Úgy tűnik, 2013-ban mindkét fél számára előnyös, ám de nem túl etikus üzletet kötött a kormány a Századvég egyik tanulmánya alapján. Ebből kiindulva, ha valaki jóban van a kormánnyal, nem teljesíti a szerződéses kötelezettségét, megúszhatja a szerződésbontást, ha milliárdokért köt le hirdetést a közmédiában.
Igazán szerencsés volt 2013-ban az Antenna Hungária Zrt., hiszen néhány milliárd forintért cserébe megúszta, hogy a magyar állam szerződést bontson vele - derül ki a Századvég 2013. júliusában készült médiapiaci összefoglaló tanulmányából. A dokumentum a teljes médiapiac átfogó körképe mellett ezúttal külön fejezetet szentelt az Antenna Hungária Zrt. jövőjének, illetve annak fejtegetésének, miért is éri meg az államnak megvásárolnia a céget.
A cég és az állam közötti viszony "sok esetben partneribb, mint más országokban szokás" - írja az elemzőcég, amit egy, a nyilvánosság előtt eddig még nem ismert esettel támaszt alá.
"Az NMHH a társaság legutóbbi felülvizsgálata során mentesítette az Antenna Hungáriát több szerződéses vállalásának betartása alól (ennek ürügyén akár szerződést is bonthatott volna az állam a céggel). Az Antenna Hungáriának a digitális átállás keretében például nem kellett részletfizetési lehetőséget felkínálnia a tőle beltéri antennát vásárló ügyfeleinek, valamint a kifutó technológiának számító DVB-T rendszerű Mobil TV-re sem kellett szolgáltatást fejlesztenie. Cserébe az Antenna Hungária vállalta, hogy MinDig TV és MinDig TV Extra csomagjainak hirdetésére 2,5 milliárd forintos keretben köt le hirdetési felületet az MTVA-nál." - olvasható a tanulmányban.
Vagyis valamilyen okból a társaságot mentesítették néhány kötelezettsége alól, egyebek mellett fogyasztóbarát intézkedések alól is, ami miatt az állam akár szerződést is bonthatott volna vele. Ez az Antenna Hungáriának hatalmas érvágás lett volna, hiszen az állam illetve az állami közmédia az egyik legnagyobb megrendelője. Ezt azonban megúszta, hiszen menthette a helyzetet azzal, hogy 2,5 milliárdot "lepasszol" a közmédiának hirdetés címén.
Tekintve, hogy az Antenna Hungária mennyire szoros üzleti kapcsolatot ápolt az állammal, a Századvég három pontban foglalta össze, miért "sem tűnne rossz vásárnak".
Először is a cég a meglehetősen telített piacon is képes volt lassan, de biztosan növekedni. Másrészt a társaság "technológiai fejlettsége lehetőséget ad arra, hogy a digitális platformon futó szolgáltatások körét szélesíteni lehessen" - írja a Századvég. Kiemelik még, hogy "a rövidtávú, 1-2 éven belüli üzleti tervek is nyugodtan kalkulálhatnak nagyjából 1 millió magyarországi ügyféllel", vagyis a UPC, a Digi és a Telekom után "az AH Magyarország legnagyobb műsorterjesztőjévé léphet elő". Az elemzőcég szerint a harmadik nyomós érv, hogy az állam a társaság legnagyobb megrendelője, így a vásárlással jelentős összegeket spórolhatnak meg az állam. "A cég megvásárlásával az állam saját magától vásárolhat szolgáltatásokat, a végrehajtás pedig ellenőrizhetőbb és transzparensebb lenne" - véli a Századvég.
Matolcsy jobbkeze mentette meg Simicska lapját
Nemcsak az Antenna Hungária volt az, amelyikkel kapcsolatban eddig még nem ismert információt osztott meg a Századvég a tanulmányában. A negyedévente készülő tanulmányok alapján folyamatos aggodalmukat fejezték ki a nyomtatott lappiac iránt, tegyük hozzá teljes joggal, a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség adatai szerint még a mai napig is komoly nehézségekkel küzdenek a print lapok. Már a 2012 októberében készült tanulmányban is kitér arra a Századvég, hogy "a lappiaci gondok a jobboldali sajtóban is felütötték a fejüket, az újságírók nemcsak a kormányzati kommunikációtól kapott magyarázatok miatt frusztráltak, hanem amiatt is, hogy miközben a baloldali média a jobboldali média állítólagos nyereségességétől hangos, a szerkesztőségekben nadrágszíjszorító politika van érvényben".
