„Semmelweis hazájában” – nyilvánosság és titkolózás a kórházi fertőzések körül
A Direkt36 segítségével komoly lépést tettünk az eltitkolt kórházi fertőzések feltárásának ügyében. Mi ebben az állam felelőssége?
A Direkt36 segítségével komoly lépést tettünk az eltitkolt kórházi fertőzések feltárásának ügyében. Mi ebben az állam felelőssége?
2021 őszén az NNK-hoz fordultunk az előző évekre vonatkozó kórházi fertőzéses jelentésekért. Érdemi választ nem kaptunk, ezért pert indítottunk az adatokért. Most végre közzétették a jelentést, így végre képet kaphatunk a kórházakban megjelent koronavírus-járványról.
Lassan vége az évnek, így épp itt van az ideje, hogy megtudjuk, hány kórházi fertőzés történt – 2018-ban. Igen, ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiadják a tavalyi adatokat. A legfontosabb kérdés az, hogy mit árul el a friss jelentés, és hogy a helyzet tovább romlott, vagy végre javuló tendenciát láthatunk.
Átlátható egészségügyért folytatott küzdelmünk kiemelt célja, hogy végre mindenki tisztán láthasson az egészségügy válságát talán legvilágosabban mutató probléma, a kórházi fertőzések ügyében. Múlt nyáron az EMMI végre bejelentette, hogy érdemben tenni kíván a fertőzések elkerüléséért, mi pedig most utánajártunk, hogy valóban történt-e előrelépés: körkérdést küldtünk a kórházaknak, írtunk a tisztifőorvosnak és önkénteseinket is megkértük, hogy járják be a kórházakat és osszák meg velünk a tapasztalataikat. Az eredmény: bár találkoztunk furcsaságokkal, és jellemző a pénzhiány, a kórházak áldozatos fellépése bizakodásra ad okot.
4 tisztifőorvos: 2018 egyik kétes értékű rekordja, hogy hányan fordultak meg ebben a pozícióban. Épp a múlt héten nevezték ki a legújabbat. Reméljük, ő tartósan a poziciójában marad, mert sok mindent kellene tennie. Például érdemi lépéseket a kórházi fertőzések ellen. Ennek első eleme az, hogy hozzák nyilvánosságra az adatokat kórházankénti bontásban. Érdemes ebből az alkalomból végigvennünk, mi volt a gond Kovács Attila, a nemrég leváltott tisztifőorvos hozzáállásával és hogy mi a fertőzéses adatok eltitkolásának krónikája. A legújabb tisztifőorvossal, Müller Cecíliával szeretnénk személyesen is beszélni a kórházi fertőzések ügyéről ezért szakmai egyeztetésre hívjuk.
Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Idén ezt ugyan rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül megismerhettünk néhány adatot. A jelentés idén sem lett érthetőbb, ezért mi végeztük el az állam helyett a munkát, és közérthetően kiemeljük nektek az idei jelentés legfontosabb statisztikai adatait!
Elképesztő történeteket hallottunk már arról, hogy milyen indokokkal próbálják meg a betegeket és hozzátartozóikat eltántorítani attól, hogy hozzáférhessenek a kórházi dokumentumokhoz. Az egyik betegjogi kitelepülésen azonban olyan esettel kerestek meg minket, ami még nekünk is meglepő volt. Az ÁNTSZ az új EU-s adatvédelmi rendeletre, a GDPR-ra hivatkozva küldött el egy fiatal férfit, aki kórházi fertőzésre gyanakodva akart halott édesanyja laboreredményeihez hozzáférni.
Bármit is állít a kormány vagy harsog a propaganda, lassan tényleg mindenkinek van saját tapasztalata arról, hogy egyre katasztrofálisabb a magyar egészségügy helyzete. Akik megtehetik, menekülnek az állami egészségügyből. Ők súlyos tízezreket áldoznak a gyógyulásukra, miközben persze ugyanúgy fizetik a TB-jüket is. Akiknek pedig erre nem futja, imádkoznak, hogy még azelőtt sorra kerüljenek a várólistáról, mielőtt meghalnak.
