szólásszabadság

2021. október 12.
2021. október 5.
2021. május 10.
2021. április 16.
2020. július 23.
2020. május 14.

Csenget a véleményrendőrség

A rossz szándékú rémhírterjesztők ellen a korábbi szabályokkal is fel lehetett volna lépni, az új szabályokat viszont alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használták fel. A rémhírterjesztés miatti botrányos rendőri intézkedéseknek viszont az is a következménye lett, hogy a két előállított véleménye sokkal több emberhez eljutott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mit visz véghez a kormány a járványveszély leple alatt.

2020. április 7.
2020. március 24.

Megbéníthatják a szerkesztőségeket, ha nem hisznek az államnak

A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be. A viták az elmúlt napokban leginkább arról szólnak, hogy a kabinet nyílt végű felhatalmazást kér magának a veszélyhelyzeti intézkedései fenntartására, de a rémhírterjesztés tényállásának módosításával a nyilvánosság kritikája alól is kibújna.

2020. március 19.
2020. március 10.
2019. február 17.

Nem tilthatják meg, hogy nyilatkozz egy tüntetésen

A Becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves rendezvénye, ahová rendszerint több európai országból is érkeznek résztvevők. Az idei rendezvényről szóló felhívásban a szervezők kikötötték, hogy a sajtó képviselőivel csak a szervezők kommunikálhatnak, az eseményről készült tudósításokból pedig az is kiderült, hogy a mindenki számára nyilvános rendezvényen az újságírók csak a szervezők által kijelölt területen dolgozhattak. A konkrét események, de legfőképpen az új gyülekezési törvény kapcsán ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni a gyűlés nyilvánosságának fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását.

2019. január 25.

TASZ vs. propaganda: így küzdünk az álhírgyár ellen

Mindig is feladatunknak tekintettük, hogy jogsértés esetén megvédjük az újságírókat és azokat az állampolgárokat, akik véleményüket nyilvánosan felvállalják. Összegyűjtöttük, hogy a két pillérre épülő propaganda rendszerrel (melyről ebben a bejegyzésben írtunk részletesen) szemben mi jogvédőként mit tudunk tenni. Egyrészt jogi eljárásokat indítunk a szándékosan valótlanságot közlő és terjesztő propaganda médiumokkal szemben, másrészt támogatjuk a független médiumok munkáját: kutatást végzünk, az újságírók számára jogi képviseletet és védelmet nyújtunk polgári és büntetőjogi eljárásokban. 

2018. december 10.

Miért fontosak neked is az emberi jogok?

December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.

2018. július 23.

A Nyíregyházi Polip, az Alkotmánybíróság és a szólásszabadság védelme

Több olyan ügyünk is volt a közelmúltban, ahol valakit közéleti kérdésekkel kapcsolatos témákban amiatt próbáltak számonkérni, mert éltek a szólásszabadságukkal. Egy bicskei bloggert kritikus posztjai miatt kötelezett volna sérelemdíj fizetésére az önkormányzat, a korrupciós kérdéseket feszegető kommentelőt egy vámparancsnok jelentette fel rágalmazásért, a csípős Facebook bejegyzést közzétevő polgárra a faluja polgármestere szeretett volna büntetést kérni. Ezekben az ügyekben sikeresen álltunk ki a szabad véleménynyilvánítás mellett. Most egy újabb ügyben hozott fontos és jó döntést az Alkotmánybíróság (AB) a szólásszabadság védelmében.

2018. május 9.

Levélben kértünk fel nagy elektronikai cégeket, hogy ítéljék el a Telegram oroszországi betiltását

Nemrég betiltották Oroszországban a Telegram nevű, titkosított kommunikációt biztosító csevegőszolgáltatást.  A döntés oka az, hogy a vállalat nem volt hajlandó hozzáférést biztosítani a hatóságoknak a felhasználók személyes üzeneteihez és személyes adataihoz. A tiltásról az orosz bíróság kevesebb, mint 20 perc alatt hozott határozatot, miután a Telegram nem volt hajlandó átadni a titkosítási kulcsokat az orosz médiahatóságnak.

2018. március 23.

Véleményt mondani márpedig szabad!

Ügyfelünket, egy helyi bloggert két kritikus posztja miatt perelte be a bicskei önkormányzat összesen egy millió forint kártérítésre. Az önkormányzat szerint a posztok sértették a város jó hírnevét. A bíróság most megállápította, hogy erről nem volt szó, a blogger csak elmondta a véleményét a város két intézkedéséről. Ez sem bántó, sem sértő nem volt, így pedig a kritikus megjegyzéseket egy önkormányzatnak tűrnie kell.

