oktatás

2024. február 21.
2023. november 2.
2023. október 26.
2023. szeptember 19.

Szereptévesztésben a rendőrség: a tüntetések biztosítása helyett egyre inkább akadályozzák a véleménynyilvánítást

A rendőrség szerint jogellenes volt a szeptember 15-i tüntetést követően a résztvevők Karmelitához vonulása, a fiatalok a rendőrsorfalat lökdösték és balesetveszélyt okoztak, ez indokolta a beavatkozást. Jogi megfigyelőink jelen voltak a Várban péntek este, így közvetlen tapasztalataink vannak arról, milyen hibákat vétett a rendőrség pénteken, és hogyan tájékoztatják félre a történtekről a közvéleményt.

2023. augusztus 31.
2023. július 4.
2023. június 14.
2023. május 13.

Egy tüntető ne csodálkozzon, ha könnygázt kap? - Mihez van joga a tüntetőknek, a rendőrségnek, és mi az arányos fellépés?

A Karmelitánál zajlott tüntetések kapcsán még azok közül is sokan a rendőrök oldalára álltak a tüntetőkkel szemben, akik egyébként szimpatizálnak a tiltakozókkal és követeléseikkel. Fontos, hogy a rendőrség csak azt teheti meg, amire a törvény felhatalmazza, ez igaz a kényszerítőeszközök bevetésére és a fellépés módjára is. Ahogy a rendőrség védekezésében felhívta rá a figyelmet, a könnygáz valóban nem válogat, válogatnia tehát a rendőröknek kellett volna a rendelkezésére álló eszközök között, amikor fel akarták oszlatni a tüntetést.

2023. május 4.

Könnygáz a fejre, tonfa és órákig tartó előállítás a semmiért - így csapott le a rendőrség a tiltakozó diákokra

Szerdán a Miniszterelnökség épülete előtt a rendőrség aránytalanul és indokolatlanul vetett be könnygázt és tonfát a tiltakozó kiskorúak ellen. A tüntetésen végig jelen voltak jogi megfigyelőink, az előállított fiatalok mellett pedig egész éjjel ott volt az ügyvédünk.

2023. február 17.
2023. február 3.
2022. október 14.
2022. október 4.
2021. december 15.
2021. január 29.

A vita lehetőségétől is megfosztották az átalakítást elszenvedő egyetemeket

  • Egy akkora jelentőségű döntéshez, mint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem fenntartói modellváltása, sok ezer ember bevonására és legalább egy évig tartó vitára lett volna szükség.
  • Ami enélkül történik, az nem demokratikus.

„Ezek legalább tudnak kormányozni” – rengetegszer halljuk ezt az érvet, amelynek hangoztatói valamiféle megkerülhetetlen szükségszerűségként tekintenek a regnáló kormány kizárólagos uralmára. A kormányzás azonban hosszú évek óta rendre azt jelenti szinte minden döntés során, hogy az érintetteket kész tények elé állítva, a fejük felett hoznak meg döntéseket, amiknek legfeljebb elszenvedői lehetnek – részesei semmiképpen. Így tud ez a hatalom kormányozni, és ezt látjuk a debreceni, pécsi és szegedi egyetemek erőltetett modellváltása kapcsán is: több ezren tiltakoznak ellene petícióban, de eldöntöttnek látszik, hogy ez lesz és kész, a döntésbe pedig nem vonták be az egyetemi polgárokat, oktatókat, doktoranduszokat, sem más munkatársakat. A bevonásukat nem lehet annyival letudni, hogy valamiféle tájékoztató anyagokkal traktálják, vagy tét nélküli egyeztetésekre hívják őket. A bevonásnak arra is ki kell terjednie, hogy lehetőség van nyilvános és komoly ellenvélemény kifejtésére az érintettek részéről, azt a közhatalom komolyan megfontolja és adekvát módon, nem lekezelően reagál rá.

