatt került elő.
Ahogyan arról a sajtó is beszámolt, elsőfokú ítéletével a Szegedi Törvényszék kártérítés megfizetésére kötelezte Szabó Bálintot, aki többek között Szili Katalinról azt állította, hogy szerepe volt az őszödi beszéd kiszivárogtatásában. Az őszödi beszéd egyike volt a kétezres évek Magyarországát leginkább meghatározó eseményeknek, ezért társadalmi és jogi szempontból sem mindegy, hogy milyen körülmények között lehet azt megvitatni. Ám az ügy messzebbre vezet: azt feszegeti, hogyan lehet Magyarországon a közügyekről, és az azokat aktívan alakító politikusokról, közhatalom-gyakorlókról beszélni.
A TASZ, más nemzetközi szervezetekkel összhangban a rágalmazás és a becsületsértés dekriminalizálásáért küzd, vagyis azért, hogy kerüljenek ki ezek a tényállások a büntető törvénykönyvből. Ezek a tényállások ma Magyarországon megnehezítik, hogy bárki konkrét személyeket érintő nyilvános bírálatot fogalmazzon meg. Különösen az visszás, hogy a jelenlegi szabályozás és joggyakorlat alapján tényállítás csak akkor tehető egy közéleti vita során, ha annak igazságtartalma bizonyítható egy későbbi perben. Nemcsak a jóhiszemű tévedések – vagyis a nem tudatos, vagy nem az újságírói szakmai szabályok figyelmen kívül hagyásából következő hamis tényállítások – de még a bírósági eljárásban nem minden kétséget kizáróan bizonyított állítások is felelősségre vonást eredményeznek. A büntetőjogi fenyegetettség, ami kizárja a tévedés lehetőségét, abban teszi érdekeltté a közéleti vitában résztvevőket és elsősorban az újságírókat, hogy ne firtassák a kényes kérdéseket, hiszen egy-egy állítás valóságtartalmáról teljes bizonyossággal meggyőződni néha emberfeletti feladat. A közélet viták így szükségszerűen ellaposodnak, a rizikós sztorik a fiókban maradnak.
Bár egyelőre nincs jogalkotói szándék a dekriminalizálásra, de ha el is jön a Kánaán, és nem kell a büntetőjogtól tartania a politikai vitákban résztvevőknek, a magas összegű polgári jogi kártérítések ugyanilyen elrettentő erővel bírhatnak. A sajtóhírekből nem derülnek ki a részletek, csupán annyi, hogy a magas, másfélmillió forintos összeget nem vagyoni kártérítésként ítélte meg a bíróság Szili Katalinnak. A nem vagyoni kártérítés funkciója az, hogy helyreállítsa a kár előtti helyzetet azzal, hogy pénzzel kompenzálja a jogaiban sértett felet a nem anyagi kárért, ami őt érte. Ilyen kár lehet az emberi kapcsolatainak vagy a megítélésének megromlása vagy a stressz, amit ezek miatt el kellett szenvednie. Egyelőre ezeket a károkat bizonyítania kell a felperesnek, de az új Ptk. szabályai szerint a jogsértés megállapítása automatikusan azzal fog járni, hogy az alperesnek sérelemdíjat kell fizetnie. Nem ismerve ugyan az ügy minden részletét, de nehéz elképzelni, hogy Szili Katalin olyan traumákat szenvedett el az őszödi pletyka miatt, amelyek másfélmillió forint megfizetésével orvosolhatók csak. Hiszen közszereplő politikus, aki országgyűlési képviselőként közhatalmat is gyakorolt: ezzel vállalta, hogy a közéleti tevékenysége a nyilvánosság előtt és a nyilvánosság kritikájának kitéve zajlik. Ha a polgári jogi kártérítés, aminek az eredeti célja a kár helyreállítása lenne, elrettentő méretű bírsággá dagad, ugyanúgy ellehetetleníti a közéleti vitákat, mint a büntetőjogi fenyegetettség.
Információ hiányában nehéz megítélni, igaz volt-e a szóban forgó állítás, és a megnevezett politikusok valóban részt vettek-e az őszödi beszéd kiszivárogtatásában. Az utóbbi évtizedek Magyarországa van annyira abszurd és zavaros hely, hogy ezt a forgatókönyvet sem lehet kizárni. Viszont ha a joggyakorlat nem változik, beszélni nem lehet majd róla.
Dojcsák Dalma
TASZ - Szólásszabadság szakértő