Tegye fel a kezét, aki meglepődött, hogy az ÁNTSZ elutasította azt az adatigénylésünket, amit a kórházi fertőzések számának kiderítése érdekében nyújtottunk be. Bár az ÁNTSZ hangsúlyozta, hogy a számok mindenki számára elérhetők, most lepattintottak minket, szerintük a számok ún. „döntés-előkészítő adatok”. Szerintünk meg az ÁNTSZ jogszabálysértően titkolózik, úgyhogy bepereljük.
Sejtettük, hogy az ÁNTSZ nem fogja megmondani, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben Magyarországon. Amikor az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportja azt mondta, hogy idehaza többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben, azt is hozzátették, hogy a pontos számot viszont nem lehet ismerni, az ÁNTSZ nem árulja el.
Az ÁNTSZ erre közleményben válaszolt, hogy „az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők”. Erre mi közérdekűadat-igénylésben kérdeztünk rá a pontos számokra.
Nem, nem nyilvánosak a számok
Azt most hagyjuk is, mennyire igaz, hogy „mindenki számára érthető módon” férhetők hozzá, legyen elég annyi, hogy mi nem értjük a jelentést, ami tele van szakkifejezésekkel, rövidítésekkel és mozaikszavakkal (erről itt írtunk részletesebben).
Még nagyobb baj ugyanis, hogy bizonyos számok egyáltalán nem hozzáférhetők. Ha például csak annyit szeretnénk megtudni, hogy hány fertőzés történt tavaly egy-egy kórházban, arról egyáltalán nincs nyilvános adata az ÁNTSZ-nek. Szerintünk viszont kellene lennie.
Ezért kórházi bontásban kértük a 2014-es és 2015-ös kórházi fertőzésre vonatkozó számokat. Magyarországon ma van kb. 150 kórház, tehát nagyjából 300 számot vártunk.
Persze, hogy nem mondják meg, de miért?
Rossz jel volt, hogy 15 plusznapot kért az ÁNTSZ – ezt azért tehetnék meg, mert az adatigénylés jelentős terjedelmű, vagy nagyszámú adatra vonatkozik, de miszerintünk 300 darab szám nem tartozik ebbe a kategóriába. Vagy azért, mert az adatigénylés teljesítése aránytalanul nagy mértékben veszi igénybe az ÁNTSZ munkaerejét.
Ehhez képest egy harmadik ok miatt nem árulták el a számokat: szerintük ez későbbi döntések meghozatalát alapozza meg.
Azok a fránya döntés-előkészítő adatok
Persze: a közigazgatásban rengeteg számadat, tény, terv, jelentés alapján hoznak döntéseket (legalábbis ideális esetben). Vannak olyan anyagok is, amelyek kifejezetten azért készülnek, hogy megalapozzanak egy későbbi döntést (megint csak: ideális esetben, rosszabb esetben pedig ad hoc döntések születnek, mindenféle szakmai előkészítés nélkül).
A törvény elvileg azért védi ezeket a döntést előkészítő adatokat, mert eléggé ellehetetleníthetné a kormány munkáját, ha már egy reform előtt ki kellene adni a vadhajtásokat, elvetélt ötleteket tartalmazó dokumentumokat. 2015 nyarán ugyan módosították a törvényt, és nagyot lazítottak a megkötéseken, így könnyebb most megtagadni az adatigényt, mint előtte, de az elv azért változatlan.
Csakhogy
Csakhogy a kórházi fertőzésekről szóló számok nem lehetnek ilyen döntés-előkészítő adatok. Jogszabály írja elő, hogy a kórházi fertőzések országos adatbázisának eredményeit (!) az ÁNTSZ-nek minden évben nyilvánosságra kell hoznia. De vajon mit jelent egy adatbázis eredménye? Szerintünk leginkább azokat a számokat jelenti, amik benne vannak az adatbázisban. Ha pedig ezeket jelenti, akkor a rendelet értelmében ezeket kötelező nyilvánosságra is hozni.
Az ÁNTSZ titkolózása jogszabályt sért, tehát bepereljük őket
Úgy gondoljuk, hogy az emlegetett, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok egyébként is a nyilvánosságra tartoznak: közérdekű adatok. De ráadásul a jogszabály kifejezetten előírja a nyilvánosságra hozatalukat. Ennek ellenére az ÁNTSZ nem árulja el őket.
Megtagadott adatigénylés esetén perre lehet menni, kérni a bíróságot, hogy mondja ki: a kért adatok közérdekűek, a nyilvánosságra tartoznak, és kötelezze is a beperelt szervet az adatok közzétételére. Pontosan ezt fogjuk tenni – maradjanak velünk, a fejleményekről beszámolunk.
Asbóth Márton
Photo credit: National Library of Medicine - History of Medicine via VisualHunt.com / No known copyright restrictions