adatvédelem

2021. július 19.
2020. február 24.

„Ugye tudja, hogy maga AIDS-es?”

Egy tájékozatlan, arrogáns üzemorvoson és egy helytelenül kitöltött iraton múlt, hogy HIV-vel élő ügyfelünket kirúgták a munkahelyéről. Segítségünkkel már elérte, hogy új munkahelyén ne kerüljön ilyen helyzetbe, de szeretné, ha másnak se kellene átélni ezt a megaláztatást.

2020. január 15.

Túl sokat akar tudni rólad a Snapchat

Nemrég egy Snapchat-felhasználó azzal keresett meg bennünket, hogy az alkalmazás hozzáférést kér a helyadataihoz egyes filterek használatáért cserébe, pedig semmi szükség nem lenne rá. Ez nem egyedi eset: más techcégek is előszeretettel kérnek olyan személyes adatokat, amelyeknek a szolgáltatáshoz nincs közük, de ez a gyakorlat jogsértő. Mit tehetsz ez ellen?

2019. november 8.
2019. október 18.
2019. április 30.
2019. március 4.

Sokkal több az érzékeny adat, mint azt elsőre gondolnánk

Egy Pest megyei településen meghalt egy kétéves kisfiú. Az általános iskola igazgatónője  egy nyílt Facebook-csoportban meg szerette volna nyugtatni a kedélyeket, de közben a hozzátartozók érzékeny egészségügyi adatait is nyilvánosságra hozta. Az értesüléseiről ráadásul később kiderült, hogy nem is feltétlenül igazak, legalábbis erre utal egy hozzánk érkezett levél. Az igazgatónőt nem vezérelte rossz szándék, és neveket sem említett, de a körülmények alapján könnyen rá lehetett ismerni  az érintettekre. Az eset rámutat arra, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen adatokat lehet terjeszteni és mi az, aminek a közzététele már jogsértő.

2018. december 10.

Miért fontosak neked is az emberi jogok?

December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.

2018. november 27.

Az állam nyilvántart - nyilván tart tőled

Mit szólnál, ha egy szerverről a teljes havi autózásod, buszozásod és készpénzfelvételed videofelvételről megtekinthető lenne a kijelölt állami szerveknek? Vagy ha épp a belföldi utazásaid során megadott adataid azonnal állami tárhelyre kerülnének? Sőt, ha az országhatárt átlépve egy olyan robot döntene az igazmondásodról, ami az esetek negyedében téved? Nem a Szép Új Világról, hanem a magyar kormány legfrissebb terveiről beszélünk, amik hírből sem ismerik az alkotmányos jogaid, ezért mindent megteszünk a visszavonásukért.

2018. szeptember 26.

Véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása

Egész Európa adatgyűjtését alapvetően érintő döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A tizenkét civil szervezettel közösen indított (aztán mások ügyeivel egyesített) perünk ítéletében a testület velünk egyetértve kimondta, hogy az Egyesült Királyság tömeges megfigyelése sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, így véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása és megfigyelése.

2018. június 1.
2018. január 23.

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

2017. november 7.

A brit titkosszolgálat téged is megfigyelhet

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a héten tárgyalja az amerikai és brit titkosszolgálatok jogszerűtlen gyakorlatát, aminek során százmilliók online kommunikációját és telefonhívásait ellenőrizték. Két éve tíz civil szervezet, köztük a TASZ indított pert a brit titkosszolgálatokkal szemben, ami most újabb fejezethez érkezett.

2017. október 31.

„Sötéten látja a jövőjét?” – vesénkbe lát majd a kormány az új szabályokkal

 Egyetért az állítással, hogy „Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom”? Ébredés után mennyi idő múlva szívja el az első cigarettáját? Alkalmaz-e valamilyen fogamzásgátló módszert? Jövő júliustól ilyen kérdéseket tesz majd fel a a háziorvos. A javaslatról már tavaly nyáron szó volt, akkor sokan kritizálták, de most lényegi változtatások nélkül elfogadták. Mi lesz ebből? Hova kerülnek az adatok? Ön szívesen megosztaná ezeket a háziorvosával? És a kormánnyal? Muszáj lesz válaszolni?

2017. október 4.
2017. szeptember 19.

Mihez kezdhet egy biztonsági cég az arcképeddel?

A nyár közepén jelent meg egy cikk a WMN.hu-n, amely szerint a FINA világbajnokság alatt egy „arcfelismerő rendszer buktatta le az egyik újságírójukat”. Ezután a több állami rendezvényről is ismert Valton Security két alkalmazottja kérte, hogy igazolja magát, mert a beléptetés során az újságíró és valaki más között részleges egyezést talált az arcképelemző szoftver. Okkal merül fel a kérdés: ki, miért és milyen jogszabályi feltételek alapján működtethet ma Magyarországon arcképelemző rendszereket?

2017. július 13.

Az arcképed nem szabad préda!