A minisztériumnak időben kellett volna tájékoztatnia minden részletkérdésről az érintetteket – az nem járja, hogy egy éve még fel sem merült a modellváltás, ma pedig már dönteni kell róla. A tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a változás mellett és ellene szóló érvekre is – igen, a változás várható veszteseit is meg kellett volna hallgatni. Ahelyett, hogy erőből lenyomják az egyetemek torkán a döntést, azt széles tömegek bevonásával, észérvekre alapozva kellett volna fontolóra venni, de ez nem is történhetett meg, hiszen egy ilyen mértékű és mélységű vitához legalább egy évre és sok száz, sőt sok ezer ember bevonására lett volna szükség.

Ami enélkül történik, az nem demokratikus.A demokratikus folyamatok mindig komoly vitákkal terheltek, de ezt nem lehet és nem is kell kikerülni.

A hatalom hozzáállásáról meggyőződhettünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása során. Ott azonban – talán a kisebb létszámú és a szervezetet magáénak érző egyetemi polgárságnak is köszönhetően – valódi társadalmi vita alakult ki már a folyamat elején. Tiltakozások, nyilvános megszólalások, egyeztető fórumok követték egymást. Az ellenállás talán sikertelen volt, de nem múlik el nyom nélkül.

A debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek esetében esély sem nyílt erre olyan mértékben, mint az SZFE-n láthattuk. Ennek több oka is lehet. Ezek nagyon nagy, több tízezres egyetemi polgársággal rendelkező intézmények, nehezebb bennük közösséget teremteni. Talán az érintett városok helyi politikai élete is nehezebben fogadja be az eltérő véleményeket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ne mernék az érintettek megfogalmazni a véleményüket, hanem azt is, hogy a kommunikációs tér nem ösztönöz a véleményalkotásra, a közügyekbe való beleszólásra.

Mi, civilek ez utóbbin szeretnénk, és tudunk is változtatni. 2020 nyara óta fokozott ütemben építjük ki Budapesten kívüli jogsegély-szolgálatunkat. Véletlen, hogy éppen az érintett városokban, Pécsen, Debrecenben és Szegeden vagyunk már személyesen elérhetők, de hiszünk abban, hogy a jogérvényesítésen keresztül a jogtudatosság mind több városban – és vonzáskörzetükben – erősödik, és néhány év múlva már olyan lesz a kommunikációs tér az ország nagy részében, amiben nem az a furcsa, ha valaki kiáll magáért és érvényesíti az érdekeit, hanem az, ha ezt nem teszi meg. Amiben az lesz a magától értetődő, hogy sokan szeretnének beleszólni, és bele is tudnak szólni a helyi közösséget érintő kérdésekbe, nem vonulnak ki a közügyek alakításából.

Ne legyen kétség bennünk: nemcsak azért alacsony a bevonódás az egyetemek átalakításával kapcsolatban, mert a változást erővel keresztülvivő minisztérium alig tett valamit érte, hanem azért is, mert a jelenlegi rendszer mindenkit arra késztet, hogy ne szóljon bele azokba az ügyekbe, amelyek őt és közösségét érintik.

A hazánkból már részben elüldözött Közép-Európai Egyetemen éppen tíz évvel ezelőtt, 2011. január 27-én adott elő a világhírű jogfilozófus, Ronald Dworkin. Előadása végén tanárát, Learned Hand bírót idézte, aki a II. világháború legrosszabb napjaiban, a Central Parkban összegyűlt tömeg előtt azt mondta: „Ha a szabadság szelleme kihal az emberek szívéből, akkor nincs az a törvény, nincs az a bíróság, és nincs az az alkotmány, mely visszahozná.” Dworkin ehhez azt tette hozzá, hogy a jog, a bíróságok és az alkotmány jelentik az oxigént, ami lehetővé teszi, hogy a szabadság tüze tovább lobogjon az emberek szívében. Ezt az oxigént akarjuk eljuttatni azokba a közösségekbe, melyek tagjai meg vannak fosztva a közügyekbe való beleszólástól.

Lehet, hogy az egyetemek privatizációja most demokratikus vita nélkül történik meg, de nem szükségszerű, hogy Magyarország örökre olyan hely maradjon, ahol nincsenek ilyen viták.(Kiemelt fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs)

2020. november 19.
2020. június 10.
2020. április 18.
2020. április 17.