2018. február 9.

Ilyen az, amikor a rendőrség a szólásszabadságot védi

Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a jászberényi ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyfelünkkel szemben, aki a nyilvánosság előtt korrupt állatnak nevezte a falujának polgármesterét. Most ismét jó hírünk van, a záhonyi rendőrségről már nem is került az ügyészséghez az az ügy, amelyben az ügyfelünk a záhonyi vámosok gazdagodását firtatja.

2018. január 8.

Nem, a tanároknak sem tilthatják meg a nyilatkozást

Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!

2017. december 3.

Nem bűncselekmény, ha korrupt állatnak nevezed a polgármesteredet

Kiskartali István egy augusztusi hajnalban írt meglehetősen erős bírálatot a faluja polgármesteréről a saját Facebook oldalára. A polgármester ezért feljelentette őt a rendőrségen, ahol meg is indították a nyomozást becsületsértés ügyében. Közbelépésünknek köszönhetően a jászberényi ügyészség megszüntette a büntetőeljárást. Megerősítették, hogy amit ügyfelünk tett, az nem bűncselekmény, hanem a szólásszabadság gyakorlása.

2017. november 26.
2017. október 19.
2017. október 3.

Nyertünk, mondhatsz nemet Paksra!

Mi történik, ha a magyar gazdaságtörténet legdrágább, orosz hitelből finanszírozott beruházása, a paksi atomerőmű bővítése ellen szóló érveket mutatnád be a saját honlapjaidon, és ehhez lefoglalod a stopaks.hu és a nopaks.hu domain neveket? Hát persze, hogy bepanaszol az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., az óriásberuházás megvalósításának felelőse a domain-regisztrációs ügyeket elbíráló testületnél. Az ügyben győzött a szólásszabadság, maradhatnak a domainek, elindulhat az állampolgári tájékoztatás.

2017. szeptember 7.

Az ilyen döntések miatt lesz egyre nehezebb Magyarországon kimondani, amit gondolunk

Somogyi Mária még 2014-ben kritizálta a tatai önkormányzatot ingatlanok eladása miatt egy Facebook bejegyzés megosztásával. Az önkormányzat jó hírneve megsértése miatt pert indított ellene, amit ügyfelünk elvesztett. Az Alkotmánybíróságtól vártuk, hogy megvédje a szólásszabadságot, de reményeink alaptalanok voltak: az AB el sem bírálta a panaszunkat.

2017. május 4.
2017. április 14.

Nappali olvasmány éjszakai tüntetőknek

Az utóbbi napokban zajló tüntetéshullám nyomán megugrott a TASZ-hoz érkező jogsegélyek száma, amelyek a gyülekezési jogot érintik. Az alábbiakban a leggyakoribb, legjellemzőbb kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Annak, aki rászánja az idejét és az energiáját a tiltakozásra, érdemes ezt, valamint további tájékoztató anyagainkat is elolvasnia, hogy tisztában legyen a tüntetéssel kapcsolatos jogaival, lehetőségeivel, felelősségével. A legfontosabb mégis az, hogy írd fel a forró vonalunk számát +36 30 7223356, ahol instant jogi segítséget kaphat az, akit tiltakozik vagy tiltakozna, vagy akit tiltakozása miatt hátrány ér.

2017. január 23.

Megdöbbentő és ijesztő a bíróság véleménye a szólásszabadságról

Kaszás Zsoltnak* elege lett a menekültellenes plakátokból. Elege lett abból, hogy idegengyűlölő üzenetek kéklettek mindenhol az ő adóforintjaiból, miközben a közmédiából is megállás nélkül ömlött a menekültellenes propaganda. Ahhoz az eszközhöz nyúlt, amelyhez rajta kívül még számos magyar polgár: festéket és ecsetet ragadott, és lefestette a gyülölködő üzeneteket.

2017. január 18.
2016. szeptember 22.

A plakáttépések régen és ma

A plakátok letépése ma komoly politikai állásfoglalás: legyen szó a Kormány  bevándorlás-ellenes, gyűlöletkeltő vagy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt plakátjairól. Amikor a plakátok letépése a hírekben megjelenik, úgy tűnhet, mintha mindenki a politikai szimpátiája alapján ítélné meg a tépkedők felelősségét: a politikai ellenfél plakátját letépni hőstett, a számunkra szimpatikusak letépése viszont gazság. Mi is nyújtottunk jogi segítséget azoknak, akik kijavították vagy letépték a kék menekültellenes plakátokat. A Kétfarkú Kutyapárt plakátjainak önkormányzati szervezésben történő letépése kapcsán mégis azt állítjuk, hogy nem maradhatna jogkövetkezmények nélkül. Most akkor hogy is van ez? Ha egyetértünk a plakáttépőkkel, akkor felmentés jár, ha nem, akkor el kell őket ítélni?

