adatvédelem
Nemzetbiztonság helyett hatalombiztonság: ezért tud visszaélni az állam a titkosszolgálati megfigyelésekkel
Több strasbourgi bírósági döntés után májusban az Európai Parlament Pegasus-bizottsága is elmarasztalta Magyarországot azért, mert a hazai titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek. A TASZ új filmje azt járja körbe, hogy miért alakult így, hogy a titkosszolgálatok könnyen politikai fegyverré válhatnak a hatalom kezében.
Hogyan érinti a polgárokat a Pegasus-ügy?
A Pegasus-ügy rámutatott, hogy a független kontroll hiánya miatt a megfigyelések könnyen politikai eszközzé válhatnak. A botrány igazolta, hogy nem elméleti jellegű problémákról van szó. De mit lehet tenni az állam visszaéléseivel szemben?
Péterfalvi Pegasus-jelentése csak arra bizonyíték, hogy nem tudja megvédeni az embereket a rendszerszintű jogsértésektől
Sajtótájékoztatót tartott az adatvédelmi hatóság vezetője a Pegasus-ügyben: jelentése újabb bizonyítéka annak, hogy az adatvédelmi hatóság nem látja el az alapvető funkcióit és képtelen arra, hogy fellépjen a jogsértő megfigyelések ellen.
Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes
Az igazságügyi minisztertől objektív döntés nem várható, hatékony jogorvoslat pedig nincs a megfigyeltek számára – állapítja meg a TASZ szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel.
„Ugye tudja, hogy maga AIDS-es?”
Egy tájékozatlan, arrogáns üzemorvoson és egy helytelenül kitöltött iraton múlt, hogy HIV-vel élő ügyfelünket kirúgták a munkahelyéről. Segítségünkkel már elérte, hogy új munkahelyén ne kerüljön ilyen helyzetbe, de szeretné, ha másnak se kellene átélni ezt a megaláztatást.
Ezt teheted, ha kéretlen hívásokkal zaklattak a kampányban
Közvélemény-kutatóktól, pártoktól kaptak sokan kéretlen telefonhívásokat, annak ellenére, hogy minden nyilvános adatbázisból megtiltották a telefonszámuk kiadását. Sorra vesszük, hogy milyen tipikus jogsértések fordultak elő, és elmondjuk, hogy mit tehetsz, ha a te adataiddal is visszaéltek a kampányban!
Sokkal több az érzékeny adat, mint azt elsőre gondolnánk
Egy Pest megyei településen meghalt egy kétéves kisfiú. Az általános iskola igazgatónője egy nyílt Facebook-csoportban meg szerette volna nyugtatni a kedélyeket, de közben a hozzátartozók érzékeny egészségügyi adatait is nyilvánosságra hozta. Az értesüléseiről ráadásul később kiderült, hogy nem is feltétlenül igazak, legalábbis erre utal egy hozzánk érkezett levél. Az igazgatónőt nem vezérelte rossz szándék, és neveket sem említett, de a körülmények alapján könnyen rá lehetett ismerni az érintettekre. Az eset rámutat arra, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen adatokat lehet terjeszteni és mi az, aminek a közzététele már jogsértő.
Miért fontosak neked is az emberi jogok?
December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.
Az állam nyilvántart - nyilván tart tőled
Mit szólnál, ha egy szerverről a teljes havi autózásod, buszozásod és készpénzfelvételed videofelvételről megtekinthető lenne a kijelölt állami szerveknek? Vagy ha épp a belföldi utazásaid során megadott adataid azonnal állami tárhelyre kerülnének? Sőt, ha az országhatárt átlépve egy olyan robot döntene az igazmondásodról, ami az esetek negyedében téved? Nem a Szép Új Világról, hanem a magyar kormány legfrissebb terveiről beszélünk, amik hírből sem ismerik az alkotmányos jogaid, ezért mindent megteszünk a visszavonásukért.