A Magyar Hírlap veszteséges, a Magyar Nemzetnél nem volt bér- és eszközfejlesztés, a Heti Válasznál a külsősök sem kapták meg járandóságukat, és még az újság előfizetések egy részét is visszamondták - részletezte az elemzőcég. Majd hozzátették: "ilyen körülmények között nem lehet elvárni az újságíróktól, hogy a kampányba fordulás idején teljes mellszélességgel álljanak ki a kormány politikája mellett".
A jobboldali lapok közül a Heti Válasznak azonban sikerült segítő kormányzati jobbot nyújtani. A 2013 áprilisában készült elemzés szerint a túlélést az biztosította, hogy Matolcsy György jobbkeze lényegében megmentette a lapot. "Az MNB-be távozó Balog Ádám egyik utolsó intézkedéseként a SZAKMA című bérszámfejtői szakkiadvány megjelentetését a szerkesztőségre bízta, a munkálatok többletforrás-igényét pedig egy évre előre rendezték a Heti Válasz felé" - derül ki az elemzőcég tanulmányából. Ennek hatása az akkori beszámolón is meglátszik közel 62 millió forinttal nőttek a bevételek, a nyeresége pedig 32 millióval nőtt 49,35 millióra.
Árgus szemmel figyelt a Századvég
A lappiac mellett a tévés piac alakulása is kiemelt fontossággal bírt a Századvég médiapiaci tanulmányaiban. Érdekesség, hogy már 2013-ban kiemelte az elemzőcég a kormány számára a TV2 eladási szándékát, erre ugyanis szerintük "a politikának is érdemes figyelmet szentelnie". Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a már lezajlott tulajdonosváltásokkal és az új médiacégek megjelenésével kapcsolatban rendre tömör és velős véleményeket fogalmazott meg a Századvég.
A 2012. októberi tanulmányban már jó előre felkészítették a kormányt a 2013-ban elstartoló euronews várható hangvételére. Piaci sejtéseik szerint „a csatorna magyar nyelvű kiadását a magyar kormány EU-szkeptikus politikájának ellenpontozásaként hívják életre, ezért előre borítékolható, hogy egyrészt a hírcsatorna EU-párti, baloldali narratívában tálalja majd az eseményeket, másrészt a HírTv-nek, az ATV-nek és a köztelevíziónak egyaránt konkurenciát jelent majd”.
A baloldali narratíva árnyalására megoldást is talált a Századvég. Mivel a lyoni székhelyű cég tartalombeszállítói partnereket keresett, az javasolták, a kormány az MTVA-n keresztül vegye fel a kapcsolatot a céggel, ha ugyanis „az MTVA-ra esne a francia cég választása, az minden szempontból szerencsés lenne”.
Az online lapoknál hasonló manőverekre nem volt lehetőség, így maradt csak a figyelem felhívás és tájékoztatás a Századvég részéről. Így történt ez a 444.hu és Cink.hu esetében, melyről a következő véleményt alkotta a Századvég.
"A webes újság (szerk.: a 444.hu), akárcsak a szintén ex-indexes újságíró, Szily László által vezetett, frissen a médiapiacra belépő Cink.hu-val együtt a valóságértelmezés balliberális vonulatát fogja erősíteni, politikai szempontból tehát az Index.hu által fémjelzett stílus és értelmezési keret megroppanásáról semmiképpen nem beszélhetünk".
Olykor azonban a már régóta működő portálok is kivívták a Századvég figyelmét. Egy 2012 októberében készült médiapiaci tanulmányban egy női portál került célkeresztbe, köszönhetően annak is, hogy a Femina.hu médiakiadóvá válása megindult.
"Ezúton szeretnénk felhívni a Miniszterelnökség figyelmét arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb női portálja, amely havonta 1,6 millió látogatót ér, rendszeresen tesz karakteres kormányellenes kirohanásokat vezércikkeiben" – írta a Századvég.
Az írás Székely Sarolta szellemi tulajdona, amit a TASZ pályázatára készített.
Photo credit: 401(K) 2013 via VisualHunt.com / CC BY-SA