A strasbourgi bíróság friss döntése szerint a kommentek szerzőin túl az a szolgáltató is felelős a kommentek tartalmáért, aki engedi a kommentelést. Ez volt az első ilyen ügy, amit véglegesen eldöntött a strasbourgi bíróság, de ha megszilárdul ez a gyakorlat, az alapjaiban változtathatja meg az általunk ismert internetet.
A nemzeti jogrendszerekben alapvetés, hogy a tartalom előállítója - a beszédet mondó szónok, a cikk, a komment szerzője - felelőséggel tartozik annak tartalmáért és minden abból következő jogsértésért. Amíg csak nyomatott újságok léteztek, az is egyértelmű volt, hogy a tartalmat közlő lap is felel a a jogsértésekért, hiszen a cikkek szerkesztői döntés miatt kerültek be az újságba, olyan tartalommal és formában, amit a szerkesztő jóváhagyott. Ez a szerkesztői mindenhatóság változott meg az interneten, különösen azáltal, hogy egyre több olyan tartalom jelent meg, ami közvetlenül a felhasználóktól származik. Az utóbbi években egyre magától értetőtőbb lett, hogy a hagyományos, szerkesztett tartalom mellett megjelenik a szabadon burjánzó felhasználói tartalom, kezdetben fórum hozzászólás, később komment, majd blogposzt formájában. A sikeres felhasználói tartalom a professzionális újságírással párhuzamosan bevételt generál a felületet szolgáltató tárhelyszolgáltatónak.
A mostani strasbourgi döntés alapja egy észt ügy volt, amit már egyszer eldöntött a bíróság egy alacsonyabb szintű tanácsa, amiről már akkor is írtunk. Az észt szigetek között használt téli jégutakró szóló újságcikk alatt az utak állítólagos megrongálásáért felelős hajózási társaság vezetőjét bíráló, ócsároló kommentek jelentek meg, melyek némelyike a magyar internetezők számára is ismerős fröcsögő zsidózásba fordult. A Delfi című internetes újság cikke alatt megjelenő kommentekért az észt bíróságok megállapították az újság felelősségét, és kártérítést fizetésére is kötelezték azt, holott a Delfi még aznap levette a kommenteket, hogy a személyiségi jogaiban megsértett üzletember azt tőlük kérte. Az észt ítélet után ment az újság Strasbourgba, ahol a szólás és sajtószabadságot rendszerint védelmező bíróság kétszer is úgy döntött, hogy nem sérti az Emberi jogok európai egyezményét a Delfi felelősségre vonása a kommentkért.
A mostani döntést meghozó Nagykamara úgy érvelt, hogy a kommentek nem csak, hogy sértőek, de rasszisták is voltak, néhányuk erőszakra buzdított. Mivel a Delfi üzletileg érdekelt a minél több kattintásban, ezért a kommentek anyagi hasznot hajtanak a számára, ami a felelősségi szint növekedésével is jár. Az oldal alkalmazott egy szűrőt, ami bizonyos, vulgáris szavakat tartalmazó kommenteket nem engedett publikálni, miközben aktívan bátorította az oldal olvasóit a kommentelésre, így a Delfi nem tekinthető passzív résztvevőnek a folyamatban, ami csak a technikai hétteret biztosította volna a kommentelésnek. Kiemelte továbbá a bíróság, hogy a 320 eurós kártérítés, amit a Delfinek ki kellett fizetnie a jogaiban megsértett üzletembernek, arányos az elszendvedett jogsérelmekkel, nem okoz túlzott jogkorlátozást.
A bíróság döntése alapján tehát csak akkor járt volna el jogszerűen a Delfi, ha előzetesen szűri a kommenteket, és nem jeleníti meg azokat, amelyek jogsértőek, vagy a problémás kommenteket a megjelenés után azonnal törli. Ez egyrészt komoly terhet ró az internetes újságokra, hiszen ehhez infrastruktúrát, szoftvert és munkaerőt kell fizetniük a jogsértő kommentek eltávolításához, nem mellesleg jogilag képzett munkaerőt, aki különbséget tud tenni a jogszerű kritika és a sértő komment között. Másrészt a tárhelyszolgáltatókat arra fogja ösztönözni egy ilyen jogértelmezés, hogy meneküljenek a felelősség elől, tehát vagy a töröljék az összes kommentet, ami kicsit is problémásnak tűnik, vagy egyáltalán ne engedélyezzék a kommentelést.
A döntéssel a Nagykamara 17 bírája közül csak kettő nem értett egyet, köztük a magyar Sajó András, aki a grúz bíróval közös különvéleményében élesen kritizálta a többségi döntést. Egyrészt az internet szabadsága mellett foglaltak állást, másrészt kiemelték, hogy a többségi döntés érvei sok esetben feltételezéseken alapulnak, amelyek ténybeli hátteréről nem rendelkezett elég információval a bíróság, így a mérlegelést sem tudta érdemben elvégezni.
A strasbourgi bíróság mindig egyedi ügyeket dönt el, így ebből a döntésből nem következik egyértelműen, hogy ezen túl minden egyes kommentért minden egyes tárhelyszolgáltató felelni fog Európában. Ez azért is fontos, mert egy hasonló magyar ügy is a bíróság előtt van, aminek eldöntését jelentősen befolyásolni fogja a döntés, ám a magyar ügy sok szempontból eltér a Delfi esettől. A szólásszabadság baratáinak minden reménye Sajó bíróban van.
Dojcsák Dalma