„Olyan érzés volt, mintha egy pornóoldalon láttam volna viszont a képemet" – írta nekünk Bálint*, pedig a róla készült fényképen ruhában volt, és a képben igazán nem volt semmi vállalhatatlan. Bálint képét ugyanis a PestiSrácok.hu engedély nélkül használta fel egy sorosozós, civilezős propagandacikk illusztrációjaként. Bálint ezzel a politikai kontextussal egyáltalán nem tudott azonosulni. Segítségünkkel a kiadóhoz fordult, és képe törlését kérte. Ha Te is így jártál, használd mintakérelmünket, és ne hagyd, hogy bárki engedély nélkül használja fel a képmásodat!

2017. július 4.
2017. május 2.

Hiteles vezetők nem utaznak a félelemre

Két éve a magánszféra és az adatvédelem is kapott egy ENSZ biztost (special rapporteur) akinek - többek között - az a feladata, hogy évente beszámoljon az Emberi Jogi Tanácsnak az általa szemmel tartott témák legfontosabb kihívásairól. Joe Cannataci nem volt rest, a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésében keményen bírálta az Egyesült Államokat, valamint azokat az országokat, amelyek a biztonság hazug mantrázásával valójában állampolgárok adatai után szaglásznak, miközben hangsúlyozta: hiteles vezetés nem szorul rá, hogy kijátssza a félelem-kártyát.

2016. március 30.

A kormány be akarja tiltani a zárat az ajtódon

Miért fontos a TASZ-nak a titkosítás? Természetesen azért, mert Soros György minden hétfőn titkosított videóhívás útján lát el bennünket utasításokkal, és persze nem akarjuk, hogy kapcsolatunk nyilvánosságra kerüljön. PGP titkosítást használunk, amikor idegenszívű megbízóinknak napi progress riportokat küldünk arról, hogy hol tartunk az államrend megdöntésében. Az állami szerveket, például az obudsmani hivatalt Jitsi chaten tartjuk ellenőrzésünk alatt. A globális háttérhatalmakkal fenntartott kapcsolatunk titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus, ezért velük csak 4096 bites RSA algoritmus segítségével kódolt üzeneteket váltunk. Aztán amikor eljön a hétvége, a TASZ-os drogos orgiáinkat CryptTalk-on és Signalon szervezzük le, és a Torbrowser segítségével szerezzük be a hozzávalókat. A partijainkon elképesztő dolgokat művelünk, minderről készülnek képek, de ezzel csak magunkat akarjuk szórakoztatni, ezért a  fájlokat a felhőben titkosítva a SpiderOakONE-on, a saját gépünkön pedig az operációs rendszerünkbe épített FileVault programmal kódolva tároljuk.[*]

2016. március 20.

Vénaszkenner az FTC pályán, biometrikus adatok az AB ülésein

Pár éve egyes focimeccsekre a szurkolók csak akkor mehetnek be, ha előzetesen megadják a nevüket, címüket, születési adataikat, képmásukat, és megengedik, hogy a tenyerük vénalenyomatát is rögzítsék. A stadionokba való beléptetéskor pedig egyeztetik az adatokat: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni, amely a szurkoló vénalenyomatát ellenőrzi. Az ezt az eljárást előíró szabályokat 2014-ben megtámadtuk az Alkotmánybíróságon, mert szerintünk a vénalenyomat kötelező rögzítése és tárolása egy szurkolói adatbázisban szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás. Az indítványunk amellett érvel, hogy a biztonságra törekvés nem tesz bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá.

2016. február 28.

Minek nekem magánszféra?

 Az információgyűjtés és megfigyelés új módozatait alkalmazó társadalmakat gyakran hasonlítják Orwell 1984-ének világához: a legrejtettebb gondolatunkat is figyelő Nagy Testvér tekintete elől senki nem bújhat el, az elvárásoktól való legapróbb eltérésre is büntetés a válasz. A mindennapi tapasztalatunk azért nem ilyen nyomasztó.

2015. június 7.

A megfigyelések alkonya

A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat.  2015. június 1-jétől ennek vége.

2015. május 18.

A Snowden-generáció jövője

Az NSA-botrány, azaz az amerikai titkosszolgálatok túlkapásainak leleplezése olyan hullámverést keltett, hogy a téma a népszerű médiát is elérte. John Oliver Last Week Tonight című műsorának néhány héttel ezelőtti adásában a fő téma az volt, hogyan élnek vissza a kormányok hatalmukkal, és figyelik meg részben a külföldieket, részben saját állampolgáraikat. A probléma nem új, rengeteg történelmi és jelenkori példa is ismert, meg sem lepődünk, és az állam természetéből fakadónak tekintjük, hogy ilyen akár tömeges méretekben is előfordulhat. 2013 nyara előtt csak a vállunkat vonogattuk, de akkor jött egy huszonéves srác, aki bejelentésével újra divatba hozta az adatvédelmet.

2015. május 13.

Közmunkások az ózdi Nagytestvér célkeresztjében

Jeremy Bentham (1748-1832) kitalálta a totális megfigyelés rendszerére épülő tökéletes börtönt. Ez egy kör alaprajzú épület, amelyben a rabok cellái a kör kerületén vannak, az őrök tartózkodására szolgáló őrtorony a kör közepén helyezkedik el, így az elítéltek állandóan megfigyelhetők, de a megfigyelők maguk nem láthatók.