Minden, amit tudunk az érettségiről

Április 16-án, éjszaka kiadták az érettségiről szóló kormányrendeletet, amelynek a lényegét már az aznapi kormányinfón is hallhattuk. Bár több mint százezer fiatal érintett, túl sok információt a rendelet sem közöl. Tudjuk, hogy főszabály az írásbeli vizsga és ügyelni fognak a járványügyi intézkedések betartására is, bár kétségtelenül nagy kockázattal jár ebben a helyzetben, ha 83 ezer fiatal indul útnak a vizsgákra. Számos kérdés azonban még mindig megválaszolatlan.

2020. március 14.

Iskolabezárás: erre a 8 kérdésre haladéktalanul választ kell adnia a kormánynak

Az iskolabezárás elrendelése, amit pénteken késő este jelentett be a miniszterelnök, felelős lépés a koronavírus terjedésének megállítására. Ám az oktatás az ország legnagyobb ellátórendszere, és a bezárása rengeteg megoldandó problémát okoz. Az eddig bejelentett intézkedések önmagukban teljesíthetetlenek, és ha nem kezelik haladéktalanul a problémákat, félő, hogy az iskolabezárás nem hozza meg a gyakorlatban a kívánt eredményt. Összeszedtük, hogy melyek azok az égető kérdések, amelyekre másfél nappal a zárlat élesedése előtt, szombat délután még nincs válasz.

2019. november 25.

Ezt tedd, ha szeretnéd, hogy a hatéves gyereked még egy évig óvodában maradhasson (Frissítve!)

Végre megjelent az a kormányrendelet, ami meghatározza, hogyan lehet felmentést kérni a hatéves kortól kötelező iskoláztatás alól. Ebben a bejegyzésben értelmezzük a rendeletet és praktikus tanácsokat is adunk, hogy mit érdemes tennie annak, aki szeretné még egy évig óvodában tartani a gyerekét. Útmutatónkat december 12-én és január 8-án frissítettük!

2019. november 14.

Nagycsoport helyett iskolába küldenének középsős ovisokat

Szürreális helyzeteket teremt, hogy az új szabályozás értelmében iskolába kell menniük azoknak a gyerekeknek, akik jövő augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Mi van azokkal, akik ötévesen járnak középső csoportba, és úgy fogják elérni a hatéves kort, hogy nem voltak nagycsoportosok?

2019. november 7.

Most cselekedj, ha még egy évig oviban tartanád a gyereked!

November van, és még mindig nem tudni pontosan, hogy az új szabályok szerint hogyan lehet majd elérni, hogy a 6 éves gyereknek ne legyen kötelező automatikusan iskolába mennie jövő szeptemberben. A szabályokat még meg sem alkották, az államtitkár épp csak megüzente őket. Amit eddig tudunk, az egyáltalán nem biztató. Mindenkinek azt javasoljuk, aki még egy év ovit szeretne a gyerekének, hogy cselekedjen most és kérje a szakértői bizottság állásfoglalását, hogy megússza a bizonytalan kimenetelű vesszőfutást a hatósággal!

2019. október 29.
2019. október 16.

Bújócskáznak a szülőkkel, akik felmentetnék gyereküket a kötelező óvodáztatás alól

Óvodába járni akár egy nagy és vidám kaland is lehetne, az állam azonban feltétlenül ragaszkodik hozzá, hogy inkább kényszer legyen. Tetézi a bajt, ha még azokat a szabályokat sem tartják be, amik a szülők maradék szabadságát biztosítják. Van például olyan település, ahol a jegyző egyszerűen nem hoz döntést a szülők kérelméről, akik szeretnék gyermeküket felmentetni az óvodába járás alól. Mit lehet ilyenkor tenni? 

2019. szeptember 11.
2019. július 19.
2019. július 12.

