A TASZ javaslatára az OFI módosította az érettségi minta-feladatsorokat: az Alaptörvényhez való hűség közbelépésünkre már nem értékelhető az új magyar érettségin.
Néhány hónapja az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet új érettségi minta-feladatsort adott ki, hogy segítse a 2017-től ismét változó érettségi feladatokra való felkészülést, felkészítést. Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom feladatsor része az úgynevezett "Reflektáló szövegalkotási feladat" is. Ebben a feladatban a tanulók valamilyen közéleti, filozófiai, illetve sokszor erkölcsi kérdéssel kapcsolatban kell, hogy kifejtsenek egy álláspontot. Íme egy példa:
Az ilyen feladatok esetében mindig felmerül a kérdés: mit mér, milyen teljesítményt vár el pontosan a tanulótól? A tanuló bármilyen nézetet szabadon kifejthet? Vagy létezik "helyes válasz"? Ha igen, vajon ki határozza meg, mit az? Mi történik, ha a tanár nem ért egyet a tanuló által adott válasszal? A feladathoz tartozó eredeti javítókulcs távolról sem megnyugtató válaszokkal szolgált.
A mintafeladatsorok eredeti javítókulcsa a következő útmutatást adta az érettségi dolgozatok értékelőjének:
"Figyelem! Az értékelés eredménye nem függhet a válaszadó és az értékelő világnézetétől, erkölcsi állásfoglalásától vagy vallási nézeteitől"
– nos, idáig még látszólag nincs ok nyugtalanságra. De az útmutatás ezen a ponton meghökkentő irányt vett:
"– kivéve természetesen azokat a nézeteket, amelyek a Magyarország Alaptörvényében lefektetett közös értékekkel élesen szemben állnak."
Ugyan mi volna ebben természetes?
Mielőtt a konkrét érettségi feladat javítókulcsra térnénk, szögezzük le: alkotmányos demokráciákban természetes, hogy az alkotmány csak olyan értékekre hivatkozik, amelyek nem képezik mély erkölcsi viták tárgyát az állampolgárok között. Minden modern állam állampolgárai sokszínűek, és sokféle erkölcsi nézetet képviselnek – ezért a modern demokratikus alkotmányok csak szűkreszabottan köteleződnek el bármilyen érték mellett. Például szinte minden mai nyugati államban vannak, akik szerint bűn a házasságon kívüli együttélés, és vannak, akik szerint erkölcsileg közömbös, hogy két ember házasságban vagy élettársi kapcsolatban él. Alkotmányos demokráciákban az alkotmány nem dönti el ezt a kérdést az állampolgárok helyett, és egyik választ sem helyezi a másik fölé: egyszerűen nem mond semmit róla. Csak akkor várható el ugyanis, hogy sokféle hitű, erkölcsi világképű állampolgár egyaránt engedelmeskedjék egy alkotmánynak, ha az az alkotmány a nemzet egyenlő polgárának ismer el mindent állampolgárt saját erkölcsi felfogásától, lelkiismereti meggyőződésétől függetlenül. A vitás kérdéseket félretevő alkotmányok értékrendje jogszerűen számon kérhető bárkin, mert senkit nem helyez a többiek fölé, sem alá. Ha ilyen lenne Magyarország Alaptörvénye, értékrendje is "természetesen" számonkérhető lenne az állampolgárokon, egy állami vizsgán.
Csakhogy a hatályos Alaptörvény nem ilyen. Ez az Alaptörvény egyes társkapcsolati formákat családnak tart, másokat – például az élettársi kapcsolatban élőket – viszont kirekeszt a család fogalmából ("a családi kapcsolat alapja a házasság", L) cikk (1) bekezdés). Az Alaptörvény egyes világnézeteket is előtérbe helyez másokhoz képest (a "kereszténység nemzetmegtartó szerepét" hangsúlyozza). Éppen ezért súlyosan sérti az érettségizők és az érettségit javító tanárok lelkiismereti szabadságát is, ha alacsonyabb pontszámot kaphat egy vizsgázó az érettségi dolgozatára azért, mert nem ért egyet egy, az Alaptörvényben lefektetett, vitatott és kirekesztő értékítélettel.
A vizsgán és azon túl
Semmi nem természetes tehát abban, hogy például az elvált, vagy házasságot soha nem kötött szülők gyermeke pusztán azért kaphat alacsonyabb pontszámot érettségi dolgozatára, mert a saját, nem házasságon alapuló szülei közötti kapcsolatot családnak tekinti – és ennek hangot is ad dolgozatában. Ahogy az sem természetes, hanem súlyosan jogsértő, ha a nem keresztény vallású vagy ateista vizsgázó azért ér el rosszabb érettségi eredményt, mert nem ért egyet a kereszténység nemzetmegtartó szerepével, hanem saját vallását, vagy éppen a más vallású menekültek, letelepedettek kultúráját a magyar nemzeti kultúrörökség egyenrangú részének értékelni.