A brit titkosszolgálat téged is megfigyelhet
Az Emberi Jogok Európai Bírósága a héten tárgyalja az amerikai és brit titkosszolgálatok jogszerűtlen gyakorlatát, aminek során százmilliók online kommunikációját és telefonhívásait ellenőrizték. Két éve tíz civil szervezet, köztük a TASZ indított pert a brit titkosszolgálatokkal szemben, ami most újabb fejezethez érkezett.
Mihez kezdhet egy biztonsági cég az arcképeddel?
A nyár közepén jelent meg egy cikk a WMN.hu-n, amely szerint a FINA világbajnokság alatt egy „arcfelismerő rendszer buktatta le az egyik újságírójukat”. Ezután a több állami rendezvényről is ismert Valton Security két alkalmazottja kérte, hogy igazolja magát, mert a beléptetés során az újságíró és valaki más között részleges egyezést talált az arcképelemző szoftver. Okkal merül fel a kérdés: ki, miért és milyen jogszabályi feltételek alapján működtethet ma Magyarországon arcképelemző rendszereket?
Az arcképed nem szabad préda!
„Olyan érzés volt, mintha egy pornóoldalon láttam volna viszont a képemet" – írta nekünk Bálint*, pedig a róla készült fényképen ruhában volt, és a képben igazán nem volt semmi vállalhatatlan. Bálint képét ugyanis a PestiSrácok.hu engedély nélkül használta fel egy sorosozós, civilezős propagandacikk illusztrációjaként. Bálint ezzel a politikai kontextussal egyáltalán nem tudott azonosulni. Segítségünkkel a kiadóhoz fordult, és képe törlését kérte. Ha Te is így jártál, használd mintakérelmünket, és ne hagyd, hogy bárki engedély nélkül használja fel a képmásodat!
Senki nem tudja, kivel oszt meg Magyarország titkos hírszerzési információkat
Nemzetközi összefogásban igyekszünk kideríteni, Magyarország kivel osztja meg a nemzetbiztonság működése során szerzett titkos információkat. Megkérdeztük az ezzel foglalkozó minisztereket és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát is. Alig akartuk elhinni, mit válaszoltak – ha igazat mondanak, bőven van mitől tartanunk.
A kormány be akarja tiltani a zárat az ajtódon
Miért fontos a TASZ-nak a titkosítás? Természetesen azért, mert Soros György minden hétfőn titkosított videóhívás útján lát el bennünket utasításokkal, és persze nem akarjuk, hogy kapcsolatunk nyilvánosságra kerüljön. PGP titkosítást használunk, amikor idegenszívű megbízóinknak napi progress riportokat küldünk arról, hogy hol tartunk az államrend megdöntésében. Az állami szerveket, például az obudsmani hivatalt Jitsi chaten tartjuk ellenőrzésünk alatt. A globális háttérhatalmakkal fenntartott kapcsolatunk titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus, ezért velük csak 4096 bites RSA algoritmus segítségével kódolt üzeneteket váltunk. Aztán amikor eljön a hétvége, a TASZ-os drogos orgiáinkat CryptTalk-on és Signalon szervezzük le, és a Torbrowser segítségével szerezzük be a hozzávalókat. A partijainkon elképesztő dolgokat művelünk, minderről készülnek képek, de ezzel csak magunkat akarjuk szórakoztatni, ezért a fájlokat a felhőben titkosítva a SpiderOakONE-on, a saját gépünkön pedig az operációs rendszerünkbe épített FileVault programmal kódolva tároljuk.[*]
Minek nekem magánszféra?
Az információgyűjtés és megfigyelés új módozatait alkalmazó társadalmakat gyakran hasonlítják Orwell 1984-ének világához: a legrejtettebb gondolatunkat is figyelő Nagy Testvér tekintete elől senki nem bújhat el, az elvárásoktól való legapróbb eltérésre is büntetés a válasz. A mindennapi tapasztalatunk azért nem ilyen nyomasztó.