2014. december 5.

Ki szivárogtat a kedves HírTV-nek?

Az eddigi legsikeresebb magyar közösségi oldal, a wiw.hu alapítója és a tüntetéseken aktív szerepet vállaló Várady Zsolt tizenegy évvel ezelőtti, jelentéktelen tettével kapcsolatos hivatalos iratokat valaki kiszivárogtatta a HírTV-nek. A Magyar Narancs pedig megírta, hogyan vert meg egy házaspárt Habony Árpád. Mi a különbség a két eset között?

2014. április 16.

Az állam is hozzáférhet a híváslistámhoz?

Az Európai Unió Bírósága ítéletében érvénytelennek nyilvánította az adatok megőrzéséről szóló irányelvet, amely alapján eddig a szolgáltatók fél évig őrizték a híváslistákat és más személyes adatokat. Úgy döntöttünk, hogy belevágunk a jogszabály hazai megsemmisítésének hosszadalmas megvalósításába!

2014. február 13.

Miért gáz, ha kihívja a kórház a rendőrt?

Egy 16 éves fiúra ráhívta a kórház a rendőrséget, miután drogfogyasztás miatt rosszul lett. Levélben kérjük az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, hogy utasítsa a kórházakat: ne értesítsék a rendőrséget a betegek kábítószer-fogyasztásáról, ez ugyanis jogsértő és káros gyakorlat. 

2014. január 17.

Te is tehetsz a korrupció ellen - de csak óvatosan!

Január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik. A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben  a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor. A megjelenés óta megkaptuk a KIM válaszait a feltett kérdéseinkre, így bevontuk a minisztériumot is a beszélgetésbe, a teljes válaszuk pedig itt elérhető.

2013. november 25.

Mi a közös a szemészben és a nőgyógyászban?

Nem egy vicc kezdődik így, hanem a kormány az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér megvalósításába kezdett, amelynek célja a gyógykezelés és a finanszírozási rendszer hatékonyabbá tétele. Kétségtelen, hogy mindkettő legitim indok, de vizsgáljuk meg, hogy mit áldozunk fel ezek érdekében.

2012. március 14.

Látszatintézkedés

A kormány próbálja korrigálni a korrigálhatatlant. Az adatvédelmi biztos személyének elmozdítása az uniós kötelezettségszegési eljárás elsődleges oka, ezt nem orvosolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által most benyújtott törvényjavaslat sem.Az adatvédelmi hivatal átalakítása azért problémás a bizottság szerint, mert Jóri András korábbi adatvédelmi biztost hivatali idejének 2014-ben esedékes lejárta előtt elmozdították, és Péterfalvi Attilával töltötték ki az űrt. Nagy trükközés nem volt: az Országgyűlés által választott és annak felelős adatvédelmi biztos intézményét felváltotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a kormány pedig az „átszervezek, tehát saját új embert kinevezek” kártyát kijátszva megszabadult a kellemetlenkedő biztostól, aki a kormánypárti frakcióvezető irányította város virtuális kalodáját vagy a szociális konzultáció során a személyes adatok kezelését jogellenesnek merészelte titulálni.

2011. november 28.

Megszállják az államigazgatást a kémek

A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot (pdf) nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.Eddig sem kellett a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak pironkodniuk a külföldi társszervek előtt, ha az állampolgárok megfigyelésének nemzeti jogszabályi lehetőségeit taglalták. A szolgálatoknak a terrorelhárítás, bűnüldözés, bűnmegelőzés, vagy csak általánosságban a biztonság szavatolása érdekében ma is nagyon széleskörű felhatalmazása van a személyes adatok gyűjtésére. A jogalkotó a szolgálatok kényelmi szempontjait is messzemenően figyelembe veszi, hiszen gyakorlatilag teljesen ellenőrizhetetlen a személyes adatkezelési tevékenysége a minősített adatok (közkeletű, vagyis régi nevén: államtitok) alkotmányellenes szabályozása miatt. (Erről bővebben lásd a TASZ idevágó perét) Az év elején olyan törvényt fogadtak el, ami alapján a közszolgák önkéntesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék őket, vagy, ugyancsak önkéntesen, tudomásul vehetik, hogy a hozzájárulás megtagadása miatt elbocsátják őket. Ez még csak a közszolgálati dolgozók megfigyelése előtt tárta szélesre a kaput.

2011. október 14.

Mit kezd az állam a szenzitív adatokkal?

Javában zajlik a népszámlálás. A nép megszámolása mindig is kérdéseket vetett fel, amelyek természetesen, ha már a „nép” az, „aki” megszámláltatik, közérdeklődésre tartanak számot. Arról nem is beszélve, hogy az állam „számol”, ki más, úgyhogy a részvétel, az adatszolgáltatás kötelező. Márpedig ha az állam ennyire tudni akar valamit, az mindig óvatosságra int. A TASZ még az év elején, a népszámlálás előkészítésekor intett óvatosságra, most hogy már zajlik a számlálás, és az online kitöltésre csak pár nap maradt, inkább általános aggályainkat fogalmazzuk meg.