Ma végleg államosítják a gyerekedet

Ma megszűnik a maradék szabadság is a közoktatásban. Elfogadták azt a köznevelési törvénycsomagot, amivel te is rosszul fogsz járni, ha csak egy kicsit is érdekel, ki, mit és hogyan tanít a gyerekednek az iskolában. Hogy kellően cinikus legyen: mindezt azokra a gyerekekre hivatkozva találta ki a kormány, akik épp a kormány nemtörődömsége miatt kerültek kilátástalan helyzetbe. Megszűnő magántanulóság, lehetetlen helyzetbe hozott alternatív iskolák, kézivezérelt igazgatók: most átnézzük, pontosan mi is változik az új törvénnyel. A mai nap a haragé és a felháborodásé, de lehet és kell is tenni az új szabályok ellen.

2019. június 13.
2019. február 3.

Mindannyiunk feladata tenni a társadalmi befogadásért

Fontos, hogy a tanárok jól ismerjék a gyermekek jogait és ezt a tudást át is adják a diákjaiknak. Ezért a TASZ 2019-ben - egy közösségi gyűjtésnek köszönhetően - több mint 40 iskolába viszi el a MONDO nevű jogtudatosító kártyajátékot. Az ember jogi oktatást nem lehet elég korán kezdeni, ezért workshopok keretében tanítjuk meg a pedagógusoknak, hogy hogyan tudják beépíteni a MONDO-t a mindennapi gyakorlatukba. Bízunk benne, hogy a tanárok hasznos eszköznek találják a MONDO-t, és bátor gyermekeket nevelnek, akik tisztában vannak a jogaikkal, és ha kell, fel is szólalnak azok védelmében.  

2018. április 27.

A jó pedagógia nem kirekesztő, hanem gyermekcentrikus

Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevelési igényű gyerekek többségi társaikkal együtt tanulnának? Léteznek-e olyan esetek, melyekben indokolt a sajátos nevelési igényű gyerekek többségtől elkülönítve történő oktatása? A fenti kérdések körbejárásában voltak segítségünkre meghívott szakértőink a harmadik Megafon-est alkalmával.

2018. január 8.

Nem, a tanároknak sem tilthatják meg a nyilatkozást

Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!

2017. november 8.
2017. július 21.

Félelem és reszketés az egyházi iskolában

Kiabálás és röpködő papi pofonok, erőszakkal és kirúgással fenyegetőzés, kötelező misék és körmenetek hétvégén és az ünnepek alatt, megfélemlített és tehetetlen tanári kar. Így festette le számunkra egy kétségbeesett szülő egy Bács-Kiskun megyei általános iskola mindennapjait, mióta pár éve egyházi fenntartás alá került. A súlyos jogsértéseket nem kell elfogadni, tehetünk ellenük!

2017. július 11.
2017. július 5.

Üzenjük Balog Zoltánnak, hogy ő is megértse: a fogyatékossággal élő gyerekek is tanulni akarnak!

A poszt könnyen érthető verzióját ide kattintva érheted el.Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más gyerekekhez hasonlóan iskolába járjon, tanuljon, fejlődjön. De nincs iskola, nincs férőhely...

2017. április 27.

Támogatjuk a szülőket, hogy megvédhessék a semleges iskolát

Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.

2017. április 11.

A lex CEU alkotmányellenes, a köztársasági elnök nem tett eleget kötelességének

A köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény rohamléptekben elfogadott, kizárólag a CEU-t ellehetetlenítő módosítását – annak ellenére, hogy a módosítás alkotmányellenességéről páratlan szakmai egység alakult. A köztársasági elnök a TASZ álláspontja szerint is nyilvánvaló alkotmányellenességet hagyott figyelmen kívül, és ezzel maga is elmulasztott eleget tenni alkotmányos kötelezettségének.

2017. március 28.

Útmutató felháborodóknak: hogyan küzdj a gyermekednek járó fejlesztésekért?