Emlékeztek még a nyári hírekre? Hogy most aztán nekiáll a kormány és rendet tesz a kórházi fertőzések terén? Sokat elmond a szándék komolyságáról, hogy ugyan nagy hanggal harangozták be az új rendeleteket, de hatályba még mindig nem léptették őket. Mondjuk a régi szabályokat sem tartják be: 2018 szeptember végén még mindig nem ismerhetjük a 2017-es kórházi fertőzéses adatokat.
Bár már jogerősen is pert nyertünk az EMMI ellen, és kötelező lenne kiadniuk a kórházi fertőzések adatait, inkább az időhúzást választották: a Kúria felülvizsgálatát kezdeményezték. Emiatt most még pár hónap eltelik, mire megkapjuk az adatokat. Minden amellett szól, hogy a minisztérium ne várjon a bíróságra, hanem maga hozza nyilvánosságra az adatokat, úgyhogy most (újra) erre szólítjuk fel őket. Vagy folytatjuk a bíróságon.
Elfogadhatatlan, amit a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések adataival művel az állam. Bujkálás, kavarás, sunyiskodás, jogsértés, hülyének nézés – úgy tűnik, a kormányzati szerveknek bármi megéri, csak elkerülhessék az adatok nyilvánosságra hozatalát. Itt az utolsó esély: ha most sem teszik közzé a számokat kórházankénti bontásban, perre megyünk.
Óriási indulatokat korbácsol az utóbbi években a kórházi fertőzések kérdése. Azt tudjuk, hogy többen halnak meg kórházban összeszedett fertőzésben, mint autóbalesetben, de az sosem derült ki, pontosan hányan. Az ÁNTSZ titkolózik, a szakmai jelentését alig páran értik, világos magyarázat helyett pedig cinikus kioktatást kaptunk. Itt az idő, hogy megismerjük a tavalyi számokat!
Képzeld el, hogy 15 éve minden nap ugyanazon az útvonalon mész a reggeli csúcsban munkába, majd a délutáni dugóban haza. Eleinte még felhúztad magad egy-egy szabálytalan sávváltáson, de mostanra már megszoktad az állandó dudálást is, és már az állami rádióból szóló propaganda sem hoz ki különösebben a sodrodból. Újabban azonban visszatérő fájdalmat érzel a lábadban, mikor kiszállsz az autóból.
Képzeld el, hogy hétvégén, mint évek óta mindig, elmész a barátaiddal focizni. Ez lesz az első alkalom, amikor a szétrúgott öreg stoplis helyett végre megvillanthatod az új cipődet, így különösen várod, hogy végre pályára vonulj. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az új cipőtől vízhólyagod lesz. Tudod, hogy nem szabad piszkálni, ráadásul elég rosszul is néz ki, nagy és még vérzik is. Biztos, ami biztos alapon elmész a sürgősségire, ahol fertőtlenítik és bekötözik a lábad. Minden rendben, gondolod.
Képzeld el, hogy egy rutinműtétre kell befeküdnöd egy kórházba. Régóta halogattad már, hiszen mindig volt jobb dolgod, mint egy kórteremben lábadozni. Győzködted magad, hogy bonyolult összeegyeztetni a napirendeddel, meg a szabadságodat sem pont így akarod eltölteni, de valójában kicsit félsz az altatástól, meg hogy biztos fájni fog a varrat, és egyébként is ki akar heteken át nejlonzacskót magára húzva zuhanyozni?
Mesedélután! A szegény ember világszép leánya is kaphat kórházi fertőzést. Ebből a népmeséből kiderül, hogy a kórházi fertőzések áldozatainak milyen jogi lehetőségei vannak. Vajon győzedelmeskedik az igazság? Mit tehet a szegény ember, hova forduljon? Mit tett a tűzokádó sárkány az egészségügy állami szerveivel? A meséből kiderül!
Szilvia két éve munkaképtelen egy olyan fertőzés miatt, amiben elismerte a kórház is a felelősségét. Megdöbbentő, hogy fertőző betegként kismamákkal egy szobába fektették a kórházban, ahogy az is, hogy a nővérektől segítség helyett szemrehányást kapott. Ahhoz, hogy kártérítéshez jusson, a biztosítónak egy független orvosszakértő véleményére lenne szüksége. Ennek költségeit Szilvia 39 ezer forintos rokkantnyugdíjából természetesen nem képes fedezni.
