Óriási indulatokat korbácsol az utóbbi években a kórházi fertőzések kérdése. Azt tudjuk, hogy többen halnak meg kórházban összeszedett fertőzésben, mint autóbalesetben, de az sosem derült ki, pontosan hányan. Az ÁNTSZ titkolózik, a szakmai jelentését alig páran értik, világos magyarázat helyett pedig cinikus kioktatást kaptunk. Itt az idő, hogy megismerjük a tavalyi számokat!
Amikor egy éve nyilvánosságra hozták a 2015-ös jelentést, az ÁNTSZ diadalmasan tette közzé: csökkent a kórházi fertőzések száma! Csakhogy az ÁNTSZ nem bontotta ki az igazság minden részletét: ugyan valóban kevesebben fertőződtek meg, mint egy évvel korábban, de kevesebb beteget is láttak el. Azt pedig már elhallgatta az ÁNTSZ, hogy így igazából romlott az arány. Vagyis 2015-ben
nagyobb eséllyel lehetett kórházi fertőzést kapni, mint egy évvel korábban.
Ez a csűrés-csavarás jellemző mindenre, amit az ÁNTSZ a kórházi fertőzések kapcsán csinál.
És az idei jelentés vajon végre közérthető?
Már tavaly is megmutattuk, hogy kéne kinéznie egy normális országban a jelentésnek: grafikonokon, színes nyilakkal, bárki számára érthetően kellene jelezni, hogy mi javult, mi romlott. Ehhez képest évről évre egy latin szavakkal teletűzdelt szakszöveg kerül nyilvánosságra, amit az orvosok is csak nehezen látnak át. Ráadásul aki végig is rágja magát a szövegen, az sem tudja egyértelműen megmondani, hogy hányan halnak meg a fertőzésekben, mert ez az adat egyszerűen nem is szerepel a jelentésben.
Oké, de idén legalább nyilvános minden adat végre?
Ha mindezek a problémák nem lennének, azaz a kórházi fertőzéses jelentés szuperátláható lenne, akkor is hiányozna belőle az egyik legfontosabb adat: melyik kórház teljesít jobban, és melyik rosszabbul? Hol javul, és hol romlik a trend? Ezeket a számokat azonban az ÁNTSZ tudatosan nem teszi közzé, mert dedósnak nézi a polgárokat – noha nem vitatja, hogy ezek közérdekű, vagyis nyilvános adatok.
Értem, de ti vagytok a TASZ, csináljatok már valamit!
Rengeteg ponton próbáltuk eddig áttörni az állam titkolózó és cinikus hozzáállását:
- pert indítottunk a kórházi fertőzéses adatok nyilvánosságáért;
- személyes történeteket gyűjtöttünk, amiket videókban is bemutattunk: itt és itt;
- külön oldalt indítottunk, hogy az ÁNTSZ-hez továbbítsuk a személyes történetek alapján összeállított közérdekű bejelentéseinket;
- amikor ezt elutasították, az ombudsmanhoz fordultunk (az ő válaszukat március vége óta várjuk);
- vitára hívtuk az ÁNTSZ képviselőit, amire ugyan nem reagáltak, de végül egy tv-vitában ütköztethettük álláspontjainkat;
- bemutattuk, hogy az ÁNTSZ nem tett semmit a mulasztó kórházakkal; és
- elmeséltük, hogy mennyire hiányzik egy igazi, működő jogorvoslati eszköz a fertőzések áldozatainak.
Jó, jó, de mondjátok már meg végre, mi van az idei jelentésben!
Semmi.
A vonatkozó rendelet szerint minden év szeptember 1-jéig kell közzétenni a kórházi fertőzésekről szóló jelentést. Tegye fel a kezét, aki meglepődik, amikor eláruljuk:
a tavalyi évről szóló jelentés még ma sem elérhető. Ez súlyos jogsértés.
8 hónap tehát nem volt elég a 2016-os adatok feldolgozására. Amúgy tavaly sem: akkor egyhónapos csúszással sikerült csak közzétenni a jelentést.
Egy dolgot azért el kell ismerünk: lehet, hogy az internet egy rejtett zugában fent van a jelentés. Az a helyzet ugyanis, hogy az ÁNTSZ idén március végén megszűnt, ezzel együtt az Országos Epidemiológiai Központ is, a jogutódok meg mindenfelé szétszóródtak az EMMI-től a megyei kormányhivatalokig. Vicces viszont, hogy mind az ÁNTSZ-nek, mind az OEK-nek a mai napig üzemel (és frissül!) a honlapja. Az eddigi jelentéseket ide tették fel, de lehet, hogy az új rendszerben valahova egészen máshová rejtették.
Aki megtalálja, jelentkezzen!
Asbóth Márton
Photo credit: ANBerlin via VisualHunt.com / CC BY-ND