A feladat értékelője egyáltalán nem pontozhatja, hogy egy érettségi vizsgázó világképe helyes-e. Egyetlen, a vizsgát értékelő tanárnak sincs joga ahhoz, hogy akár az Alaptörvényre, akár saját értékrendjére hivatkozva számon kérjen egy kirekesztő értékrendet a vizsgázón. Legfeljebb az értékelhető: a vizsgázó érvel-e erkölcsi állásfoglalása mellett, vagy csak kinyilatkoztat; és ha érvel, logikusan érvel-e. Az érettségi vizsgakövetelményeket meghatározó rendelet is hasonlóképp rendelkezik: a javítókulcs tehát nem létező vizsgakövetelményeket hajtott végre, hanem önkényesen megváltoztatta, szigorította azokat.
Ráadásul az Alaptörvény értékeit pontozási alapként kezelő útmutatás nem csak a vizsgázók, hanem az értékelők lelkiismereti szabadságát is veszélyezteti. Az állami vizsgáztatás szigorúan központosított rendszer; a köznevelés egészét áthatják a felülről érkező elvárások. Az ilyen rendszerben dolgozó értékelőknek nincs lehetősége pusztán lehetőségként kezelni a javító kulcs adta felhatalmazást. A pedagógusok jelentős része vélhetőleg pontosan tudja, hogy akkor felel meg az oktatási rendszer – nem mindig kimondott – elvárásainak, ha kikényszeríti az Alaptörvény értékeit az érettségi dolgozat javítása során.
Az érettségi vizsga jogellenes követelményei ráadásul nem csupán a vizsgázás során sérthetik az lelkiismereti szabadságot. Az érettségi követelményei az egész köznevelési rendszer kimeneti követelményeit rögzítik. A lelkiismeretes, szakmailag megalapozott munkát végző pedagógus a köznevelési folyamat korábbi szakaszaiban is az érettségi követelményeit szem előtt tartva oktatja diákjait, és az érettségi követelményeinek teljesítéséhez szükséges ismeretek, készségek elsajátítását értékeli az érettségit megelőző években is. A középiskolában tanító pedagógus tehát a jogellenes vizsgakövetelményt figyelembe véve a tanulók korábbi, a magyar nyelv és irodalom tantárgyban mutatott teljesítményét is kénytelen az alapján is értékelni: a tanulók dolgozatokban, felelés során kifejezett értékei az Alaptörvényben lefektetett értékekkel élesen szemben áll-e. Ezzel pedig a tanulókat és a pedagógusaikat egyaránt érintő jogsértés az érettségi vizsgáztatásból továbbterjed a köznevelési rendszer belsejébe.
Kértük – javították
A fentiek miatt úgy döntöttünk: az OFI-hoz fordulunk. Levelünkben részletesen áttekintettük az érettségi követelményeit szabályozó alkotmányos, törvényi és rendeleti kereteket. Világossá tettük, hogy a javítókulcs kifogásolt része ezekből nem következik. Ellenkezőleg: a vizsgázók, értékelők alapvető alkotmányos jogait és az állami vizsgáztatás világnézeti semlegességének követelményét sérti. Ezért azt javasoltuk az OFI-nak, hogy az emelt szintű magyar érettségi javítókulcsából törölje az Alaptörvényre vonatkozó hivatkozást:
"Figyelem! Az értékelés eredménye nem függhet a válaszadó és az értékelő világnézetétől, erkölcsi állásfoglalásától vagy vallási nézeteitől – kivéve természetesen azokat a nézeteket, amelyek a Magyarország Alaptörvényében lefektetett közös értékekkel élesen szemben állnak."
Az OFI pedig elfogadta érvelésünk, és változtatott a javítókulcson. Az értékelőket most már így utasítja a javítókulcs: új szöveg:
"Figyelem! Az értékelés eredménye nem függhet a válaszadó és az értékelő világnézetétől, erkölcsi állásfoglalásától vagy vallási nézeteitől. Biztosítani kell, hogy a vizsgázó Magyarország Alaptörvényében (a Szabadság és felelősség című fő fejezet VII. cikkének (1) bekezdésében) lefektetett gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való joga véletlenül se sérüljön."
A tét óriási. A 2015. naptári évben összesen 1834-en tettek emelt szinten érettségi vizsgát magyar nyelv és irodalomból az Oktatási Hivatal nyilvános statisztikái szerint. Mivel az emelt szintű magyar érettségi továbbra is számos felsőoktatási intézmény különféle szakjainak felvételi követelménye, a vizsgázók számában nagyságrendi csökkenés a következő években sem várható. Az OFI korrekciója kezdeményezésünk nyomán tehát évente közel kétezer vizsgázó lelkiismereti szabadságának érvényre juttatását segíti – még időben, jóval a 2017-es érettségi vizsgák előtt, de már az azokra való felkészülés idején.
Ha Ön tanár, és bizonytalan abban, hogyan értékelheti a tanulók teljesítményét a lelkiismereti szabadságuk sérelme nélkül, forduljon a TASZ Jogsegély Szolgálatához!
Mráz Attila
Tanszabadság Program
A kép forrása: https://visualhunt.com/