Válaszolt az ÁNTSZ az első bejelentéseinkre, amelyeket a kórházi fertőzések miatt indított kampányunkban továbbítottunk neki. Érdemi válasz nincs, vizsgálat nuku, de a téves jogi levezetés ezúttal sem maradhatott el.
Az ÁNTSZ közleménye szerint nyitott kapukat döngetünk, hiszen eddig is minden panaszt kivizsgáltak. Csakhogya a kórházi fertőzések visszaszorításáért indított kampányunk nem az egyedi panaszok kivizsgálásáról szól, hanem a rendszer működési hiányosságairól. Az ÁNTSZ-nek kell biztosítania az egészségügy jogszerű és szakszerű működését. Szerintünk bőven lenne még dolguk. Vitára hívjuk őket, beszéljük meg, kinek milyen tennivalója van a kórházi fertőzések elleni küzdelemben!
Az előző posztban Bence esetén keresztül végigvettük, a betegjogi panasz miért alkalmatlan a kórházi fertőzéses esetek kivizsgálására. Röviden: azért, mert nem egy független szerv, hanem a kórház maga vizsgálja ki őket. Nade ott a bíróság mint független, igazságszolgáltató szerv. Érdemes-e odavinni a kórházi fertőzéses ügyeket? Hát – nem nagyon.
A héten induló kampányunkban arra biztatunk mindenkit, hogy küldje el saját, kórházi fertőzésekről szóló történetét, hogy ezek alapján szólíthassuk fel az ÁNTSZ-t ellenőrzések lefolytatására. De miért nem nyújtunk be panaszt, perelünk, jelentünk fel? Elmagyarázzuk.
Hogyan tesz tönkre egy embert a kórházi fertőzés? Péter mindig sportolt, aktív életet élt. Pár éve az epéjével került kórházba, azóta 5 műtéten és egy fertőző osztályon van túl. Élete munkás évtizedét még szerette volna tevékenyen tölteni, még voltak tervei. Ezeket mára feladta.
Egyhónapos csúszással nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzésekről szóló jelentést. Az ÁNTSZ ünnepel, pedig erre nem lenne semmi oka. Megmutatjuk, mi hiányzik a jelentéséből, és mit mulaszt el megtenni az ÁNTSZ.
Miért titkolja az ÁNTSZ a kórházi fertőzések számát? A nekünk küldött levélben másra hivatkozik, mint a nyilvánosság előtt – de egyik érve felháborítóbb, mint a másik. Döntés-előkészítő adatok és műfélelem az adatok félreértelmezésétől: rendet vágunk az álszent érvek között és megnézzük, ugyanezt a kérdést hogy kezelték kilenc éve (spoiler: pont ugyanígy).
Tegye fel a kezét, aki meglepődött, hogy az ÁNTSZ elutasította azt az adatigénylésünket, amit a kórházi fertőzések számának kiderítése érdekében nyújtottunk be. Bár az ÁNTSZ hangsúlyozta, hogy a számok mindenki számára elérhetők, most lepattintottak minket, szerintük a számok ún. „döntés-előkészítő adatok”. Szerintünk meg az ÁNTSZ jogszabálysértően titkolózik, úgyhogy bepereljük.
Munkatársunk a múlt héten az Egyenes Beszéd vendégeként beszélt a kórházi fertőzésekről. Azt is elmondta: lehetőség van a jogérvényesítésére, így a TASZ ügyfeleket keres. Az elmúlt napokban özönlöttek a történetek a családi tragédiákról. Munkatársunk személyes beszámolójából viszont kiderül: a családtagok többsége csak egyvalamit szeretne.
Az ÁNTSZ azt mondja: mindenki számára hozzáférhető, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben. Szerintünk meg nem, ezért kértük, küldjék el a számokat. Azokat a számokat tehát, amik szerintük nyilvánosak. Erre most még 15 napot kértek, hogy összeszedjék őket. De hogy lehet ez?
Az utóbbi napokban arról vitáztak az 1001 orvos hálapénz nélkül kezdeményezés tagjai és az ÁNTSZ, hogy vannak e megfelelő és hozzáférhető adatok a nozokómiális fertőzésekkel kapcsolatban. Kinek van vajon igaza és mi a baj az adatokkal?