Szilvi egy autizmussal élő kislány édesanyja, akit állapotával járó időnkénti indulati kitörései miatt szeretetteljesen az ő Zivatarlánykájának nevez. Zivatarlányka, mint a legtöbb óvodás, nagy izgalommal várta az iskolakezdést: volt szép új táskája, gondosan bekötött füzetei és sok lelkesedése. A gyermek első osztályban ügyesen meg is tanult írni, olvasni, számolni. Köszönhetően részben annak, hogy megkapta a számára szakértői bizottság által előírt heti nyolc óra fejlesztést. De a reményteljes időszakot hamar kiábrándulás követte, a kötelező integráció rémálommá vált.A következő évben ugyanis az iskola fenntartását átvette a KLIK, akik nem fizették tovább azt a gyógypedagógust, aki eddig sikeresen dolgozott a kislánnyal. Türelmet kértek az átalakításokhoz, türelmet kértek az utazó gyógypedagógus megérkezéséhez, türelmet, mindig csak türelmet. Azonban, miután Zivatarlányka fél évig semmilyen fejlesztést nem kapott, állapota rohamosan hanyatlani kezdett, a külvilággal való kapcsolata után önmagát is elveszítette.“A pszichiátrián úgy tettem le a kezemből, mint egy zsákot. A karjaim véresre voltak harapva és zokogtam” - emlékszik vissza a történtekre Szilvi. A gyermek gyógyszereket kapott, melyeket a tanév végéig szednie kellett. Míg osztálytársai a nyári szünidő önfeledtségét élvezték, Zivatarlányka a gyógyszerek elhagyásán dolgozott.Szilviék története sajnos korántsem egyedi. Magyarországon a 2015/2016-os tanévben az általános iskolások 7,2%-a sajátos nevelési igényű tanulóként végezte az iskolát, több mint 53 000 diákról van szó. Sokuk családjának mindennapos élettapasztalata az előírt fejlesztésekért való küzdelem, a felháborodás és a tehetetlenség érzésének váltakozó körei.Ha sajátos nevelési igényű gyermeked van, új életstratégiát kell kialakítanod. Az állandó készenlét, a folyamatos utánjárás az életed mindennapi részévé válik. A rendszer nem a barátod, még ha találkozol is benne jó szándékú szereplőkkel. Küzdesz a méltó egészségügyi ellátásért, a gyermeked iskolába kerüléséért, az előírt fejlesztő foglalkozásokért. Mindig azt mondják, várni kell, de Te pontosan tudod, hogy nincs időtök várni…Ha Te is ilyen szülő vagy, egy dolog biztosan létezik, ami segít elviselni ezeket a terheket: a hasonló helyzetben lévő emberektől érkező támogatás. A Csak Együtt Van Esély (CSEVE) csoportot SNI gyermekek szülei hozták létre azzal a céllal, hogy segítsék egymást és az összefogás erejével érvényesítsék gyermekeik jogait. Mára zárt csoportjuk közel ezer főt számlál.Írásunkban a CSEVE csoport segítségével gyűjtöttünk össze tippeket arra vonatkozóan, hogy mit tegyél, ha a gyermeked nem kapja meg a számára szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket. Ne felejtsd: gyermekednek az előírt fejlesztés a tanév első napjától jár egészen addig, amíg erről a szakértői bizottság máshogy nem rendelkezik.

2017. február 1.

Az iskola nélküled nem jut az egyház kezére!

A Kormány terve a közoktatás kiszervezése az egyházaknak egyre növekvő mértékben.A világnézetileg semleges oktatás biztosítása az állam kötelessége.Szülőként Te is tehetsz érte: mindig a szülők döntése is, hogy egy iskola egyházi fenntartásba kerül-e.Ha nem tetszik, hogy egyházi kézbe kerül az iskola, szervezkedj: lehet, hogy más szülőknek, tanulóknak sem tetszik, együtt pedig ti dönthettek! Ebben segít új 1x1-ünk.

2016. szeptember 6.

Útmutató halmozottan sérült gyerekek beiskolázásához

Ha súlyosan, halmozottan fogyatékos a kisfiad, az iskolaév első napja csalódást okozhat neked.A szomszéd fia csinos mellénykében vágtat az évnyitóra, de előttetek talán bezárják a gyógypedagógiai iskolákat is.Vannak, akiknek sikerül, és vannak, akik kimaradnak. Sokan eltévedtek már ebben a labirintusban.De itt van 5 módszer, ami sikeressé tehet téged az iskola-keresés során.

2016. március 12.