2016. június 11.

Kommunistázni szabad, fasisztázni tilos?

Ügyfelünk 200-250 fa kivágását szerette volna megakadályozni falujában.Amikor a hatóságok távozásra szólították fel, a polgármestert és jegyzőjét fasisztának és kommunistának nevezte.Becsületsértés miatt eljárás indult ellene.A bíróság meglepő ítéletet hozott: a fasisztázás miatt elmarasztalta ügyfelünket, a kommunistázásban viszont nem talált kivetnivalót.A Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy eldöntsenek egy régi vitát: az emberi méltóság védelme és a szólásszabadság nem először került konfliktusba munkánk során.

2016. április 10.

Járhat-e kirúgás a kommentért?

 Nem rendel többé cikket Aczél Endrétől a Népszabadság, miután a lap régi munkatársa szexista kommenteket tett közzé a Facebookon. Jogszerűen járt el a Népszabadság, vagy a szólásszabadság sárba tiprásával, vélemény alapú diszkriminációval állunk szemben?

2016. január 9.

A legdrágább szó

Újabb bűnözőre csapott le az igazsászolgáltatás kérlelhetetlen szigora. Juhos Norbert egy saját Facebook oldalán írt kommentben használta a holokamu szót, ami jogerősen 800 ezer forintjába került. Ennyi pénzbüntetést kell fizetnie, vagy ha ezt nem tudja kigazdálkodni, 400 nap fogházbüntetéssel kiválthatja. Ez egy nagyon súlyos büntetés, amit azért kapott, mert leírt egy szót, ezzel pedig megvalósította az egyik önkényuralmi rendszer által elkövetett bűnök tagadását.

2015. augusztus 10.

Az idézés szabadsága

A híreszteléssel elkövetett jogsértés a magyar sajtó régóta visszatérő problémája. Az eddigi általános szabályt, vagyis hogy a média minden idézetért úgy felel, mintha saját szöveg volna, áttörni látszik egy friss, első fokú ítélet.

2015. június 22.

Ki felel a kommentekért?

A strasbourgi bíróság friss döntése szerint a kommentek szerzőin túl az a szolgáltató is felelős a kommentek tartalmáért, aki engedi a kommentelést. Ez volt az első ilyen ügy, amit véglegesen eldöntött a strasbourgi bíróság, de ha megszilárdul ez a gyakorlat, az alapjaiban változtathatja meg az általunk ismert internetet.

2015. április 21.

Fekete - a szabad szólás színe

A fekete ruhába öltözött ápolók a szólásszabadságukat gyakorolják, így az ilyen öltözet megtiltása elfogadhatatlan.Szombaton benyújtotta a felmondását Sándor Mária, az egyik budapesti kórház ápolója. Sándor szombaton feketében ment dolgozni, így tiltakozott az egészségügyben dolgozók, és különösen az ápolók katasztrofális munkakörülményei és bérezése miatt. A kórházban megtiltották neki, hogy fekete ruhával fejezze ki az elégedetlenségét, ezért döntött úgy, hogy távozik. Azzal, hogy az ápoló fekete ruhát húzott, nonverbális eszközökkel, szavak nélkül fejezte ki a véleményét egy fontos közügyről. A munkáltatója megsértette a szólásszabadságát, amikor megtiltotta számára a tiltakozásul felvett fekete ruha viselését.

2015. január 30.

No Vona, no cry

Nagy Róbert Gyöngyösön, Vona Gábor szülővárosában él. Az országgyűlési választások idején gondolt egyet, és a saját eszközeivel ő is beszállt a kampányba: arra bíztatta a polgárokat, hogy a szélsőjobboldali párt, a Jobbik ellen szavazzanak.

2015. január 17.

Miért védjük az ellenséget?

Első fokon elrendelte a bíróság a kuruc.info 2013-as, holokauszttagadó cikkének hozzáférhetetlenné tételét. A TASZ-nak több problémája is van az ítélettel: indokolatlanul szóláskorlátozónak tartjuk a holokauszt tagadását büntető szabályt, és aránytalanul szélesnek azt a kört, amiben elrendelhető egy internetes tartalom blokkolása.

2015. január 13.

Ahmed és Charlie vagyok

A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás. 

2015. január 12.

Merjünk Charlie lenni!

A Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet két, régóta velünk élő szólamot erősített fel: az egyik az általános muszlim- és most már bevándorló-ellenesség hangja, a másik pedig a cenzúra és az öncenzúra iránti igény. Bármelyiknek engedünk is a kettő közül, a terroristák elérik a céljukat. 

2014. december 8.

A számból veszi ki a szót

A polgári jog szabályai szerint, ha kiírom a blogomra, hogy Rozi ellopta az irodai hűtőből a sütimet, amit ebéd utánra tartogattam, holott csak elfelejtettem, hogy már ebéd előtt megettem azt a sütit, akkor hamis tény állításával megsértem Rozi jóhírnévhez való jogát. A bejegyzésemet átveszi egy újság, és kritika nélkül közli, hogy „Rozi sütit lopott” – írta a TASZ munkatársa, akkor a lap hamis tény híresztelésével sérti meg Rozi jogait.

2014. október 13.

Első fokon nyert a szólásszabadság

Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.

2014. július 31.

Veszélyes csókok

Az RTL Klub, Magyarország legnézettebb kereskedelmi televíziója úgy vetített egy epizódot egy délutáni sorozatból, hogy abból előzetesen kivágtak egy csókot. Az amerikai sorozatban a csók két férfi között csattant el, ám ezt a magyar nézők már nem láthatták. Aztán kiderült, hogy RTL Klub elővigyázatosságból vágta ki a jelenetet: korábban már kaptak büntetést melegcsókért, hiszen annak bemutatása „alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”. A hatóság jogértelmezése alapvetően hibás: önmagában a csók, a vonzódás és a szerelem fizikai jele nem alkalmas a kiskorúak fejlődésének veszélyeztetésére, csattanjon el azonos vagy különböző neműek között.

2014. július 4.

Holokamu

P. Péternek rossz napja volt július másodikán. A Pesti Központi Kerületi Bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte, két évre felfüggesztve. Na de mit követhetett el emberünk? Lopott? Sikkasztott? Áfát csalt? Egyik sem. Péter felragasztott egy matricát az autójára, majd ugyanezzel az autóval hajtott fel s alá hazánk útjain. Az egyetlen probléma az volt, hogy a matricán a holokamu felirat volt olvasható, így Péter megvalósította a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása nevű bűntettet. A neonáci humorban járatlanok kedvéért a kifejezés a holokauszt és a kamu szavak összeolvadásából keletkezett, és az ezekben a körökben nagy népszerűséggel bíró nézetet hirdeti, miszerint a holokausztot csak a zsidók találták ki, hogy legyen mivel sajnáltatni magukat.

2014. július 1.

Kussolj vagy fizess!

Megér-e másfél milliót Szili Katalin jó hírneve? Az őszödi beszéd ezúttal a szólásszabadság és a közéleti viták miatt került elő.

2014. május 5.
2014. február 3.

Spam?

Sajtóértesülések alapján úgy tudjuk, hogy az Országgyűlés Hivatalának levelezőrendszere kiszűrte azokat az emaileket, amelyeket a képviselők címére írtak Stop Paks2 címmel. A rendszer egyrészt spamnak minősítette ezeket a leveleket, és automatikusan letiltotta őket, másrészt állítólag a képviselők is panaszkodtak arra, hogy nehezíti a munkájukat a rengeteg email, így később minden olyan levél a spam mappába került, amelyben szerepelt a Paks szó.

2013. október 16.

No comment

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jóváhagyta az észt bíróságok döntését a Delfi v. Észtország ügyben, ami arról szólt, hogy ki felel jogilag az internetes kommentekért. A szólásszabadság barátai szomorúan olvasták az ítéletet.

2013. október 3.

A tétlen állam csapdája

Tavaly augusztusban a Jobbik tüntetést szervezett Devecserbe. A szónokok a romák elleni harcra, a magyarországi cigányság kiirtására buzdítottak. A tüntetés résztvevői ezután megindultak a település romák lakta részei felé, hangosan cigányellenes rigmusokat skandáltak, és végül házakat dobáltak meg kövekkel és üvegekkel. Több ember megsérült. A rendőrség tegnapi határozata szerint, melyet a Magyar Helsinki Bizottságnak juttatott el, nem történt uszítás Devecseren, ezért a nyomozást megszüntette.Fotó: Nagy Lajos/MTI

2013. május 10.

