Csuklyában, viperákkal

Tavaly nyár vége felé egy észak-kelet-magyarországi község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.

A sértettek történetéhez hozzátartozik az is, hogy észrevették, október végén a Betyársereg honlapján megjelent egy cikk, amely szerint az ő településükön is megjelent a paramilitáris szervezet, amelynek egyik  "barátját" "megfenyegették olyan lények, akik genetikai programjukból adódóan nem tudják betartani egy normális társadalmon belül az általános magatartási szabályokat. A fellépés gyors volt és eredményes. Az antiszociális lények eltakarodtak. (...)”. Azt, hogy konkrétan kikkel szembeni fellépésről írnak és kik azok, akik eltakarodtak, nem lehet tudni. Mindenesetre ezután néhány héttel később a Betyársereg tagjai felvonultak a településen, és odamentek a sértettek háza elé, ahol fényképeket készítettek.

Hangja alapján a sértettek valamennyien azonosították a támadás vezetőjét, a falu egyik lakóját. Régi ismerősükre, gyerekkori barátjukra ismertek a férfiben a támadás során, akivel néhány éve személyes konfliktusuk van. Őt a rendőrség még a támadás napján őrizetbe vette, majd az ügyészség indítványozta házi őrizetét, amit a bíróság el is rendelt és a mai napig fenn is tart. A rendőrség a nyomozást fél év után befejezte és megküldte vádemelési javaslattal az ügyet az ügyészségnek, amely vádat is emelt ellene aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt. Az első tárgyalás az illetékes járásbíróságon jövő héten, június 1-én lesz 9 órakor.

Örülhetnénk, hogy a hatóságok milyen hatékonyan léptek fel, aminek köszönhetően egy éven belül már elindul a bírósági tárgyalás.

Na de mi van a többi hét-nyolc elkövetővel? 

A TASZ azért vállalta el a sértettek megkeresésére a jogi képviseletüket, mert az elkövetés körülményeiből valószínűsíthető, hogy a támadást vezető személynek segítő további elkövetők – legalábbis részben - rasszista indítékból cselekedtek. A TASZ ilyen ügyekben azért szokott sértetti képviseletet vállalni, hogy figyelemmel követhessük a rendőrség és az ügyészség munkáját, hiszen évek óta tapasztaljuk, hogy sajnos sokszor a hatóságok nem veszik eléggé komolyan ezeket az ügyeket. Tavaly novemberben, amikor Sánta Szabolcs Miklós ügyvédünk a meghatalmazást felvette a sértettektől, még nem sejtettük, hogy az eljárásban olyan hibákat fog a rendőrség és a helyi ügyszség elkövetni, amelyek miatt akár a rasszista indíték felmerülésének hiányában is indokolt lett volna a jogi segítségnyújtásunk. 

Hogy mik voltak ezek a hatósági hibák? 

Első beadványunkat tavaly november végén adtuk be, amikor még folyt a nyomozás. Egyszerre adtuk be az ügyészségre és a rendőrség különböző szintjeire reménykedve, hogy így több eséllyel fogadják el érveinket. Azt próbáltuk akkor elmagyarázni, hogy bár az ismert gyanúsítottat valóban a személyes bosszú vezethette elsősorban, ezért nála nem valószínű a rasszista indíték dominálása, a többi elkövető esetében – a cigányozás és az erőszakszervezeti tagságra utaló öltözék miatt – fennáll a gyanúja annak, hogy kifejezetten azért vettek részt a támadásban, hogy cigányokat verhessenek. Ezért viszont az ő esetükben közösség tagja elleni erőszak miatt kellene nyomozni, ami a megyei kapitányság hatásköre. 

Annak, hogy melyik szintű rendőrség nyomoz, kifejezetten gyakorlati jelentősége is van. Minden megyei rendőr-főkapitányságon van egy kijelölt rendőr, aki tagja az ORFK gyűlölet-bűncselekmény szakvonalának és mint ilyen, rendelkezik némi speciális képzettséggel, így valószínűleg hatékonyabban nyomoz ilyen ügyeket.

Sem a rendőrség, sem az ügyészség nem értett egyet velünk akkor, ezért a nyomozás megmaradt helyi szinten, az illetékes rendőrkapitánysághoz tartozó egyik rendőrörsnél. 

Itt, bár történtek nyomozati lépések, tanúkihallgatások, az ezekből logikusan következő további, az ismeretlen elkövetők azonosításához szükséges lépéseket már nem tették meg. Mindez csak akkor vált világossá számunkra, amikor a nyomozás lezárása után az iratokat ügyvédünk megkapta.

Mivel azonban a rendőrség az ügyet sikeresen lezártnak tekintette, még azt is elmulasztotta, hogy az ismeretlen elkövetők vonatkozásában az eljárást felfüggessze. Így nem volt határozat, amit megpanaszolhattunk volna, vagyis elvileg nem állt rendelekezésünkre formális jogorvoslati lehetőség. Ekkor (márciusban) a Legfőbb Ügyészség Nyomozásfelügyeleti Osztályához fordultunk, ahonnan három hét múlva arról értesítettek, hogy a panaszunkat áttették az ügyben már eljárt (és minden korábbi panaszunkat elutasító)  járási ügyészséghez. 

Meglepő módon április elején az utóbbitól határozat érkezett, amelyben saját hatáskörében panaszunknak helyt adott és elrendelte a nyomozást az ismeretlenül maradt elkövetők felderítése érdekében. A nyomozásra azonban megint a korábbi rendőrkapitányságot jelölte ki: nem látta továbbra sem indokoltnak, hogy a megyei kapitányság nyomozzon.

Egy hónappal később, most májusban érkezett a megyei főügyészség tájékoztatása, miszerint a Legfőbb Ügyészségnek küldött panaszunk hatására saját hatáskörben felülvizsgálták az ügyész határozatát és nyomozati utasítását. „Ennek eredményeként a járási ügyészséget arra utasítottam, hogy intézkedjen az elkülönített ügy nyomozásának a (...) Megyei Rendőr-főkapitánysághoz történő áttétele iránt, az elkövetés rasszista motívumára tekintettel.”

Vagyis: amit november óta kérünk, májusra elrendelték. Ha lassan is, de sikerült elérni, hogy ott menjen a nyomozás, ahol jogszabály szerint annak mennie kell. Már csak az a kérdés, hogy ez a féléves „késlekedés” nem hiúsítja-e meg a brutálisan erőszakos bűncselekmény elkövetőinek elfogását és felelősségre vonását.

Jovánovics Eszter

Roma Program vezető