A nyár közepén jelent meg egy cikk a WMN.hu-n, amely szerint a FINA világbajnokság alatt egy „arcfelismerő rendszer buktatta le az egyik újságírójukat”. Ezután a több állami rendezvényről is ismert Valton Security két alkalmazottja kérte, hogy igazolja magát, mert a beléptetés során az újságíró és valaki más között részleges egyezést talált az arcképelemző szoftver. Okkal merül fel a kérdés: ki, miért és milyen jogszabályi feltételek alapján működtethet ma Magyarországon arcképelemző rendszereket?
Magyarországon külön törvény foglalkozik az arcképelemző rendszerek működésével és a nyilvántartásával. A törvény értelmében az arcképprofil nyilvántartásával kapcsolatos adatokat minden más adatkezeléstől elkülönítve kell kezelni. Az arcképelemzéssel kapcsolatos tevékenységet pedig csak a törvényben meghatározott központi szerv, a törvényben felsorolt célból és kizárólag az igénybevételre jogosult állami szerv részére végezheti el.
Adatigénylés: csak a kormány válaszolt
Ebben az esetben tehát a rendőrség mint körözési eljárást folytató szerv, meghatározott személyek felkutatása céljából jogosult igénybe venni az arcképelemző rendszert. Magyarul a sporteseményen megpróbálhatja kiszűrni azokat az arcképprofil-nyilvántartásban szereplők közül azokat, akik ellen körözési eljárást folytatnak. Viszont felhatalmazás nélküli, nem közhatalmi szervezetek, mint amilyen például a Valton Security, biztosan nem jogosultak használni a rendszert.
Az eset miatt közérdekűadat-igényléssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, a Rendőrséghez és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz, akik a válaszukban ismertették, hogy milyen jogszabályi háttérrel folytattak arcképelemzést és igazoltatást a FINA világbajnokság alatt. A válaszok alapján az arcképelemzés megfelelt a törvényi kritériumoknak. A Valton Security viszont nem reagált a megkeresésünkre, így az nem derült ki, hogy ők milyen szerepet töltöttek be a fenti eljárásban.
A Valton nem nézegetheti az arcképelemző adatbázist
Az államnak vannak a közbiztonsággal összefüggő feladatai, ezért érthető, ha a FINA Világbajnokság során fokozott rendőrségi készültség mellett további biztonsági intézkedéseket is bevezetnek. Az is érthető, ha rendezvény ideje alatt a hatóságok arcképelemző rendszerekkel igyekeznek garantálni a résztvevők biztonságát és ha veszélyes emberek adataival részleges egyezést találnak, igazoltatásra is sor kerülhet.
Az állampolgárok számára viszont minden esetben egyértelműnek kell lennie, hogy arcképelemzést csak a kijelölt állami szervek és csak a törvényi kereteknek megfelelően alkalmazhatják.
Tehát a rendőrség elvégezheti az arcképelemzést és ez alapján igazoltathat is, viszont a Valton Security már nem jogosult arra, hogy az arcképelemző szoftvereket használjon a működése során.
A biztonsági cégek jogosultak az intézkedésben érintett személyt felhívni a kilétének az önkéntes igazolására. Ha ennek az érintett személy önként nem tesz eleget, akkor az igazoltatásra jogosult hatósági személynek (vagyis a rendőrnek) kell eljárnia. Tehát az igazoltatásra csak a rendőrség jogosult, a Valton Security csak azt kérheti, hogy a résztvevők önként és hitelt érdemlően igazolják a kilétüket. Rendkívül aggályos, ha az arcképelemzéssel kapcsolatos eljárásokban ilyen szoros kapcsolat van a privát biztonsági cégek és a rendvédelmi hatóságok között.
Már kimondattuk az ombudsmannal
Ez az eset ismét rávilágít az Ombudsman egy korábbi döntésére, amelyet a TASZ még tavaly kezdeményezett. Akkor az október 23-i állami rendezvény biztosítását bízták a Valton Security-ra. Az ombudsman a jelentésében kimondta, hogy alkotmányjogi szempontból komoly különbség van a demokratikus legitimációval rendelkező rendőrség és más biztonsági cégek között. Az olyan biztonsági cégek működését, mint amilyen a Valton, külön törvény szabályozza. Mivel adott esetben súlyosan korlátozhatják az alapvető jogainkat (például megtilthatják, hogy egy helyre bemenjünk), fontos, hogy a jogszabályoknak megfelelően működjenek. A rendőrség az állam egyik erőszakszerve, amelynek feladatait, felépítését, jogkörét szigorúan szabályozza a jog.
Ezzel szemben a Valton Security nem az állam egyik erőszakszerve, nem rendelkezik közhatalommal és nem is léphet fel az állampolgárok előtt úgy, mintha az lenne.
Ingoványos terep, és az alapjogok szempontjából veszélyes gyakorlat, ha a közhatalommal nem rendelkező biztonsági cégek az állampolgárok előtt úgy lépnek fel, mintha a közhatalom kiterjesztett részei lennének.
Hegedűs Arno