Lázár, Papcsák: a védett nómenklatúra

Az utóbbi időben divatba jött büntetőeljárások indítása kommentelőkkel szemben. Legutóbb Lázár János országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Hódmezővásárhely polgármestere, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja gondolta úgy, hogy becsületsértés miatt eljárást indít kommentelőkkel szemben, akik nem is túl élesen, nem is túl viccesen, de kritikát fogalmaztak meg vele szemben. A kommentek bőven a szólásszabadság határain belül vannak, mégis folyik a nyomozás. Hasonló volt a Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, Zugló polgármestere által tett feljelentés is a 168 óra és a Népszava kommentelőivel szemben. A nagy port kavart eseteken túl a TASZ tud olyan feljelentésről is, ahol egy polgármester facebookos privát posztban való lehülyézése vezetett büntetőeljáráshoz.A kommentelők ellen indított hadjárat önmagában is problematikus, hiszen azt jelzi, hogy a közhivatalt betöltő politikusok nincsenek tisztában azzal, hogy közmegbízatásuk egyik oldalán közpénzből kapott fizetésük, a közügyekben gyakorolt döntés lehetősége és a befolyás áll, cserében viszont az átlátható működés kötelezettsége, a kritika, olykor a bántó élcelődés az osztályrészük.A kommentelők elleni jogi eljárásoknak azonban nem csak az érintett politikusok mértéktévesztése az oka. Van ezeknek az ügyeknek egy olyan aspektusa, ami szabályozási problémára vezethető vissza. A büntetőeljárásról szóló törvény a becsületsértést és rágalmazást kiveszi a magánvádas bűncselekmények közül, ha azt hivatalos személy ellen követik el hivatalos eljárása alatt vagy hivatalos eljárása miatt. Ugyancsak kivétel a hatóság sérelmére elkövetett becsületsértés, rágalmazás, ha azt hivatali működésével összefüggésben követik el. Ezekben az esetekben a rágalmazás, becsületsértés nem magánindítványra büntetendő, hanem hivatalból üldözendő. Magyarul: ha az átlagember úgy érzi, hogy megsértették, akkor ő képviseli a vádat, és iparkodik meggyőzni a T. Bíróságot igazáról. Ha ugyanez egy polgármesterrel, országgyűlési képviselővel történik, akkor beindul az állam büntetőhatalma: az ügyész képviseli a vádat. A polgármester, országgyűlési képviselő vagy más hivatalos személy megteszi a feljelentést, és a többit az állami gépezetre bízza. Még több közpénz, extra védelem. Álljon itt, kik érdemesek erre az extra védelemre: a) az országgyűlési képviselő;b) a köztársasági elnök;c) a miniszterelnök;d) a kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró;f) az alapvető jogok biztosa és helyettese;g) a helyi önkormányzati testületek tagja;h) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes;i) az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes;j) az Alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el.Ugyanilyen extra védelmet kapnak a hatóságok is (tehát nem ember, hivatal!), ha hivatali működésükkel összefüggésben történik a becsületsértés vagy a rágalmazás. Mind a hivatalos személy, mind a hatóságok extra védelme ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság ítéleteinek és a józan észnek is. Ha egyszer egy hivatalos személynek szélesebb körben kell tűrnie a tevékenységével kapcsolatos kritikát, akkor miért biztosít számára az állam extra büntetőjogi védelmet? A hatóságok extra védelme még érthetetlenebb, egy hatóságnak alig-alig képzelhető el hogy becsülete, méltósága lenne.

2013. május 2.

Nem jelképes ügyek II.

A TASZ nem ért egyet az önkényuralmi jelképek tiltásának újraszabályozásával – lásd múlt heti blogbejegyzésünket –, mi több, szerintünk az nem csak alapjogsértő, hanem még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az európai minimumot előíró gyakorlatával is ellentétes. Ennek ellenére az Országgyűlés elfogadta az új szabályt, amit a nyáron hatályba lépő új Büntető törvénykönyv is megörököl, ráadásul abban már elzárással büntetik a tiltott szimbólumhasználatot. A szabályozás megváltoztatására a közeljövőben alig van esély, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mozgástér a szólásszabadság biztosítására, vagy legalább kevésbé korlátozó joggyakorlat kialakítására. Bár a szabály alapvetően elhibázott, de a jogalkalmazó szerveknek – a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak – lehetőségük van kialakítani egy olyan jogértelmezési gyakorlatot, ami a törvényszöveg keretei között maradva nem korlátozza olyan mértékben a szabad véleménynyilvánítást, mint a korábbi büntető szabály.

2013. április 23.

Nem jelképes ügyek

A kormány az országgyűlés elé terjesztette a törvényjavaslatot, amely büntetné a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag használatát. Bár ez eddig is benne volt a Büntető törvénykönyvben, de mivel azt az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette, és 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette, szükség lett új szabályozásra. A kormány célja ugyanis, hogy továbbra se lehessen büntetlenül önkényuralmi jelképeket használni.

Tovább a múltba