A TASZ jogi képviseletet nyújt három ügyfélnek, akik a kormány menekültellenes plakátjait átfestettéssel vagy letépéssel pozitív üzenetté formálták. A TASZ álláspontja, hogy a plakátok megváltoztatása sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem valósít meg. Ennek több oka is van.
(1) Egyrészt azt gondoljuk, hogy az ilyen tett arányos lépés a kormányzati kommunikációval szemben. A magyar kormány ugyanis 300 millió forintnyi közpénzből oktrojál ránk olyan üzeneteket, amelyek egyértelműen ellenségesek a bevándorlókkal és menekültekkel szemben. Mivel semmiféle jogi lehetőség nincs a plakátokkal szemben fellépni, a plakátok átfestése, letépése arányos, bár kétségtelenül radikális lépés. Nagyon hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor 2007-ben a Kossuth teret körülvevő – a tüntetések elleni - kordont a Fidesz politikusok önkezükkel bontották el, tiltakozva a gyülekezési jog korlátozása ellen. Sőt, a képviselőknek 2007-ben lett volna lehetőségük panasszal élni a kordonnal szemben, mégis inkább bontottak. Ezzel együtt nem történt szabálysértés 2007-ben, ahogy a plakátmódosítók esetén sem.
(2) A második indokunk, hogy a plakátok átfestése nem veszélyes a társadalomra. A bűncselekmény és a szabálysértés definíciója szerint azt lehet büntetni, aki a törvényben tiltott tevékenységet végez, például rongál és ez a tette egyúttal veszélyes is a társadalomra. Egészen más lenne a helyzet, ha nem a kormányzati kommunikációra használt plakátot, hanem bármely kereskedelmi célú reklámot rongáltak volna meg, vagy olyan célú kormányzati kommunikációs plakátot, ami az emberi jogokkal összeegyeztethető üzenetet közvetít. Mivel ebben az esetben egy morálisan vállalhatatlan - és nem mellesleg az állam alkotmányos alapértékeivel is ellentétes - üzenetet tesznek olvashatatlanná, ezért ugyan formálisan valóban rongálnak, azonban tettüknek a társadalomra káros következménye nincs, ezért nem is büntethetőek.
(3) A harmadik indokunk, hogy a plakátot átírók és leszaggatók politikai véleményüket nyilvánítják ki. A politikai vélemények védelme a szólásszabadságon belül is kiemelt alkotmányos védelem alatt állnak. A büntetőjogi felelősség megállapításának, illetve a büntetéssel való jogkorlátozásnak meg kell felelnie az arányosság elvének, a szükségesség elvének és az ultima ratio elvének (végső eszköz). A politikai véleménynyilvánítás során a plakátokban okozott kárért aránytalan lenne a büntetőjogi felelősségrevonás.
Úgy tűnik azonban, a rendőrség minden egyes lefülelt plakátrongálóval szemben eljár. Van akit szabálysértés és van akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Az általunk megismert jegyzőkönyvek alapján a rendőrség súlyos tévedésben van, amikor például falfirka elhelyezése miatt nyomoznak és bűncselekmény elkövetésével vádolják azokat, akik átírják a plakátokat. A graffitizés szigorítása a Fidesz kormány egyik korai intézkedése volt, még 2010-ben. A büntető törvénykönyv szerint a falfirkával elkövetett rongálás alapesetben akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ez önmagában is súlyos, de az, hogy nem is falra elhelyezett firka miatt nyomoz a rendőrség az súlyos tévedés. A Helsinki Bizottság írta meg először, hogy 2015. „január 10-én a Fővárosi Törvényszék ... bűncselekmény hiányában megszüntette a Szabadság téri, vitatott emlékműre kihelyezett molinót átfestő karikaturista, Pápai Gábor elleni büntetőeljárást.“ A döntés indoka az volt, hogy a rongálás tárgya egy ideiglenes elhelyezetett molinó volt. „A falfirka elhelyezésének felülete építmény, épület, műtárgy, közterületi berendezési tárgy. […]. A felirat eltávolítás egy egyszerű cserével megoldható, ami valódi falfirka, graffiti esetén kivitelezhetetlen, az épületet, műtárgyat, stb. nem lehet kicserélni, épp ez tette az önálló büntethetőséget szükségessé.”
Mivel egy plakát felülete nem az építmény, épület, műtárgy vagy közterületi berendezési tárgy, ezért a bűncselekménnyé minősítés nem állja meg a helyét, hiszen annak átfestése nem minősül graffitizésnek.
A TASZ ingyenes jogi segítséget nyújt kollegánknak, aki a VI. kerületben letépett egy plakátot, majd társával együtt önfeljelentést tettek, valamint annak a két embernek, akiket a X. kerületi kapitányság rendőrei a fogdára bevitték, lefoglalták telefonjaikat és a náluk lévő valamennyi készpénzt, amit azóta sem adtak vissza ügyfeleinknek. Lefoglalták ezen kívül egy festékfoltos nadrágot is és egy hűvös júniusi reggelen alsónadrágban kívánták útnak indítani egyikőjüket. Vagyis előtte a rendőrök felhívták a TASZ munkatársát (engem), hogy tudok-e nadrágot bevinni a TASZ ügyfelének. Mindezt hajnali 3:18 órakor.
A TASZ a képviselet során panaszt tett az aránytalan a rendőri intézkedés miatt is.
Simon Éva