Az internetcenzúra bevezetését nem övezte különösebb társadalmi vita, annak kiterjesztése kapcsán pedig már szakmai vita sem igazán alakult ki. Sőt, talán sokan még mindig nem tudják, hogy a hazai internetszolgáltatók blokkolni kötelesek a KEHTA adatbázisban szereplő weboldalakat.
A KEHTA adatbázisa nem nyilvános, ami persze érthető is, mivel, ha az lenne, akkor mindenki megismerné azt, amiről nem tudhat. Akik nyomon követték a hozzáférhetetlenné tétellel kapcsolatos eljárás expanzióját, azok közül sokan a kezdetektől fogva úgy gondolták, hogy az információszabadság, mint alapjog korlátozása olyan módon történik, ami ráadásul nem is hatékony. A Századvég 2012. december 20-i dátummal összeállított Médiapolitikai és Médiapiaci elemzése azonban megmagyarázza, hogy miért van szükség a technikailag könnyedén megkerülhető tiltásra.
Az eljárás - dióhéjban - arról szól, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén, mint gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény vagy terrorcselekmény fennforgása esetén a bíróság a jogerős ítéletig blokkolni köteles egy adott weboldalhoz való hozzáférést. Emellett más esetekben is blokkolhat, vagyis más bűncselekményeknél van további mérlegelési jogköre is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is blokkolja a szerencsejátékról szóló törvény alapján a tiltott szerencsejáték-szervezők weboldalait, márpedig mindenki tudja, hogy Magyarországon ki szervezhet szerencsejátékot, és kik nem. A NAV és a bíróságok által összerakott URL-listát a KEHTA tartalmazza, a két eljárás tehát teljesen más jogszabályon alapul, de az eljárás eredménye lényegét tekintve azonos. A KEHTA-t pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kezeli, illetve a hozzáférhetetlenné tétel technikai megoldást is ők felügyelik.
A hozzáférhetetlenné tétel az utóbbi két évben azonban tovább bővült az eredeti jogszabályhelyek "salátatörvényekbe" rejtett módosítgatásával. A NAV már nem "csak" 90, hanem 365 napra is letilthat weboldalakat, a bíróság pedig kábítószer-prekurzor észlelése esetén is köteles azonnal lehúzni a weboldal előtt a redőnyt. A témáról részletesebben az ArsBoni oldalon olvashat.
Egy-két szakmai érdeklődőt leszámítva a KEHTA adatbázis senkit nem igazán érdekelt, annak ellenére, hogy a Századvég tanulmány írója komoly támadásokra számított ezen a területen. Javasolta például azt kommunikálni a politikai botrány kiszélesedése esetén, hogy kényszerintézkedés elrendelésére csakis a bíróság lesz jogosult (a NAV egyébként nem bíróság, és bár nem is kényszerintézkedésként határoz erről, de az eljárásának az eredménye ugyanaz), vagy épp azt mondani, hogy az állam védi állampolgárait, nem akarja az internetet cenzúrázni.
"A kommunikációs javaslatok megfontolásával párhuzamosan ugyanakkor tudnia kell a kormányzatnak, hogy az internet-szabályozás kérdése okkal vált ki ellenérzéseket, ezért a jogszabályváltozás politikai kockázataira fel kell készülni. Tény, hogy a KIM egy szokatlanul szigorú szabályozást készül bevezettetni. A tárca által javasolt szabályozási modell merevsége és kiterjedt szankcionálási spektruma nemzetközileg is párját ritkítja."
A kritikus véleményeket osztotta az elemzés, miszerint "a technológia kiforratlan, a BIX-en használatos tartalom-filterek még nem kerültek kifejlesztésre, sőt mi több, a káros információkat valóban egyetlen pillanat alatt egy másik webes elérhetőségre lehet átrakni." Mindez azonban nem probléma, mert: "a törvénymódosítási terv megítélésünk szerint arra jó, hogy tudatos digitális fogyasztásra sarkaljon, a kiszolgálói oldalt pedig fokozottabb odafigyelésre késztesse."
Azáltal lesz tehát tudatos, hogy nem tudni, hogy mit nem lehet tudni? Önök sem értik? Kérdés, hogy a VPN és Tor kombináció terjedését mennyiben lehet tudatos digitális fogyasztásnak tekintetni, azonban egy ennél árnyaltabb ok is kiolvasható a tanulmány soraiból: "a liberális értelmiség nem tud mit kezdeni az internet-szabályozást érintő jogszabály-módosítással."
A kritikusok egy része amellett érvel, hogy a hatóság tehetetlen marad a kuruc.info-hoz hasonló oldalak tiltása terén, másik részük cenzúrát kiált, és a kormányzati diktatúra építés újabb, eklatáns példájaként láttatja a jogszabály-változást, amely mélységét tekintve hajaz a kínai internet szabályozási gyakorlatra.
A kormány ettől függetlenül vagy éppen ezért megnyugodhatott, mivel akkor, és azóta sem volt érdemi társadalmi vita, reakció a magyar internetcenzúra bevezetése és különösen a terjeszkedése nyomán. Sőt, még a kuruc.info sem lett hozzáférhetetlenné téve, mint ahogy az ncore.cc is tökéletesen elérhető. Vagyis a technikailag semmit sem érő megoldással a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt. Kivéve persze, ha tiltott szerencsejáték- szervezésről van szó (igazából ez is csak részben igaz, mivel az "elérhetetlenné" tett weboldalak egy része minden informatikai "hókuszpókusz" nélkül, most is elérhető, a tiltás ellenére).
A fent megjelölt weboldalak továbbélése azért különösen érdekes, mert a témakörrel egy másik Századvég tanulmány is foglalkozott. A 2012. december 19-én megjelent Informatika és Telekommunikáció szakpolitikai tanulmány határozottan úgy foglalt állást, hogy "az elektronikus hírközlő hálózat útján számos bűncselekmény elkövethető, így pl. terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, csalás, szerzői jogok megsértése, fogyasztó megtévesztése, személyes adattal visszaélés, rágalmazás, becsületsértés, stb. A hatályos rendelkezések között pedig nincs arra jogszabályi előírás, hogy az ilyen jogellenes tartalmat az eljáró hatóság elérhetetlenné tegye" - magyarázta akkoriban az új szabályok bevezetését a Századvég elemzése.
Összefoglalva tehát: a Magyar Kormány 2013-ban bevezette az internetcenzúrát azért, hogy többek között a kuruc.info (rasszista cselekmények) vagy épp az nore.cc (szerzői jogok megsértése) weboldalak blokkolhatóak legyenek, azonban ezeket a weboldalakat inkább mégsem blokkolta senki. Ellenben a NAV akár éves időtartamra is blokkolja - igaz más eljárásban - a tiltott szerencsejáték-szervezőket, mindenféle bírósági közreműködés (és egyben a tiltás megkerülhetősége miatt érdemi hatékonyság) nélkül.
Kiderült továbbá, hogy nem baj az sem, hogy ez nem egy hatékony a rendszer, mert nem is az a lényeg, hanem a magyar társadalom tudatosítása. Egy konklúzió pedig kétség kívül levonható: a Századvég elemzőjének tökéletesen igaza lett, amikor azt állította, hogy azért nem lesz baj az intézkedésből, mert "a liberális értelmiség nem tud vele mit kezdeni."
Az írás Gyömbér Béla szellemi tulajdona, amit a TASZ pályázatára készített.