Az autista gyereket nevelő szülők és az oktatásügy

 A közelmúltban elindult tiltakozások az oktatásügy jelentős részét érintették, és a vitákban, követelésekben több érintett csoport is hangot adott véleményének: megszólaltak pedagógusok, szakszervezetek, iskolai közösségek, diákok és szülők, szimpatizáló állampolgárok is. A tiltakozáshoz februárban egy több száz, autista vagy más fogyatékos gyereket nevelő szülő is csatlakozott. Petícióban tettek közzé követeléseket, amelyek javarészt a családok életét, illetve a gyerekek oktatáshoz való jogát érintik.

2016. március 11.

Alaptörvényhez hűség: jeles!

A TASZ javaslatára az OFI módosította az érettségi minta-feladatsorokat: az Alaptörvényhez való hűség közbelépésünkre már nem értékelhető az új magyar érettségin. 

2015. július 21.

Az Alaptörvényre nem esküszöm

Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológiai tudományokban doktori (PhD) fokozatot szerzett, így döntött az egyetem Doktori Tanácsa. Mégsem vehette át a doktori fokozat megszerzését igazoló oklevelét, mert az egyetemi doktori szabályzata szerinti esküt lelkiismereti okból nem tette le.

2013. november 19.

Van egy álmuk

 „Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.” - Martin Luther King beszédének 50. évfordulója kapcsán a 444.hu hírportál azt vizsgálta, milyen napjainkban fekete bőrű amerikaiként élni az Egyesült Államokban. Mi pedig arra vállalkoztunk, hogy nemzetközi és hazai kutatások, tanulmányok eredményei és statisztikai adatok segítségével megmutassuk, milyen a roma emberek élete napjainkban Magyarországon.

2013. február 25.

Páriasorban az iskolában

A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek a magyar közoktatás páriái. Tankötelezettségük ellenére nem járhatnak iskolába. A magyar közoktatás immár két évtizede képtelen megoldani e mintegy háromezer gyerek iskoláztatását. A TASZ azon dolgozik, hogy az érintett gyerekek és családok jogvédelmet kapjanak.

2012. október 9.

Törvénybe vésett trauma

“Ha nem itt lakom, akkor szerencsém van, akkor járhat iskolába?”  – kérdezi Tomi anyukája. Mert a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek iskoláztatása ma főképpen szerencse dolga. Jogaik ugyanis alig vannak.

2011. december 27.

Lázár ámokfutása után

Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, s ezzel pont került a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogairól szóló vita aktuális fejezetének végére. Lázár János vitatott javaslatát az érintettek nyomására visszavonta, majd a velük egyeztetett verziót az Országgyűlés elfogadta. Az új szabályozás – a nyílt levélben vállalt garancia ellenére – valójában szegényíti az érintettek jogait, és az oktatási jogokhoz nem társít erős garanciákat. Megmagyarázzuk, hogy ez miért jó. 

2011. december 14.

Lázár János emberséges javaslata

Lázár János a Népszabadság szombati számában közzétett nyílt levelében tett ígéretet arra, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogait veszélyeztető javaslatát visszavonja, és az oktatási jogokat kiterjesztő másik javaslatot terjeszt elő. Az ígéret egy részét tegnap délután váltotta be az Országgyűlés: a képviselők nem támogatták a módosító javaslat leginkább vitatott 7. pontját. 

2011. november 23.

Mi lenne, ha a szemüvegesek nem járhatnának iskolába?

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek elemi oktatási jogait sodorja veszélybe Lázár János múlt héten benyújtott törvénymódosítási javaslata (pdf). A Fidesz frakcióvezetője eltörölné a minimális óraszámokra vonatkozó előírást megfosztva a leginkább rászorulókat a pedagógiai, gyógypedagógiai ellátás minimális garanciáitól is. Az indoklás szerint a lépéssel az lenne a cél, hogy szakemberek dönthessenek az adott fogyatékosság alapján a gyermek terhelhetőségéről. Dr. Márkus Eszter főiskolai docenssel, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatási dékánhelyettesével arról beszélgettünk, hogy ez mit jelent a gyerekek számára. 

Tovább a múltba